Állattenyésztés
Állattenyésztés

Aktuális témák a Gyulai Mézfesztivál méhész szakmai konferenciáján

Aktuális témák a Gyulai Mézfesztivál méhész szakmai konferenciáján

Agrofórum Online

A szakmai összefogás erősítése, a lakossági mézfogyasztás növelésének szükségessége és a méhegészségügyi helyzet alakulása is szóba került.

A szakmai összefogás erősítése, a lakossági mézfogyasztás növelésének szükségessége, a méhegészségügyi helyzet alakulása és a végtermék értékesítési lehetőségeinek javítása volt a központi témája a decemer 9. és 11. között, a IX. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon megrendezett szakmai konferenciáknak.

„A magyar méhészeknek arra kellene rájönniük, hogy az ágazat jövőjét az határozza meg, hogy a mai gyerekek mit gondolnak a mézről” – mondta a rendezvény második napján zajló konferencián Bross Péter, az OMME elnöke, aki interaktív előadásában résztvevői kérdések kapcsán vázolta fel a magyar méhészet mindennapjait és az ágazat jövőjét. Sok méhész számára az idei év az elmúlt idők legrosszabbul záródó éve volt, aminek okait is sorra vette. Elsőként a harmadik országból érkező, dömpingáron értékesített “méz” miatt kialakult árcsökkenésre fókuszált.

Egyre több a kínai méz

“Azon az áron a mi termelőink nem tudnak mézet előállítani, ha pedig ők tönkremennek, az a mezőgazdaság zöldség-gyümölcs és szántóföldi, megprozást igénylő kultúráinak termeszésére is erősen kihat.” Bross Péter arra is kitért, hogy a kínai méz mennyisége évi 10-15 ezer tonnával növekszik, tavaly még éppen nem érte el a 100 ezer tonnát, idén augusztusig viszont már 70 ezer tonna érkezett belőle.

“Nálunk ellenőrzik a magyar termelőket, a nyomonkövetési rendszer is tökéletesen működik, ami az ázsiai országokra egyáltalán nem mondható el, mivel Kínában a termelőkhöz nem lehet eljutni, csak az exportőrhöz” – hangsúlyozta az OMME elnöke, hozzátéve, hogy az ottani állattenyésztésben még most is használnak olyan készítményeket, amelyeket – az emberi szervezetre mért káros hatásai miatt – Európában már évek óta betiltottak. Mivel az ebből fennmaradó káros anyagokat a mézből kiszűrik, a hamisítást az unió nem tekinti élelmiszerbiztonsági kérdésnek, pedig a harmadik országból érkező ilyen jellegű áru az új Élelmiszerkönyv alapján nem tekinthető méznek, mégis forgalmazható. Előadásában Bross Péter a minőségi ellenőrzés változtatását javasolta komplex vizsgálat elvégzésével, mert a jelenlegi Kína számára már kijátszható.

“A fogyasztó ezekben az esetekben, vehetne akár cukrot is, harmad áron. Ha tudná, hogy amit levesz a polcról, igazából nem is méz, elfordulna tőle. Ezért fontos az embereket tájékoztatni róla!” – fogalmazott az OMME elnöke megtoldva annak szükségességével, hogy ha a vásárló a magyar méz mellett dönt, azt is el kell tudni érni, hogy 3-4-szer többet fogyasszon belőle.

A jövő nemzedéke és az összefogás

Bross Péter megállapítása szerint a termelői méz – Ázsia kivételével – mindenhol tökéletes, így a világpiaci válság azon tagországok termelőit érinti, akik nem tudnak közvetlenül értékesíteni. “A világ mintegy 500 ezer tonna mézet termel, amelynek harmada ott fogy el, ahol megtermelik. Ebben mi évjárattól függően 2-4%-kal veszünk részt, amivel nem ármeghatározók, csak árkövetők vagyunk. A magyar méhészeknek arra kellene rájönni, hogy az ágazat jövőjét az határozza meg, hogy a mai gyerekek mit gondolnak a mézről, a mézes reggeliztetésben mégis csak kb. 5-10% termelő vesz részt az országban.”

Az OMME-elnök arra is kitért, hogy a a magyar méhészek összefogása az ármeghatározó képességet és értékesítési lehetőségeket is jelentősen alakíthatná. Erre vonatkozóan előző nap – szintén a IX. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon tartott előadásában – Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára azt is megemlítette, hogy a magyar kormány 5 évre 150 millió forintot szán a méhészeti szövetkezetek létrehozásának támogatására. A FM továbbá azt is fontosnak tartja, hogy a méhészek védjeggyel jelölhessék terméküket, jelezve, hogy az GMO-mentes területről származik, ami további piaci előnyt jelentene számukra. „A rendelet kész, a védjegy még nincs” – fogalmazott Nagy István.

Az államtitkár továbbá arról is szólt, hogy 2013-2016 között a magyar nemzeti méhészeti program révén az ágazat szereplői – uniós és hazai forrásból – évi 4,7 millió euró támogatáshoz juthattak, és már annak a 2016-2019-es programnak az előkészítését is megkezdték, amelyben a termékfejlesztést és a piacra jutást is támogatnák, valamint a kutatásokra is több forrás jutna.   

Támad a kis kaptárbogár

A mézhamisításon és az értékesítési ár csökkenésén túl a méhészek életét idén a méhek betegsége is nehezítette. Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke, előadásában a 2016-os méhegészségügyi helyzetről, azon belül is főként a kis kaptárbogár fertőzöttségről szólt, ami azért is külön veszélyes, mert egy-egy kifejlett példány akár 10 km-es távolság megtételére is képes.

