Így indul a repce a télbe

Az őszi káposztarepce Magyarországon nagy jelentőségű, nagy területen termesztett haszonnövény. A jövő nyáron betakarításra kerülő termés mennyiségére az áttelelés, az ekkor bekövetkező stressz, illetve az áttelelés idején elszenvedett esetleges kártevő, kórokozó fellépések nagy hatással lehetnek. Nincs ez másképp ez évben sem.

Jelenlegi helyzet

Az őszi káposztarepce vetéseket, ha egy szóban akarnánk tömören jellemezni, akkor a heterogenitás az a szó, amely a leginkább jellemző a mostani állapotokra. Az évszázad egyik legmelegebb és legszárazabb nyara nemcsak az idei termésátlagokat csökkentette sok helyütt drasztikusan, de a vetőágy minőségére kényes apró magvú kultúrák, mint pl. a repce esetében sem tette lehetővé az egyenletes kelést biztosító magágyak kialakulását. Nagyon sok helyütt csak öntözéssel lehetett olyan talajállapotokat kialakítani, amelyre már rá lehetett küldeni a magágy kialakítását végző gépet annak reményében, hogy a művelet után ott nem röghalmok, vagy „poros sivatag” lesz, hanem ténylegesen vetésre alkalmas magágy. Nagyon sok repceállomány szeptember elejétől október utolsó dekádjáig, az akkor lezúdult nagy mennyiségű csapadékok megérkezéséig folyamatosan kelt.
Ez a heterogenitás leginkább az őszi regulátor kezelések időzítése, szerválasztása és a dozírozás kérdéskörében állítja fogas kérdések elé a termesztőket. Gyakori az a helyzet, hogy 6-8 leveles, szeptemberben kikelt repce növények vannak szikleveles, vagy annál picivel fejlettebb egyedek szomszédságában. A fejlettebb növények már igencsak „kívánják” a regulátort, míg a nemrég kikelteket egy nagyobb adagú regulátoros kezelés akár örök életükre visszavetheti a növekedésben.
Fontos ilyen esetekben nemcsak táblaszinten, hanem akár sokkalta finomabb felosztásban, számszaki adatok alapján eldönteni, hogy hol, melyik korosztály van túlsúlyban. Ilyen nagymértékű heterogenitás esetén, egy regulátoros beavatkozás, vagy annak késleltetése, esetleges elhagyása, a nem kedvező fenológiai állapotban lévő repce egyedek károsodásával járhat.

Nem ússzuk meg betegségek nélkül

Szintén az idei év jellegzetessége, hogy a szélsőségesen száraz és forró nyári, valamint kora őszi időjárás következtében a repce egyik fontos betegsége, a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) idáig nem, vagy csak nagyon elvétve fordult elő (1. kép). A betegség kórokozója szélsőséges csapadék- és nedvességkedvelő gomba, amelynek csak az október közepe után beállt, csapadékban gazdag időszak bizonyult kedvezőnek. A kórokozó – ahol csak lehetett – „élt is a kínálkozó lehetőséggel” és fogékony fajtákon, hibrideken helyenként már érzékelhető a jelenléte. Ez a gomba ugyanakkor egy nem túl hideg, de nedves tél esetén is továbbterjedhet, és tavaszra előállhat az a szerencsétlen helyzet, hogy az áttelelt repcék lombozatát nem a fagy viszi el, hanem a fómás levélfoltosság. Ez az a kórokozó, amely ellen – ha indokolt – akár még télen is szükséges lehet a védekezés.
Bár ez évben még nem találkoztunk vele, de azokon a helyeken, ahol szélsőséges csapadékmennyiség hullott a repce táblákra és a talaj vagy eredendően – szerkezeti, ásványi okokból –, vagy technológiai hiba folytán nem képes a vízfelesleget elvezetni, felléphet egy kései palántadőlés is (2. kép). Ezt a betegséget több gombafaj is okozhatja, döntően vízzel teli, levegőtlen talajokban és legyengült növényeken szokott jelentkezni. Ellene állományban a fungicides védekezés permetezéssel nem hatékony. A csávázószer addigra már rég leoldódott, felszívódott. A betegség fellépését csak megelőzni lehet helyes agrotechnikával, amely még jelentős csapadéktöbblet esetén is lehetővé teszi a vízfelesleg kezelését. A palántadőlés nem túl gyakori betegség a repcében, de szélsőségesen nedves körülmények között az ősz vége felé is kialakulhat.
Sajnálatos módon a heterogén állomány sok helyütt még október legvégén sem engedte meg, hogy a regulátorhatású fungicidek használatával ezt a problémát is ki lehessen iktatni. Nagyon fiatal, fogékony állományok fertőzését az azol típusú hatóanyagok elkerülése miatt csak néhány fungiciddel lehet eredményesen korlátozni.

