Növénykondicionálás és lombtrágyázás felsőfokon (x)

A 2013/2014. évi repceszezon az előző évekhez képest csökkenő felvásárlási árak miatt a ráfordítás/hozam arány tekintetében még nagyobb odafigyelést kívánt a repcetermesztőktől. Általánosan elmondható, hogy 2013-ban jól fejlett repcék mentek a télbe, illetve az enyhe téli időjárás kedvezett a gyengébb repceállományok áttelelésének. A decemberi és januári csapadék hiánya, illetve a „szinte fagymentes” időjárás azonban a joggal adhatott aggodalomra okot a termelőknek a repce későbbi fejlődése, illetve a várható nagyobb kártevőnyomás vonatkozásában. A tavasz folyamán azonban a repce számára is kedvezőre fordult az időjárás, ezen beül is a csapadék mennyisége és annak időbeli eloszlása a termesztéstechnológia színvonalával együttesen júliusra országosan is kiemelkedő hozamszinteket eredményezett. A „Huminisz-technológia” részeként a 2013 októberében és novemberében elvégzett kezelések 3-6 t/ha hozamszinteken 2-5 q/ha többlettermést eredményeztek. Kondisol + Solvitis Bór Extra alkalmazása ősszel javasolt: ?a gyengén fejlett homogén állományok kezelésére. A föld feletti növényi részek optimális mértékben megerősödnek. A gyökértömeg jelentős mértékben növekszik, a gyökérnyak a kezelt állományoknál az ősz végére 1-3 mm-rel vastagabb lesz a kezeletlen kontrollnál. ?a heterogén állományoknál a gyengén fejlett növényeknél igen erőteljes növekedést indukál, ugyanakkor a túlfejlett egyedek esetében a fejlődés minimális szinten marad. ?többéves termelői tapasztalatok alapján bátran kijelenthetjük, hogy a homogén, fejlett és tápanyagban jól ellátott állományokban is helye van a kezelésnek, hiszen a hatására várható árbevétel-többlet többszöröse (4-5x) a többletráfordításnak. ?alkalmazhatjuk regulátorhatású gombaölő szerekkel egy menetben is. Időjárástól, növényfejlettségtől, heterogenitástól függően azonban némely esetben érdemes mérlegelni az időben eltolt permetezést. Ennek megfelelően a regulátoros kezelés előtt 1-2 héttel végezzük el a kondicionálást. A neonikotionid-tartalmú rovarölő szerek átmeneti uniós felfüggesztése miatt várhatóan az eddigieknél gyakoribb őszi rovarölő szeres kezelésekre lesz szükség (a növénykondicionálás ezzel egy menetben is elvégezhető). Az őszi kezelés eredményeként állományunk tavasszal egységesebb, zöldebb, vitálisabb képet mutat, kevesebb az antociános elszíneződés. A növények fejlődése korábban elindul, mint pl. a csak regulátorral kezelt állományokban. A táblázatban néhány terméseredmény látható az ország különböző pontjairól, amelyek során versenytárs termékkel, illetve „csak” tavaszi Huminisz-technológiával hasonlította öszsze a termelő az őszi + tavaszi kezelést. A teszteredmények a 2013/2014. szezonban is igazolták, hogy a Kondisol növénykondicionálók és a Solvitis lombtrágyák együttes őszi alkalmazásával más lombtrágyák/kondicionálókhoz képest akár 5-15 %-os termésnövekedés is elérhető. A „Huminisz Őszi Technológiával” az anyagköltséghez képest 4-8-szoros árbevétel-többlet realizálható! Partnereink és azok számára, akik 2014/2015. szezonban őszi káposztarepce vetése mellett döntenek a korábbi évek tapasztalatai alapján jó szívvel ajánljuk a „KONDISOL PACK”-kal történő őszi kezelést! A KONDISOL PACK ŐSZI AKCIÓ keretében 5 l Kondisol + 1 l Solvitis Bór Extra vásárlása esetén 1 l Kondisol árát jóváírjuk Önnek. Ez 15% engedmény a csomagárból! Az AKCIÓ 2014. szeptember 1-től november 15-ig tart. Részletekkel kapcsolatban kérem, hívja területi képviselőinket! ? Pais István ügyvezető/kereskedelmi vezető 06/30/47-44-229 Növénykondicionálás és lombtrágyázás felsőfokon Évtizedes tapasztalat a huminsavas növénykondicionálás terén Őszi Huminisz-technológiával kezelt repce kora tavasszal Termelő (Település/megye) Fenofázis Kondicionáló/ Lombtrágya Nettó hozam (t/ha) Terület (ha) Légrádi Miklós (Lengyeltóti/Somogy) 1. 6-8 leveles állapot ősszel, regulátorozás előtt 2 héttel 2. zöldbimbós állapot 3. virágzás kezdete 1. 5 l/ha Kondisol + 1l/ha Bór Extra 2. 4 l/ha Kondisol + 2 l/ha Solvitis Bór Extra 3. 4 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór extra „Huminisz-technológia”: Őszi + tavaszi kezelések: 5,6 t/ha (5,5 ha) Tavaszi kezelések: 5,2 t/ha (16 ha) KisdombegyháziAgroferr Kft. (Dombegyház/Békés) 1. 6-8 leveles állapot ősszel 2. szárbaindulás 3. virágzás kezdete 1. 5 l/ha Kondisol + 1 l/ha Bór Extra 2. 5 l/ha Kondisol B+S +1,5 l/ha Solvitis Bór Extra 3. 5 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór Extra „Huminisz-technológia”: 4,47 t/ha (536 ha) Versenytárs kondicionálóval és lombtrágyával kezelt kontroll (1,8-szoros ha-költség): 4,02 t/ha (500 ha) Try-Beta Kft. (Orosháza /Békés) 1. ősszel 4-6 leveles állapot 2. zöldbimbós állapot 3. virágzás kezdete 1. 5/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór Extra 2. 4/ha Kondisol B+S +1 l/ha Solvitis Bór Extra 3. 4 l/ha Kondisol +1 l/ha Solvitis Bór Extra „Huminisz-technológia”: Őszi + tavaszi kezelések: 3,96 t/ha (250 ha) Olajtartalom: 44 % Tavaszi kezelések: 3,77 t/ha (20 ha) Olajtartalom: 42 % Németh Károly (Olaszfa/Vas) 1. 6-8 leveles állapot ősszel, regulátorozás előtt 2 héttel 2. zöldbimbós állapot 3. virágzás kezdete 1. 5 l/ha Kondisol + 1 l/ha Bór Extra 2. 4 l/ha Kondisol B+S + 2 l/ha Solvitis Bór Extra 3. 5 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór Extra „Huminisz-technológia”: Őszi + tavaszi kezelések: 5,1 t/ha (20 ha) Tavaszi kezelések: 4,7 t/ha (18 ha) Kampfl Kft. (Zalaegerszeg/Zala) 1. 6-8 leveles állapot regulátorral egy menetben 1. 5 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór Extra„Huminisz-technológia”: 5,1 t/ha (13 ha) Versenytárs kondicionálóval és lombtrágyával kezelt kontroll: 4,6 t/ha (26 ha) Hercegrét Kft. (Tápszentmiklós/GyőrMoson-Sopron) 1. 6-8 leveles állapot regulátorral egy menetben 2. zöldbimbós állapot 1. 4 l/ha Kondisol + 2 l/ha Solvitis Bór Extra 2. 4 l/ha Kondisol + 2 l/ha Solvitis Bór Extra „Huminisz-technológia”: 3,8 t/ha (22 ha) Versenytárs makroelem + bór lombtrágyával kezelt kontroll: 3,57 t/ha (1 ha) Dél-Magyarországra területi képviselőt keresünk alkalmazotti munkakörbe! Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Nógrád, Fejér megyék területére értékesítési képviselőket keresünk jutalékos elszámolással! Mezőgazdasági inputanyag forgalmazásban több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek jelentkezését várjuk fényképes önéletrajzzal: allas@huminisz.huKondisol, ôsszel is csúcsformába hoz Huminisz szakmai vonal: +36 30 474 4229 www.huminisz.hu Növénykondicionálás MAGY AR TERMÉK K O N D I S O L N Ö V É N Y K O N D I C I O N Á L Ó T E R M É K C S A L Á D Az ôszi kezelés hatása repcében: • optimális mértékben megerôsödött föld feletti növényi részek • erôteljes, fejlett gyökérzet, 1-3 mm-el vastagabb gyökérnyak • egyöntetu, egységes ôszi állomány • jobb télállóság • erôteljes, intenzív tavaszi indulás, kevesebb antociános elszínezôdés Ôsszel is kondiz( s ) ol ? R epcér e é s k a l á szos r a egya r á n t KONDISOL PAC K ÔS ZI AKCIÓwww.dowagro.hu Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. • Széles hatásspektrum a repcében előforduló leggyakoribb kétszikű gyomnövények ellen (keresztesek, árvácska, veronika, árvacsalán fajok és mezei acat is) • Rugalmas kijuttatási lehetőség: preemergensen és korai posztemergensen is • Kiváló keverhetőség ÚJ DIMENZIÓ A REPCE ŐSZI GYOMIRTÁSÁBAN ™ a Dow C hemical Company (“Dow”) vagy a Dow leányvál lalatának márkaneveA hazai fehérjenövények között, a szója mellett a szá raz borsónak van a legnagyobb jelentôsége. Sok gyakor ló gazda mégis csalódottan visszavonulót fúj a szá razborsó terme lésétôl, mivel az sok esetben a búzával együtt érik be. A kenyérgabona jó minôsége érdekében ugyanis a borsót gyakran hagyják túl sokáig állni a földeken, így még a kifejezetten jó állományok is össze esnek, emiatt nagyok a betakarítási veszteségek. A tavaszi borsó gyenge hozamainak további okai a gyakran meg késve elvégezhetô vetések, valamint a tavaszi és kora nyári meleg, aszályos periódusok kialakulása, amelyek együttes hatása virág- és hüvelyelrúgást eredményez. Ôszi borsó esetében ezek a problémák azért nem jellemzôek, mert átlagos évjáratokbankét-három hetes fej lôdésielô nye van a tavaszi vetésuekkel szemben. Ez a következôk miatt lehet elônyös: • A borsó rovarkártevôi a fejlettebb állományban csak ritkán okoznak a hozamot jelentôsen csökkentô károkat. • A növény tavasszal kevésbé rúgja el a virágokat, mi vel a vegetációs idôszak kezdete és a virágzás a szokásosnál jóval korábbi idôpontra esik. Ekkor a nö vény számára még elegendô mennyiségu víz van a talajban és a hômérséklet ritkán éri el a 30°C-ot, valamint az éjszakák is lényegesen huvösebbek, mint hetekkel késôbb. • A virágzás szempontjából kedvezôbb feltételek és az ôszi borsó nagyobb állománysurusége miatt lényegesen több az egy négyzetméteren kialakuló hüvelyek száma. • A levelek sárgulása és a szemek beérése általában június elejére esik, a betakarításhoz szükséges érési állapotot pedig rendszerint június második felében éri el az állomány. Az ôszi borsó betakarítása még az ôszi árpa aratása elôtt, illetve azzal egyidejuleg lehetséges. Az idôben végzett betakarítás jelentôsen csökkenti a betakarítási veszteségeket. Különösen aszály idején hoznak az ôszi fajták a tavasziakhoz képest jelentôsen nagyobb termést hektáronként. Összefoglalva: az ôszi borsóra – a tavaszi fajtákkal szemben – korábbi érés, kisebb termelési kocká zat, nagyobb hozam és problémamentes beta ka rítás jellemzô. A télállóság és az optimális fejlôdés alapja a megfelelô agrotechnika Termôterület:Az erôsen agyagos és kifejezetten nedves talajok kivételével – ahol fokozottabb az ôszi gombafertôzés kockázata – valamennyi termôhelyen biztonságosan termelhetô. Vetés:Négyzetméterenként 100 csíraképes mag elvetése szükséges, kb. 4 cm mélyen ahhoz, hogy ôsszel 80-85 nö vény/m 2 állománysuruséget érjünk el. Fontos, hogy friss szántás után a magok ne kerüljenek a javasoltnál mélyebb re! A kedvezô áttelelés szempontjából döntô jelentôségu az optimális vetésidô, ami a legtöbb termôterület esetében szeptember vége és október 5. közé esik. Vetés után ajánlatos a hengerelés. Vetést követôen mintegy négy hetes vegetációs idôszakkal kell kalkulálni. A hosszantartó, változó hômérsékletu fagyok károsabbak, mint a -20°C-os, hó nélküli szárazfagy. Kis hótakaró (kb. 3 cm) esetén -25°C-ig, hótakaró nélkül -16°C-ig nem fagynak ki az opti málisan fejlett növények. Növényápolás:Az ôszi és tavaszi gyomirtáshoz szükséges készítmények is rendelkezésre állnak. A zavartalan ôszi fej lô dés és a télállóság biztosítása érdekében az ôszi kezelést célszeru elônyben részesíteni. A zavartalan fejlôdés és egyben a lisztharmat elleni védekezés érdekében kora ta vasszal 15 kg/ha kén kiszórása ajánlatos. Az elemi kén készítmények levélre történô kipermetezése a repcére kivitt elsô adaggal egy idôben javasolt. Gombaölô szerrel történô késôbbi permetezés –a tavaszi borsónál gyorsabb fejlôdése miatt –az ôszi borsóban általában nem szükséges, kivéve, ha a növények tél végén fóma-fertôzés miatt legyengültek. Ilyenkor a virágzás kezdetekor célszeru egy fungicid-kezelés elvégzése. A SAATEN-UNION által ajánlott JAMESôszi borsó az ôszi vetés elônyeként kiválóan hasznosítja a téli csapadékot. Tavasszal korábban indul fejlôdésnek, mint a tavaszi vetésu borsók, emiatt betakarítására is mintegy két héttel korábban kerülhet sor. Aszályra hajlamos termôhelyeken így jelentôs termés- és jö vedelem-többletet biztosít a hagyományos takarmányborsóval szemben. ? Varga Gábor SAATEN-UNION Hungária Kft. www.saaten-union.hu ÔSZI BORSÓ.AZ ALTERNATÍV FEHÉRJETAKARMÁNY. Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenô fuzárium-fertôzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak. Az import szója magas beszerzési költsége miatt egyre többenSAATEN-UNION. TÖMEGTAKARMÁNY NÖVÉNYEKBEN ISPROFI. TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. www.saaten-union.hu PROTECTOR A PROTECTOR a tejelô állományokkal rendelkezô gazdaságok alternatív tö meg takarmányaként hasznosítható fajta rozsa. Erôteljes növekedési erélye nagy zöldtömeget biztosít már igen korai, április végi betakarítással is. Élettanilag kedvezô összetételu, kiválóan emészt hetô, minôségi szenázs jellemzi. A kriti kus, aszályos idôszakok elke rülésével a takarmánybázis biztonságát növeli, beta ka rí tása után – május eleji vetéssel – a terület ismét hasznosításba vonható. A hivatalos német fajtakísérletekben évek óta a legmagasabb szárazanyagtermést mutató zöldrozs. Az egyik leggyorsabb, leginten zívebb fejlô désu rozs, ezért kivá lóan védi a talajt a szél- és vízeróziótól. A PROTECTOR még olyan ala csony hô mér sékleti tartományban is képes nö ve kedni, ahol más rozs fajtáknál már leáll a fejlôdés. SU PHÖNIX A SU PHÖNIX egy szemes és teljesnö vény szenázs hasz no sításra egyaránt ki váló an használható rozshibrid. Sze mes ként alacsony gombaölô szer igény, szenázs hasznosítás esetén a többi rozsnál tágabb idejuA válasz a megfelelő, okszerű tápanyag-utánpótlási megoldásokban, a gazdaságos, és egyben környezetkímélő növénytermesztésben rejlik. Egyedi összetétel = költséghatékony tápanyagutánpótlás Az optimális döntés, ha a talajvizsgálati eredmények alapján a termőföld talajadottságain, az előveteményen, és az őszi kalászos vagy repce kultúra tápanyagigényén alapuló, egyedi összetételű műtrágyákat választjuk. Többszintű szaktanácsadó programunk, a Gramix Program segítségével mi ezt térítésmentesen elkészítjük az Ön számára! Miért éri ez meg Önnek? Azért, mert az egyedi összetételű, a makroelemeken túl mezo- és mikroelemekkel és szerves anyagokkal gazdagított Gramix NPK műtrágyák használatával Ön csak annyi és csak olyan tápanyagot juttat ki, amennyit feltétlenül szükséges, és ami hasznosul! Az okszerű környezetgazdálkodás mellett biztos lehet benne, hogy többszörösen megtérül ez a befektetés! A valóban növényspecifikus műtrágyák ismérvei Talajvizsgálati adatok hiányában a magyar termőföldre gyártott növényspecifikus Gramix NPK műtrágyák használatát javasoljuk. Ezen összetételek tartalmazzák a repce és a kalászosok fajlagos tápelem igényéhez igazodó, kiegyensúlyozott tápelemellátást nyújtó makro-, mezo- és mikroelemeket. A harmonikus mikroelemsor a legtöbb műtrágyával ellentétben nem fémsók formájában, hanem részben komplex, részben kelát formában van jelen. Így nem kötődnek meg a talajban, könnyebben felvehetővé válnak a növény számára. Rizodyne talajaktivátor, a talajélet felpezsdítője! A Fertilia Kft. egyedülálló innovációja, a szerves anyag (fehérjék, aminosavak, cukrok, vitaminok, betain) tartalmú Rizodyne talajaktivátor. A talajba kerülve a Rizodyne a talajlakó mikroorganizmusok életfeltételeit javítva, a talajtermékenységet erősíti. Növelve a gyökér közeli aktív réteg, a rizoszféra szélességét, a tápanyagokat jóval könnyebben és nagyobb mennyiségben tudja felvenni a növény. Nincs megtorpanás, a hajszálgyökerek képződése megnő. Hatására repcében 30 %-os gyökérnyak növekedést is mértünk kísérleteink során! A gyors kezdeti növekedés következtében megerősödött állományunk biztos alapokkal mehet a télbe, amit magas hozammal honorál tavasszal. Az egyedi összetételű, és a növényspecifikus Gramix NPK műtrágyáink egyaránt tartalmazzák a Rizodyne talajaktivátort. FertiSol Celludone, a szárbontó! A szárbontás kezdeti időszakában a mikroorganizmusok a szaporodásukhoz szükséges tápanyagot – elsősorban nitrogént – a talajból, a növénynek is felvehető formában rendelkezésre álló készletekből fedezik és építik be a szervezetükbe. Átmenetileg immobilizálják, csökkentik a felvehető nitrogén mennyiséget, ez az ún. pentozán hatás. A FertiSol Celludone ezt a pentozán hatást szünteti meg nitrogéntartalma révén. A benne található szerves vegyületek a szármaradványokra, tarlóra való kijuttatáskor jó táptalajt biztosítanak a mikroorganizmusoknak, így segítik a lebontási folyamatokat. Szakmai segítségre van szüksége? Szaktanácsadónk azonnali választ nyújt Önnek tápanyag-utánpótlási kérdésekben, a hét minden napján! Hívja szaktanácsadói információs vonalunkat a 06-30/5665386-ot, vagy írjon nekünk a szaktanacsadas@fertilia.hu email címre. ?Fertlia Kft. Hozambiztos megoldások a Fertilia szerves anyagokkal dúsított műtrágyáival Alacsonyak a terményfelvásárlási árak? Magasak az inputanyag-költségek? A jelenlegi piaci körülmények között jogos kérdés, hogyan tudunk javítani a jövedelmezőségünkön? ?Kezdjük talán mindjárt azzal, mi a titka az anyacég, a Väderstad-Verken nemcsak európai, de tengerentúli térhódításának, ezzel összhangban pedig a magyar leányvállalat hazai sikerének? A cég filozófiájában már kezdetektől fogva fontos szerepet játszott az innováció. Ez mindig új és újabb, a gyakorlat által igényelt különféle eszközök elsőként való bemutatásában, piacra hozásában nyilvánult meg. Olyan munkaeszközök, amelyek segítik a termelést, növelik teljesítményét és javítják gazdaságosságát. Ha visszatekintünk, minden termékünk a maga idejében egyedüliként és elsőként került a piacra. Ráadásul – és ez a siker másik titka – mindegyik minőségi anyagból, minőségi kivitelben. Ebből következően azonban a Väderstad termékek nem olcsók – soha nem is voltak azok! Crister Stark, a gyáralapító Rune Stark fiának, a Väderstad-Verken előző vezérigazgatójának híres mondata – amit mindig én is szívesen idézek –, hogy: „Mi csak a minőséggel tudunk versenyezni, az árakkal nem”. Többen próbálták már termékeinket, vagy annak egyes részegységeit lemásolni és más színben, 10, vagy akár 20 %-kal olcsóbban piacra hozni. Nem véletlen, hogy nem sok eredménnyel! Sikerünk további titka a folyamatos megújulás. Mi a termékeinket nemcsak továbbfejlesztjük, jobbítjuk, hanem az új kihívásoknak, a folyamatosan változó igényeknek megfelelően újabbakra, korszerűbbekre cseréljük. Ráadásul mindegyiket az utánozhatatlan svéd acélból és a tőlünk megszokott gyártói minőségben hozzuk piacra! ?De nemcsak ebben, a gépek forgalmazása terén is eltér a Väderstad módszere a hagyományostól, amennyiben nincsenek kereskedő partnerei? E tekintetben már nem nevezhető egyedinek a Väderstad-modell. De egyelőre csak kevesek vették át, mert ez módszer nagyon nehéz, fáradságos és nem is olcsó. Könnyebb egy kereskedői hálózat infrastruktúráját igénybe venni, mint személyes kapcsolatok útján (érvekkel, szaktanácsadással, bemutatással, tesztüzemmel, esetleg próbahasználattal) új vevőkre lelni. Mi mégis az utóbbit választottuk, mert szerintünk ez – mind a vevő, mind az eladó szempontjából – eredményesebb is. Egy kereskedő többféle terméket kínál, többféle érdeket szolgál ki, amiért a különféle termékekhez fűződő érdekei (személyes/pénzügyi) is eltérők. De az egyes termékekkel kapcsolatos ismeretei soha nem lehetnek olyan mélyek, mint egy gyártó képviselőjének. Hat területi munkatársunk az ország általunk felosztott hat régiójában