A fertőzöttség a méhcsaládok rendszeres ellenőrzésével észlelhető, gyanúja haladéktalan bejelentési kötelezettség alá tartozik, a méhészek tájékoztatásában pedig a hatósági állatorvosok, a méhegészségügyi felelősök, az OMME és a NÉBIH is részt vesz. Dr. Oravecz Márton a fertőzöttség terjedésére, kockázati helyeire (főként az interkontinentális járatokat fogadó déligyümölcs raktárak közelében) is felhívta a figyelmet.

A védekezés kapcsán hangsúlyozta az erős családok fontosságát, a keretekből a méz azonnali kipergetését, a tartalék lépek hűvös, jól szellőző helyen történő tárolását, a felesleges lépek eltávolítását, illetve a méhészet, a mézes ház, a pergető helyiség tisztaságának szerepét, majd a bilógiai- és kémiai védekezés, a talajkezelés módját ismertette.

A szakember a méheknek szánt készítmények és gyógyhatású termékek fontosabb változásaira (az EU-területén fumagillin hatóanyag tartalmú készítmény élelmiszer-termelő állat számára nem adható) is kitért, szólt 6 db eseti engedéllyel rendelkező és 25 db gyógyhatású készítményről, ezt követően pedig a tavalyi  méhegészségügyi vizsgálatokról – az idei adatai még feldolgozás alatt állnak -, valamint a NÉBIH ÁDI által 2016-ban vett lépminták laboratóriumi vizsgálatairól is beszámolt.

A méz-hamisítás elleni mintavétel 2015-ös programja kapcsán elmondta, hogy a Food Fraud Network (FFN) a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2015-ben is az uniós tagországok összehangolt fellépésével szervezte meg az élelmiszer-hamisítás elleni közdelemre irányuló feladatokat, amelynek hazai koordinálásában a NÉBIH, mint nemzeti kapcsolattartó szervező, és mint a második körös mintavételek végrehajtója vett részt (az elsőt a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc felügyeleti szervei végezték el),  100 hatósági minta levételével. Az idén is folytatódó programban áprilisig mintegy 200 mintához jutottak, amellyel többek között az eredettérkép fejlesztését és a hamisítási arány jelentős csökkenését érhetik el.

Csak azoknak tudnak segíteni, akik bejelentik a kárt

Tóth Péter, az OMME Veszprém megyei szaktanácsadója már a szervezet növényvédelemmel kapcsolatos érdekvédelmi tevékenységeiről beszélt. A szakember elmondása szerint a tavaly is enyhe tél támogatta az atkák felszaporodását, de egyes szerekkel és olykor a szakmai hozzáértéssel is probléma adódott. Előadásában a bejelentett és a tényleges méhmérgezések arányára is rámutatott, melyek kivizsgálási módját is ismertette. Hangsúlyozta, hogy a károsultak szakmai segítségnyújtásában éppúgy részt vesznek, mint a jogi útra terelt ügyek rendezésében, de csak azoknak az érintetteknek tudnak segíteni, akik kárukról bejelentést tesznek.

A méhészeti ágazat ma Magyarországon több ezer családnak nyújt fő- vagy kiegészítő jövedelmet, az utóbbi években a kis-közepes méhészetek intenzív árutermelő gazdaságokká váltak. Kitartó és elhivatott munkájuk révén az évi átlagfogyasztás 30-40 dekagrammról 70-80-ra nőtt, a méhészek és a fogyasztók közötti bizalom további erősítése pedig termelői jövőjük záloga.

(Csomós Éva – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hazai húsipar a fényt keresi az alagút végén

2024. március 22. 09:10

Éder Tamás a hazai húsipar helyzetéről március 6-án tartott előadásának legfontosabb tényeit és tanulságait foglaljuk össze.

Döbbenetes húsforrással kísérleteznek, ehhez azért gyomor kellene

2024. március 20. 11:10

A legfenntarthatóbban előállítható állati fehérjeforrás lehet egy új tanulmány szerint a pitonhús, amelynek íze a csirkééhez hasonlít.

Már tenyésztik a klímasemleges szarvasmarhát

2024. március 19. 15:10

A szarvasmarhákat a legnagyobb szén-dioxid-termelők között tartják számon. Argentína azonban nem a marhák leselejtezésében, hanem új tanúsítási rendszerben gondolkodik. A cél a klímasemleges szarvasmarha.

Komoly kihívás: 2,4 millióval kevesebb tehénnel kell majd több tejet előállítani az EU-ban

2024. március 16. 14:10

Európai uniós szinten 2035-ig több mint 2 millióval csökkenhet a tejelő tehénállomány, miközben az egy tehénre jutó tejhozamok növekedni fognak.

Elérhető a 2019-es téli élelmiszerlánc-ellenőrzés záró eredménye

2020. január 17. 14:33

Az ellenőrök országosan összesen 13.849 hazai és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak, melyek közül 491-et kellett kivonni a forgalomból, 2,8 tonna összmennyiségben.

Erről nem szabad megfeledkezniük a gyümölcsoltvánnyal foglalkozóknak!

2023. január 31. 11:52

Fontos határidőre hívja fel a figyelmet a Nébih.

Március 20.: minden őstermelő írja a naptárba!

2018. február 14. 08:58

Érvényesíteni kell az őstermelői igazolványokat annak érdekében, hogy a jogviszony folyamatos maradjon.

Frissült a szőlőiskolai szaporítások adatbázisa

2022. január 13. 06:17

Az adatbázis 84 termelő vállalkozás adatait foglalja össze ABC rendben, számba véve az általuk termesztett fajtákat és klónokat.