Jó nagy maflást kapott a Szója!

2017. szeptember 1. 09:49

Orrba-szájba hirdetjük az igét, hogy Fehérjeprogram így – meg úgy. Meg is indult valami, de elsősorban a szójatermesztés területén. A növekedés néhány év alatt látványos volt, köszönhetően az állami támogatásnak.

Egyes brüsszeli bürokraták, agyonterhelt munkanapjuk utáni idegkimerültség miatti álmatlan éjszakájuk közepette, a homlokukra csaptak:

– Na, ne má! Hogy a termelő túl jól járjon! Valahol, valamit le kellene csípni abból a „hatalmas” pénzből, amit különböző jogcímeken, mint támogatást felvesz. Hozzunk már valami szigorító rendeletet! – Az ötlet boldog tudatában el is szenderedett némelyikük. (Na, azért nem végleg...)

Másnap tüstént megkezdődött a „lázas” munka: egyeztetések, szakértők, tervezetek. Teltek, múltak a hetek, a hónapok, mert a jó munkához ugye idő kell, és ami nem mellékes, a fizetést számláló óra így is – úgy is ketyeg. (Jó lenne néha ébresztőre állítani.)

Hónapok múltán megszületett a megoldás: A nitrogént megkötő növények esetében ne lehessen semmiféle növényvédő szert használni – a fehérjenövények esetében –, ha benne akarnak maradni a zöldítésre elszámolható területekben.

– Nem rossz... – kacsintottak egymásra a szorgos bürokraták, akik számos érvet soroltak fel a rendeletet indoklásaként. Pl.:
• Nem fogy annyi vegyszer, ezáltal a környezetvédelem ügyét szolgálja a rendelet.
• A kigazosodott területek gazdagítják az élővilágot.
• A többszöri kultivátorozással javul a talajok lazultsága, így a N-gyűjtő baktériumok tevékenysége eredményesebb lesz.

Egy, a vasalt nadrágosok közül bajszos paraszti ábrázatával kilógó munkatársunk szót kért.
– Ez meg hogy került közénk? – kérdezték a sápadtarcúak. – Ahogy kinéz, még a végén beleköp a levesünkbe.

A bajszos meg halkan, de határozottan sorolni kezdte:
• Ugye, szükség van a fehérjenövényekre a takarmányozásban? Na, ezzel a technológiával a fele se fog megteremni.
• A gyomok között, mert a kultivátor csak a sorközökben jár, szépen fog virítani a parlagfű, azután fizethetjük a büntetést, mert ember nincs, aki a több tíz, esetleg százhektáros táblákból azt kigyomlálja.
• Jó lenne, ha a talajban hagyott nitrogént az utónövény hasznosítani tudná, meg a nitrát helyzet is javulna, de nem fog, mert sokan, akik fantáziát láttak benne, abba fogják hagyni a szójatermesztést, amire még a 2017-es év időjárása is rátesz egy lapáttal.

– Elég volt! – kiáltott rá a szigorú elnök, aki nem is egészen értette, miről van szó, mert szociológus létére olyan messze állt a mezőgazdaságtól, mint Makó ama bizonyos Jeruzsálemtől.

Megválasztásának egyik indoka volt: Nem ért a mezőgazdasághoz?! Sebaj, legalább nincsenek rossz beidegződései. Parancsszóra véget ért a „szakmai” konzultáció, és 9:1 ellenében megszületett a döntés: Megjelenhet a 63/2014/EU sz. rendelet.

– Szép és kemény munka volt – nyugtázták a kilencek kimerülten. – Ez a kis bajuszos mitugrász meg majdnem elszúrta az egészet. Egyáltalán, hogy került ide?
– Magyarországról jöttem.
– Ja, az más... – mondták és gúnyosan legyintettek.

A (szója) tábla széléről – Dr. Bódis László