dolgozik és keresi fel a potenciális, egyelőre csak tájékozódni, vagy már vásárlási szándékkal rendelkezőket. De keressük azokat is, akik még maguk sem tudják, hogy egyszer vásárlóink lesznek. Ezt a tevékenységet szolgálja számos gépvásárlást ösztönző kampányunk. Ilyen volt például, amit az idei tavasszal ún. „elégedett vevők kampánya” névvel indítottunk. Ennek keretében Szemléletváltás a gépforgalmazás és a talajművelés gyakorlatában Beszélgetés Kalmár Tiborral, a Vaderstad Kft. ügyvezetőjével Kalmár Tiborral, a Vaderstad Kft. ügyvezetőjével mindig szívesen beszélgetek. Kiváló tárgyalási stílusa, logikus érvelése meglepő tájékozottsággal párosul nemcsak agronómiai – ez agrármérnök végzettségénél fogva talán nem is meglepő –, de gazdaságossági, sőt gépesítési kérdésekben is. Most éppen a vállalat SYNGENTA CONTIVO™ programban való részvétele, illetve a Nagy Talajművelő Show-ból való „kiszállása” keltette fel a figyelmemet, de találkozásunknak aktualitást adott a nemrég lezajlott Väderstad-MF országjáró körút is, amely minden évben szolgál megszívlelendő tapasztalatokkal. A találkozás során azonban nem hagyhattam ki, hogy rá ne kérdezzek arra a – talajművelés gyakorlatát gyökeresen megváltoztató – szemléletváltásra is, amely alkalmazkodó és klímakár csökkentő jelzővel vált ismertté, és amelynek kidolgozása és terjesztése Birkás Márta professzorasszony közreműködésével elsősorban a Väderstad nevéhez fűzhető. Kalmár Tibor ROVATVEZETŐ: Dr. Demes Györgytöbb mint 10.000 címre kiküldött levelezőlapon arra kértük a gazdákat, hívjanak meg bennünket egy üzleti beszélgetésre, amelynek során bemutatjuk koncepciónkat, és ha igénylik, testre szabott ajánlattal is szolgálunk. ?…és mennyire voltak ezek sikeresek? Sajnos a jelenlegi piaci helyzet nem igazán kedvez a gépeladásoknak. A szélsőséges időjárás okozta kilengő terményár-mozgások elbizonytalanították a gazdákat, a vásárlói kedvet tavaly ősz óta a visszafogottság jellemzi. Ennek tulajdoníthatóan a piacot serkentő különféle kampányaink közül az idén egyik sem működött igazán jól. A sikertelenség egyik oka, hogy a termelők a most érvényben lévő kertészeti és állattenyésztési pályázatokra koncentrálnak, amelyekbe a szántóföldi gépek nem férnek be. A másik ok a termelői árak kiszámíthatatlan mozgása, ami óvatossá teszi a termelőket. A mi potenciális vevőink egy részét kedvezőtlenül érinti mind az új földtörvény, mind az 1.200 ha feletti társas vállalkozásokat sújtó támogatásmegvonás. Ezért mi keressük azokat a megoldásokat, amelyek mindennek ellenére fellendíthetik a pangó piacot, és amelynek révén új vevőkre tehetünk szert. Második éve próbálkozunk az ún. előszezon előrehozatalával (pl. egy tavaszi gép kampányát nem decembertől, hanem már az előző év nyarától kezdjük!). Így nagy reményeket fűzünk a három hónapos Tempo előszezoni akciónkhoz is. A Tempo egy nagyon jó vetőgép, az idén már 90 vetőgép vetett szerte az országban – használóik legnagyobb megelégedésére. Ezért tizenöt – a Tempo vetőgép használatával már kedvező tapasztalatokkal rendelkező – termelő ajánlásával egy ún. „elégedettségi” kiadványt küldtünk ki 7.000 példányban, amelyben közölt ajánlat szerint, már 20 % előleg ellenében megrendelhető a szemenkénti vetőgép a vevő által igényelt szállítási határidővel. Ennek eredményeként a három hónapos kampány első hónapjában már begyűjtöttünk 20 db jövő évre szóló megrendelést. A kezdeti sikerek jogos reményt nyújtanak arra, hogy a hátralévő két hónap során a még várható igényekkel megalapozhatjuk a Tempo vetőgépek jövő évi tavaszi sikerét. ?Az elmondottak összefüggésben vannak-e azzal, hogy a nemrég bejelentettek szerint a Väderstad kiszáll a Nagy Talajművelő Show-ból? Valóban, a gépeladásoknak nem igazán kedvező jelenlegi piaci helyzet marketing stratégiánk felülvizsgálatára kényszerít. Mint azt hivatalosan is közöltük, a Nagy Talajművelő Show öt évvel ezelőtti létrehozásában oroszlánrészt vállaló Väderstad, ez évtől a bemutatókon nem vesz részt. Ugyanis a rendezvénysorozat az indításkor remélt és kezdeti években még megmutatkozó előnyei (nagy mozgósítható tömegek, költségmegosztás) az utóbbi két évben már rendre nem realizálódtak. Ez ugyanis inkább igazi „show” volt, a sok gépkapcsolat miatt jobban koncentrálva a műszaki adatokra és kevésbé a lényegre, azaz a gépek agronómiai, gazdaságossági előnyeinek hangsúlyozására. A hagyományos Väderstad-MF országjáró szántóföldi bemutatóinkat azonban – mint történt az legutóbb is az ország öt különféle helyszínén – továbbra is megtartjuk. Ezek révén ugyanis közvetlenebb a kapcsolatunk a termelőkkel, és még hangsúlyozottabban jut érvényre a Väderstad igazi erőssége, a koncepcióépítés és a gazdatanítás. Ezen túl – komoly érdeklődő esetén – bármikor készek vagyunk a gépeket az illető gazdaságába ki is szállítani, ahol saját körülményei között, saját kezelésben győződhet meg a gép alkalmasságáról, használhatóságáról. ?…és mi indokolta a Väderstad SYNGENTA CONTIVO TM programban való részvételét? Ez is a folyamatos megújulásunk egyik formája. A CONTIVO TM a Syngenta által életre hívott, stratégia partnereivel együtt működtetett több éves program, amely – felismerve a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, a növényvédelem és a fajtahasználat összhangjának szükségességét, illetve ezek egymást kiegészítő jellegét – a növénytermesztésben egy stratégiaváltást tűz ki célul. A programban kitüntető szerepe van az általunk képviselt alkalmazkodó és klímakár csökkentő talajművelésnek, amely optimális összhangot teremt a művelések száma és talaj kedvező fizikai és biológiai állapota között, ugyanakkor elhagyja azokat az eljárásokat, amelyek a növényállomány fejlődését akadályozó talajállapotot eredményeznek. A programban a szellemi hátteret a különféle háttérintézmények és egyetemek biztosítják, míg a résztvevő cégek (Syngenta, Väderstad, Agrovir, AgroBio, Yara, Budapest Bank, Generali Biztosító) gyakorlati tudásukkal, tapasztalatukkal és szolgáltatásaikkal járulnak hozzá program sikeréhez. ?Mint hallottuk, a CONTIVO TM programban tehát megkülönböztetett szerepe van az alkalmazkodó és klímakár csökkentő talajművelésnek. Mi ennek a lényege? Kezdetben mi is vízmegőrző talajművelésről beszéltünk, ami ma már inkább nedvességveszteség csökkentésként hangzik helyesebben. Ami