Hirtelen felmelegedéssel érkezett idén a tavasz, majd húsvét táján lehűlés, fagyok jöttek. Ahol a cseresznye már virágzásban volt, ott bizonyos arányú fagykár érte az ültetvényeket. Több termelő a szokásosnál nagyobb mértékű természetes hullást figyelt meg, ami arra utal, hogy az érzékenyebb fajták a húsvétot követő időszakot nem viselték jól. Becslések szerint az időjárás okozta terméskiesés országosan 20 százalék körüli.

A legkorábbi érésű cseresznyefajták (például a Münchenbergi korai, a Májusi korai, a Pomázi hosszúszárú, a Rita) szedése már május közepe után egy-két nappal megkezdődött, de ezek a fajták nem annyira elterjedtek. A szezon a május utolsó-június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával indul be igazán, amit számos másik fajta követ az érési sorban. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig elérhetőek.

Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. A frisspiaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerő-hiány miatt egyre nehezebb; a betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően (virágzáskor a fagy, terméséréskor a nagy mennyiségű csapadék okozhat kárt). Mintegy 700 termelő foglalkozik cseresznye piaci árutermesztéssel. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, a termésmennyiség is. A becsült termésmennyiség 2016-ban – amikor nagyobb kiesések nem voltak – közelítette a 20 ezer tonnát.

A fajtainnováció folyamatos, a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. A termelés szerkezetében lassú átalakulás folyik: meghatározó fajta még mindig a Germersdorfi óriás mintegy 20 százalékos aránnyal, ezt követi a Bigarreau Burlat és a Van körülbelül 10-10 százalékkal. A régebbi magyar nemesítésű fajták – mint a Margit, Katalin, Linda – összességében 20 százalék körüli részt képviselnek. Ugyanakkor terjedőben vannak az újabb nemesítésű magyar hibridek, mint a Carmen, a Rita vagy a Vera. A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul és elsősorban a környező országokba valamint Németországba és a Baltikumba irányul. A cseresznyeimport minimális mértékű, mintegy 100 tonna, amely javarészt Németországból érkezik, szeptemberben.

(NAK)