Volt gond a kártevőkkel is

A repce állományok őszi, állati károsítók okozta terhelése szerencsére a legtöbb helyen elmaradt az elmúlt évi szinttől. A különböző káposztabolhák (Phyllotreta spp.) kártétele a legtöbb régióban elmaradt az előző évitől és döntően a korán, augusztus végén, szeptember legelején vetett repcéket sújtotta (3. kép). A károsítók 3. imágó nemzedéke idén sok helyütt korábban rajzott, mint a repce állományok zömének a kelése. Ez nem jelenti azt, hogy az országban ne lett volna néhány olyan tábla, amelyet a káposztabolhák ne taroltak volna le, de országos szinten a kártételük elmaradt a tavalyitól.
Kellemetlen meglepetést okozott ugyanakkor ősszel a repcedarázs (Athalia rosea) szinte mindenütt nagy egyedszámban történő rajzása (4. ábra) és az a tény is, hogy idén az imágók „kínjukban” tömegesen raktak petét a fejletlen állományok növényeire is. E károsító lárvái, főképp idősebb korban fénykerülők, így a dús lombozatú, jól árnyékoló, fejlettebb állományok általában sokkal inkább veszélyeztetettebbek, mint a fejletlenebb, napnak kitett egyedekből álló nyitottak.
Valószínűleg itt sem arról van szó, hogy a repcedarázs imágók elfelejtették volna elolvasni a szakirodalmat, hanem egyszerűen a rajzás utáni időszakban fizikailag nem voltak – néhány árvakelésen kívül – a számukra ideálisnak nevezhető állományok. Ez a váratlan és erőteljes álhernyó támadás sok helyen szükségessé tette a bolhák ellen már beszerzett, de fel nem használt inszekticidek bevetését.

Mi várható?

A repcék következő évi vegetációs időszakát leginkább a fómás levélfoltosság veszélyezteti enyhe tél esetén. Ha ez bekövetkezne, akkor a „szokásos”, a szárat támadó ormányosok ellen célzott inszekticides kezelés helyett a fómás levélfoltosság elleni fungicides védelemmel kell kezdeni a jövő évi szezont. Volt már erre példa pár éve.
A repce állományok heterogenitása várhatóan nem nagyon fog csökkenni még tavasz folyamán sem. Az állományban található fejlettebb növények alkalmasak lesznek ugyan „indikátornak” a károsítók egyedszámának ellenőrzése, az állományok szemlézése során, de a korán virágzó egyedek lehet, hogy eggyel csökkenteni fogják a virágzó állományokban már fel nem használható inszekticidekkel való kezelések lehetőségét.

Fotó: a szerző felvételei

1. kép Fómás levélfoltosság és szárrák repce alsó levelein
2. kép Palántadőlés miatt pusztuló repce növények
3. kép Káposztabolhák kártétele repce levelén
4. ábra Tömeges repcedarázs imágó fogás

Lapszám: 
Promó: 
Nem