azonban a kímélő művelésnek csak egyik eleme, ezen kívül éppúgy szolgálni kell a szerkezetkímélést, a szervesagyag-megőrzést és a felszínvédelmet, mint a kedvező talajélet fenntartását. Mindezek mellett el kell kerülni a talajállapot hibákat előidéző hibás, sablonos műveléseket. Igazodni kell az extrém szélsőséges időjáráshoz, a hosszantartó szárazsághoz, az egyre gyakoribbá váló hőségnapokhoz, vagy a napjainkban is tapasztalható viharokhoz, heves esőzésekhez, amelyek mindegyke jelentős károkat (pl. ülepedés, tömörödés, talajcserepesedés, víz-, szélerózió stb.) okoz talajainkon. Ezért nevezzük az általunk ajánlott talajművelési technológiát Dr. Birkás Márta professzorasszony után „alkalmazkodó és klímakár csökkentő”-nek. Ez egy új szemlélet, ami nem zár ki egyetlen művelési módot, így a szántást sem. Ugyanis nem magával a szántással van a gond, hanem annak időzítésével, módjával és minőségével. Szántani csak akkor volna szabad, ha jó minőA szántást sokan azért részesítik előnyben, mert biztosítja a talaj mélyebb lazultságát, és könnyebbé teszi a magágykészítést, mivel leforgatja a gyomokat és a szármaradványokat. Ezzel azonban lényegében csak elfedik, elodázzák a problémákat. A gyommagvak többsége ugyanis nem pusztul el, ráadásul a szármaradvány feltáródás sem olyan dinamikus, mint egy kultivátoros művelés során. Egy megfelelő mélységű kultivátoros művelés során, a szántással azonos lazultság és jobb talajállapot érhető el, ami után tömegesen jelentkező gyomok könnyebben gyéríthetők. Szélsőséges évjáratokban pedig kevesebb kártétellel alkalmazhatók a kombinált talajművelő eszközök, mint az eke. A forgatás nélküli talajművelésre való áttérés tehát a növényvédelmi stratégia megváltoztatását kényszeríti ki. A többletráfordítás a kedvezőbb műveleti költségből, a termésbiztonságból, a nagyobb termésből viszont bőven megtérül. A talajművelést tehát nem lehet önmagában kezelni, annak igazodni kell a növényvédelemhez, a tápanyag-visszapótláshoz, illetve a talajművelést követő összes művelethez. Lényegében erről szól a CONTIVO TM program is. ?Akkor most térjünk át egy másik témára: milyen újdonságok vannak a Väderstad tarsolyában? A Väderstadnál az utóbbi évek egyik legnagyobb újdonságát a Tempo vetőgép piacra hozatala jelentette. Fejlesztése ugyan már 2006ban megkezdődött, mégis 2011-ig kellett várni, mire olyanná vált, amivel érdemes volt a piacon megjelenni. De mint tudjuk, a siker sem maradt el! Most újdonság, hogy a gépet alkalmassá tették repce és cukorrépa vetésére is. Ezt a gép lelkének, a Gilstring adagoló továbbfejlesztésével, új érzékelők beépítésével érték el, amelynek révén a rendkívül apró repce és a cukorrépa vetőmagok is nagy pontossággal adagolhatók ki. Azok pedig, akik már rendelkeznek Tempo vetőgéppel, mintegy 70.000 Ft/sor költséggel a gépet az említett két kultúra vetésére is alkalmassá tudják tenni. Másik újdonság, hogy a függesztett hatsoros gép mostantól 1.200 l-es központi műtrágyatartálylyal is rendelkezésre áll. Úgy gondolom, hogy ebből a modellből sokat fogunk Magyarországon eladni. Rövidesen megjelenünk egy új Carrier családdal, amelyek növelt átmérőjű (51 cm, illetve 61 cm) tárcsaleveleik, illetve széles tömörítő hengerválasztékuk révén kifejezetten nagytömegű szármaradvánnyal borított kukorica tarlók művelésre lesznek alkalmasak. Opcióként ezen túl a Carrierekhez is rendelhető a tárcsák elé Crosscutter forgókéses henger is, amely hatékonyan képes darabolni a tarlón magasan hagyott napraforgószárat. Korábbi fejlesztésünk, a Spirit StripDrill sávos vetőgép mostanra kezd beérni, aminek köszönhetően ez évtől már két – idén üzembe állított – gép fogja a Väderstad által kifejlesztett sávos vetéstechnológia alkalmazásának előnyeit repcében bizonyítani. Köszönöm a beszélgetést! ?Dr. Demes György A Trimble kínálatában minden precíziós mezőgazdasági eszköz elérhető, hogy Ön eredményesebben gazdálkodhasson. Kombinálja a Trimble által kínált professzionális GPS eszközöket és korrekciós szolgáltatásokat, a Trimble integrált, teljes körű mezőgazdasági szoftvercsomagjával a Connected Farm ™ -mal. Megérzések helyett irányítsa gazdaságát pontos, naprakész adatok alapján! © 2013–2014, Trimble Navigation Limited. Minden jog fenntartva. A Trimble elnevezés, valamint a földgömb és háromszög logo a Trimble Navigation Limited Egyesült Államokban és más országokban lajstromozott védjegyei. Az Connected Farm a Trimble Navigation Limited védjegye. Az összes többi védjegy a tulajdonosaik sajátja. TELJES FELÜGYELET A VETÉSTŐL A BETAKARÍTÁSIG FARM MENEDZSMENT KORREKCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK SORVEZETŐK ÉS KEZELŐFELÜLETEK KORMÁNYZÁSI MEGOLDÁSOK MUNKAGÉP- VEZÉRLÉSEK További információkért látogasson el a www.trimble.com/agriculture oldalra vagy keresse fel helyi képviseletünket: tva. A TrTimblimbleele elnevenevezészés,valvalaminamintat a földföldgömbgömbésés hároháromszömszöglog logogo www.agromatic.huAki vezet, Fendtet vezet! A kép illusztráció. Az akció 2014. október 15-ig vagy a készlet erejéig tart. A tájékoztatás nem teljes kör, a részletekért érdekldjön a területi képviselinknél vagy Fuszenecker Tibor termékmenedzsernél a 30/485-4416 telefonszámon. AXIÁL Gépüzletág Gépek| Alkatrészek | Szerviz | Pénzügyi szolgáltatások | Gépbérlet www.axial.hu 79/525-400 A FENDT TRAKTOROKHOZ MOST ROBOTKORMÁNYZÁST ADNAK AJÁNDÉKBA! A traktorok típustól függ felszereltséggel kerülnek szállításra. (Vario hajtóm, TMS, Klíma, 1+2 fékkör pótkocsik fékezéséhez, Michelin gumiköpenyek, pótsúlyok, munkalámpák, pro felszereltség, stb.) Azakció2014október15igvagyakészleterejéigtart A 260 LE feletti Fendt traktorok ára most tartalmazza a ±2-3 cm pontossággal mköd robotkormányzást és a kiterjesztett garanciát (típustól függen 2 év/4000 h-tól 5 év/6000 h-ig). Az akció keretében kamatmentes nanszírozással juthat a traktorokhoz. HALLOTTA A NAGY Fendt Vario traktorok 50-500 LE között Az AGCO/Fendt a most bemutatott vadonatúj Fendt Vario 1000 szériaszámú traktoraival az előző kilenc széria (200VFP, 200, 300, 400, 500, 700, 800 és 900) után megalkotta a tizediket is 380-500 LE teljesítménytartományban. Ezzel így a felhasználók részére rendelkezésre álló Fendt traktorok lényegében négy teljesítmény osztályt (50 és 165 LE között, 166 és 240 LE között, 241 és 300 LE között, illetve 300 LE-nél nagyobb) fognak át 50-500 LE között (1. ábra), amelyeknek mindegyikét a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő motorokkal és fokozatnélküli hajtóművel szerelik. A sorban vadonatúj Fendt 1000 Vario mellett megújult a korábbi 300-as és a 700-as széria is, amelynek részleteiről szintén beszámolunk. De nézzük először a világszenzációnak számító új Fendt 1000 Vario-t. Fendt 1000 Vario – egy igazi nagyteljesítményű vontatótraktor Már első látásra is erőt sugárzik A Fendt 1000 Vario négy különböző teljesítményű modellváltozatban készül: Fendt 1038 Vario (380 LE), Fendt 1042 Vario (420 LE), Fendt 1046 Vario (460 LE) és a topmodell, a Fendt 1050 Vario 500 LE maximális teljesítménnyel (ECE R24 szerint). A modulfelépítésnek köszönhetően a nagy hasznos terhelés és az optimális fordulékonyság együtt van jelen e szériában. A Fendt 1000 Vario nagy méretei és teljesítménye ellenére egy univerzális traktor is, amely minden más Fendt szériával egyezően egyszerűségével és könnyű kezelhetőségével tűnik ki. Más, ebbe a teljesítményosztályba tartozó (380-500 LE) hagyományos építésű traktorokkal szemben ez az erőgép a 3,6 m legNégy teljesítmény kategóriában már összesen tíz Fendt Vario traktorszéria 50-500 LE között Dr. Demes György Agrofórum Egy sajtótájékoztató margójára (1.) II. Ludwig (1846-1886) Bajorország egykori királya az égiekből letekintve bizonyára nagyon meglepődött volna, hogyan kerülhetett az Alpok nyúlványainak meredek sziklafalaira álmodott csodálatos neuschwansteini kastélya égbe nyúló tornyinak árnyékába 2014. június 7-én egy 500 LE-s óriástraktor. Ezt a mesés kastélyt ugyanis 1869-től kezdődően az a 18 éves korában bajor trónra kerülő fiatal, államvezetésben még tapasztalatlan II. Ludwig álmodta és építtette meg, ahová a bátortalan, visszahúzódó király visszavonulni, a valóságtól távol elzárkózni vágyott. Merész álmainak megvalósításában Eduard Riedel építész és Christian Jank díszletfestő volt segítségére. A bizánci stílusú palotából, lovag- és trónteremből, királyi kápolnából és még számos helyiségből, díszes építményből álló többszintes csodálatos épületegyüttes olyan gazdagra és fényűzőre sikerült, hogy ráment a bajor királyi kincstár minden vagyona, amiért 1885-ban a király leváltását kezdeményezték, és aki ezután egy évre rá máig tisztázatlan körülmények között el is hunyt. De műve fennmaradt és máig vonzza a látogatók tíz- és százezreit. Ez a bámulatos épületegyüttes lett most az otthona és háttere annak a nemzetközi sajtótájékoztatónak, amelynek tárgyát a AGCO/FENDT traktorgyár 2014. évi újdonságainak bemutatása, nevezetesen a Fendt 1000 Vario nagytraktor és a Fendt Vario 700 és a Vario 300 szériák megújult modelljei képezték. Az eseményre Európa 26 országából 182 szakújságíró és szerkesztő kapott meghívást, illetve vett részt azon. Ennek egyik gazdagon faragott, freskókkal borított „királyi” fogadótermében került sor az újdonságok részleteire is kiterjedő szakmai ismertetésre, ahol az elmúlt korok szelleme által ihletett meghitt hangulatot – az ólomüveg ablakokon játszadozva átszűrődő színes fénynyalábok ölelésében – korhű ruhákba öltözött muzsikusok barokk zenéje emelte méltó rangra. 1. kép A sajtótájéloztató színhelye: a Neuschwanstein-i királyi kastély 2. kép Egy Fendt Vario 724 traktor a Neuschwanstein-i kastély égbe nyúló nagyobb magasságával és 14 t saját tömegével nem csak könnyebb és fordulékonyabb, de kezelési szempontból is sokkal áttekinthetőbb, összességében pedig lényegesen sokoldalúbb. A Fendt 1000 Vario már első látásra is erőt sugároz (3. kép). A 60 collos nyomtávolságával elsősorban kapásnövényeket nagy területen termelő Észak-Amerika, Ausztrália vagy Kelet-Európa piacaira szánják. Különösen nagy vontatási, illetve hajtóteljesítmény igényű nehéz talajmunkákra fejlesztették ki, ezen túlmenően univerzálisan is alkalmazható, sőt ha kell, a közúton is megállja a helyét 60 km/h maximális sebességének köszönhetően. Az új fejlesztésű nagyméretű gumiabroncsozásának (hátsó kerékátmérő 235 cm), valamint különféle pótsúlyozhatóságnak köszönhetően nagyteljesítményű vontatótraktorként is kiválóan alkalmazható. A járószerkezet egyébként is hatékony vonóerő átadó képességét a VarioGrip keréknyomás szabályozó rendszer érezhetően tovább növeli. Nagyteljesítményű és dinamikus – a motor és a hajtómű optimális összhangjának köszönhetően A topmodell Fendt 1000 Vario 12,4 literes hathengeres, nagyteljesítményű és halk MAN motorja a haszongépjármű piacon évente több mint 25.000 alkalommal bizonyította már megbízhatóságát. A már alacsony fordulatszámon is rendelkezésre álló nagy nyomaték a traktornak kiváló dinamikát kölcsönöz. A kiváló beporlasztásról és égésről, ezzel az alacsony üzemanyag-fogyasztásról az elektronikus rendszerű, CommonRail nagynyomású befecskendező rendszer gondoskodik. A használhatóságát és hatékonyságát már többszörösen bizonyított fokozatmentes hajtóművet az 500 LE teljesítmény átvitelére alkalmas TA 400 (transaxle) hajtóműhátsóhíd erőátviteli modullá alakították át. Továbbra is mechanikus és hidraulikus teljesítmény elágaztatáson alapul, amely kiváló gaz1. ábra A Fendt Vario traktorok négy teljesítmény osztályban az 50-500 LE közötti teljesítménytartományt fogják át daságosságával, jó hatásfokával és hosszú élettartamával, valamint üzembiztonságával tűnik ki. A hátsó TLT a motortól közvetlenül kapja a meghajtását, így hatásfoka kiváló. A TMS Traktor-Management System (2.0) határterhelésautomatikával a terhelés függvényében szabályozza a sebességet és a motorfordulatszámot. Ennek eredménye a beállított sebesség gyors elérése és állandó értéken tartása, továbbá a dinamikus haladás/terhelés alatt is, valamint igény esetén a Kickdown-Modusnak köszönhetően az azonnali gyorsítás. A különféle piaci igényekhez való igazodás érdekében a Fendt 1000 Vario 40, 50 és 60 km/h végsebességű változatokban áll a felhasználók rendelkezésre. A teljes körű futómű és biztonsági koncepció (VarioGrip, Fendt Stability Control, független kerékrugózás, kétkörös fékrendszer, Reaction-kormányrendszer, aszszisztenciarendszerek a lassuláshoz és a féklámpához) kimagasló utazási biztonságot nyújt közúton és a szántóföldön egyaránt. Hidraulika és emelőmű – összhangban a hatékonyság és az alacsony üzemeltetési költség Az új Fendt 1000 Vario nagyteljesítményű hidraulikarendszerét két egymástól független axiáldugattyús szivattyúval két elkülönített, nagyhatásfokú hidraulika kör alkotja, amelyeknek mindegyike az igényeknek megfelelő térfogatáramot és nyomást szolgáltat. A szűrők felügyeletének köszönhetően a hidraulikaolaj csereperiódusa 2.000 üzemóra vagy 24 hónap. Ez a hosszú időtartam záloga a csökkentett üzemeltetési költségnek. A hajtómű- és a hidraulikaolaj tartály egymástól elkülönített, ami kizárja az olajok keveredését és biztosítja az aktív hajtómű védelmét. Ennek köszönhető, hogy a kihelyezett hidraulikaköröknél bioolajok felhasználására is lehetőség van. A hátsó emelőmű választható az amerikai kivitelben Quick-Hitch kerettel, illetve lengő alsó húzóval. Vontató traktorként való használathoz kérhető hátsó emelőmű nélkül, vagy opcióban fordítóművel a tolt üzemmód változathoz is (4. kép). A hátsó vonókarok külön szerszám nélkül egy felső parkoló állásba rögzíthetők, így több hely marad a vonókarok és a vonórúd (gerendely stb.) között. Maximális kényelem és kilátás: új x5S vezetőfülke A 800, illetve 900 Vario-k ismert x5 vezetőkabinját az ergonómiai követelmények és a körkörös kilátás még fokozottabb figyelembevételével tervezték át, amely mostantól x5S névvel az 1000 Vario traktorok kimagasló vezetői komfortját fémjelzi. Még jobb kilátás a vezetőfülkéből A Fendt 1000 Vario-ból – a nagy méretek ellenére – a munkaterületre, illetve a munkagépre való jobb rálátást és a kabinban a tágasabb térérzetet a mellső, illetve az oldalszélvédők 80 mm-rel való meghosszabbítása biztosítja. A vezetőfülke ajtaját is megszélesítették 85 mm-rel. A fel- és leszállást könnyítendő még az alsó lépcsőfok is – abroncsmérettől függően – két különböző pozícióba állítható (5. kép). …és még több vezetői komfort A jobb kezelői komfortot számos módosítás szolgálja. Tolt üzemmódban a vezetőülés a kormánnyal szinkronban mozog. A tökéletes klímatizálásról a nagyteljesítményű klímarendszerbe a frisslevegő ventilátor mellé beépített további két ventilátor gondoskodik. A huzatmentes, egyenletes 4. kép Mellső és hátsó emelőmű a Fendt 1000 Vario traktoron 5. kép A munkagépre való jobb rálátását a megnagyobbított mellső és oldalszélvédők, a megszélesített vezetőfülke ajtó, valamint az abroncsmérethez igazítható alsó légcserét az új megnövelt légcsatorna, elpárologtató és 22 légbeömlő nyílás, az ablakok párátlanítását pedig 16 db, a kormányoszlopba integrált, szélvédőre irányított levegőfúvóka biztosítja. Opcionálisan fűthető, ragasztott biztonsági szélvédővel is rendelhető. A 800 és 900 Variok-nál már alkalmazott 300°-os szöget átívelő ablaktörlő lapát és fúvóka gondoskodik – még kedvezőtlen időjárási körülmények között is – a kerekekre és a munkaterületre való tiszta rálátásról. A jobboldali ablakon még egy további ablaktörlő (250°), ill. fúvóka is biztosítja az oldalirányú kilátást. A Dieselross-emblémába integrált kamera kiváló képet szolgáltat a traktor előtti közvetlen térről, az esetlegesen felszerelt munkagép munkájáról. A munkaterület árnyékmentes megvilágítása érdekében a munkalámpák keresztben világítják meg a traktor előtti területet. A Fendt 1000 Vario motorház-tetejébe integrált fényszórók dinamikus és erős megjelenést kölcsönöznek a traktornak. …és más fontos kiegészítők A vezetőfülkébe integrált kiegészítő tároló rekeszek, ital-, valamint irattartók ugyancsak a vezető kényelmét szolgálják. Az új felhajtható utas ülés is irattartóval egészült ki. A jobb oldalon elhelyezett elektromos csatlakozások, dugaljak széles lehetőséget kínálnak a munkaeszközök, ill. külső terminálok áramellátására és az adatcserére. A vezetőfülke oldalsó rekeszébe egy aktív hűtőrendszer is beépítésre került. A belső burkolatok könynyű tisztántartását kellemes tapintású, Softtouch-felületek segítik. A fűthető bőrülés és az aktív ülésklíma opcionálisan választható. Beszámolónkat a teljesen új Fendt Vario 300, illetve a sok tekintetben megújult Fendt Vario 700 szériák bemutatásával folytatjuk. ¦ Az AGCO/Fendt újdonságok közül hazai szempontból három érdemel kitüntető ? gyelmet” A sajtótájékoztató szünetében a magyar szakújságíró csapattal utazó Nagy Róbertet, az AXIÁL Fendt termékmenedzserét a látottakkal, illetve az AGCO/Fendt vezető tisztségviselői részéről elhangzottakkal kapcsolatban kérdeztük. – „Az AGCO/Fendt most bemutatott újdonságai közül hazai szempontból három érdemel kitüntető figyelmet. Elsőként a kétségtelenül világújdonságnak számító új Fendt Vario 1000-es szériát emelném ki, amelynek legnagyobb modellje az élőben is bemutatott 500 LE-s a Fendt Vario 1050. Az új 1000-es széria traktorai igazi nagyteljesítményű vontatótraktorok, amelyek 380 LE-500 LE teljesítménytartományban, négy modellváltozatban készülnek. Az AGCO/ Fendt e szériát a legmodernebb motor és hajtómű technológiával szerelte fel. Az erőforrásul szolgáló motorok mindegyike megfelel a legszigorúbb Tier 4 károsanyag-kibocsátási előírásoknak. Különös figyelmet érdemel az új x5S vezetőfülke és a minden műveletet egy terminálról irányítható Fendt Variotronic. A 900-as szériához hasonlóan azonban megtartották a traktor kompakt felépítését és univerzális jellegét, így egyaránt használható vontató traktorként nagyteljesítményű vontatott munkagépek üzemeltetésre (szériakivitelben alsó bekötési lehetőség!), közúti szállításra (még az európai utakon is, ezért a <2,55 m teljes szélesség!), valamint nagy teljesítményt igénylő különféle szántóföldi, főleg talajművelő gépek üzemeltetésre. Ezért a pótsúlyozhatóság és a 40, 50, 60 km/h végsebesség, valamint az opcióként kérhető hárompont függesztőberendezés és fordítómű a tolt üzemmódhoz. E traktorokat teljesítményük és méreteiknél fogva elsősorban Kelet-Európa és az USA piacaira szánják. A traktor iránt Magyarországon a bérmunkavállalók és a nagygazdaságok részéről várható nagyobb érdeklődés. Rendelhető 2015 negyedik negyedévétől. - A másik nagy újdonság a teljesen új Fendt Vario 300 széria, amely leváltja korábbi, máig egyik legkeresettebb és legkedveltebb, majd 40 éve gyártott 300-as szériát. Ez kifejezetten a kis- és közepes gazdaságok univerzális traktora – korábban 70-100 LE, az új sorozat 110-138 LE közötti teljesítménytartományban. Bár jó néhány éve ezt a traktort is Vario hajtóművel szerelik, az új széria mégis mindenben megújult: az új motor teljesíti a legszigorúbb Tier 4 füstgáz-kibocsátásra előírt normát (holott ez az ilyen teljesítménykategóriájú motorokra ma még nem követelmény!), ami ugyan drágítja a gépet, de cserébe viszont csökken az üzemanyag-felhasználás. Feltétlenül figyelmet érdemel az 500-as szériából kölcsönzött új Visio Plus vezetőfülke, valamint az elektronikus vezérlőtömb és forduló automatika, amivel ez a széria is eléri a magasabb sorozatszámú traktorok (500, 700) műszaki felszereltségét. - A 700 Vario középkategóriában a Fendt márka legkeresettebb traktora. Ez egy klasszikus univerzális traktor, amely különösen ideális kis- és közepes gazdaságokban a vezérgép funkció betöltésére. A traktor rangját emeli a legkorszerűbb üzemanyag-takarékos SCR motortechnológia, az új VisioPlus vezetőfülke, benne a műveleteket egy terminálról irányítható Fendt Variotronickal. A törvényileg előírt Tier 4 Final kipufogógáz-kibocsátási szabvány teljesítése mellett a 700 Vario szériát nagyobb hatékonyságra, kényelemre és biztonságra tervezték, így például a csatolt munkagépek csökkentett motor-fordulatszám mellett is üzemeltethetők. Az új ablaktörlőnek köszönhetően 180-ról 300 fokra emelkedett a törölt felület, így növekedetta szabad látótér. Szántóföldi munkák mellett kiválóan használható még az 50-60 km/h-t elérő közúti sebességével nagy pótkocsikkal különféle szállítási feladatok igénybevételére 40 t-ás összgördülő A Tiger név ma már fogalom, az intenzív szántásnélküli kultivátorra alapozott talajművelést sok helyen csak tigerezésnek nevezik. A Tiger egy négy gerendelyes nehéz szántóföldi kultivátor, amelynek művelő kapákkal szerelt változata a Tiger AS, a tárcsákkal és kapákkal kombinált kivitele a Tiger MT. A Tiger AS-nél a 23 cm húzástávolságra elhelyezkedő kapák, miközben intenzíven művelik a talajt, tökéletes magágyat készítenek. A Tiger MT-nél ezzel szemben az első két kapasor helyére a nagy (68 cm) átmérőjű tárcsák kerültek, amelyeket két sor kapa követ. A tárcsák húzástávolsága 20 cm és akár 20 cm mélyen is képesek dolgozni. A Tiger MT-nél a tárcsák aprítják és bekeverik a szármaradványokat, a nagyobb, 45 cm húzástávolságú kapák pedig 35 cm mélyen lazítanak és a művelési mélységben tartják a tárcsákat. Az elmúlt szezonban többször is hallható volt, hogy a mezei pockok a búzában mekkora károkat okoznak, most valószínű, ugyanez fog történni a kukoricában, napraforgóban is. A Tiger MT segítségével nagymértékben lehet ezeket a rágcsálókat ritkítani! Ugyanis a tárcsák mélyebb járatásával, azaz mélyebb tarlóhántással a mélyen fekvő fészkek könnyen kiforgathatók, egyidejűleg intenzíven aprítva, keverve be a szármaradványokat. A lazító kapákkal a mélyebb művelés az első menetnél még nem javasolt. Ha azonban a tarlóápolást is a Tiger MTvel végezzük, a kapák már mélyebben is járathatók, ami így akár alapművelésnek is megfelel. Nagyon fontos és nem szabad elfelejteni, hogy a Tiger után mindig intenzíven tömöríteni is kell! Ha SD hengert alkalmazunk, helyezzünk rá nagyobb nyomást. De ha lehetőségünk van, inkább alkalmazzunk Optipack SD hengert, amelynek tömege közel 700 kg/m, így intenzíven, mélyrehatóan tömörít, a megművelt talaj pedig nem lesz üreges, ahová a rágcsálók könnyen visszafészkelhetik magukat. A Tiger MT egy „gondűző” munkagép, amely éppúgy tökéletesen dolgozza be a ledőlt állományt, mint az álló nagytömegű szármaradványokat. GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Tiger MT – utat vág magának Horsch Tiger MT-vel művelt és Optipack SD hengerrel visszatömörített tarló A kA kA kAkA kA kAkA kép ép éép épéééillillilliluszuszuszszszszstrátrátrátrátrátrátráációócióciócióciócióó!!!! AXIÁL Gépüzletág Gépek| Alkatrészek | Szerviz | Pénzügyi szolgáltatások |Gépbérlet www.axial.hu Mezgazdaság szenvedéllyel Tiger 4 MT M „Most ellenállhatatlan áron” és nagy tömeg kukoricaszár sem probléma számára, a legnagyobb kihívásokat is gond nélkül kezelni tudja. A robusztus felépítésnek köszönheten aprítja, keveri, lazítja, majd visszatömöríti a talajt. Az akciós gép felszereltsége: Két sor 68 cm átmérj rövidtárcsa Lazítókapák 35 – 40 cm mélységig Mulchmix HM Plus kapa + LD kapa Egysoros egyenget tárcsa Gumikerekes hengerr SteelDisc mélynyomó vashenger MEGOLDÁS A LEGNEHEZEBB KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS *AzAz*Az*Az*Azakakakakakakciócióciócióciócióaaaaaakéskéskékéskésékzlezlezlelelelet et et et erejrejrejrejrejéigéigéigééigéééréérééérvénvénvénvénénvéyesyesyesyeses, a, a, aaa, a az áz áz áz ázázárakrakrakrakrakraktátátátátátájékjékjékjékjékkjékoztoztoztoztoztoztoatóatóatóatóatóatóatójejejejejejejellellellellellelleellegegegegegegeek, k, k, k, kknemnemnemnememnemnemnemimimmimiimimnsnsnnsnsnsnsnsülnülnülnülnülnülnlek ek ek ek kekek eajáajáajáajáajáajáajááajánlanlanlanlanlanlalnlattéttéttéttéttéttéttéttéételtelteltelteltelteltelneknekneknenekneneknekn.. 47.500 EURÓ+ÁFA AKCIÓS ÁRA modul felépítésének köszönhetően rendkívül rugalmas felhasználási lehetőség A TerraVant egy kombinált talajművelő vetőgép (1. kép), amely kompakt, modul rendszerű felépítésének köszönhetően rendkívül rugalmas felhasználási lehetőségeket kínál, méreteinél fogva elsősorban a közepes és nagygazdaságok, illetve a bérmunkavállalók számára. A gép egy munkamenetben elkészíti a magágyat, kijuttatja a starterműtrágyát, visszatömöríti a megmunkált talajt és elveti a magot. Alkalmazható különféle alapművelésben részesített talajokon, mulcsba-, vagy direktvetésre, illetve sávba-vetésre (StripTill) egyaránt. Készül 3, 6 és 8 m munkaszélességű változatokban, illetve beállítható 12,5/15/25/30/37,5 cm sortávolságra. Nagyméretű, 5.500 literes, illetve a kisebb 3.600 literes, több részre osztható tartályaival lehetőséget kínál a vetéssel egyidejűleg a műtrágya, vagy akár kétféle vetőmag egyidejű kijuttatásra. Ezen kívül lehetőség van a műtrágya sorba, vagy sor alá való adagolására is. A magágykészítő egység A tárcsákból, vagy rugós kapákból álló magágykészítő egység a tömörítő hengersor előtt, a nagykapacitású tartály alatt helyezkedik el (2. kép). A paralelogramma felfüggesztésű művelőegységek hidraulikus úton kiemelhetők, mélységhatárolásukra klipszek szolgálnak (2. kép kisképek). A tárcsás magágykészítő egység kétsoros, gumituskós felfüggesztésű, 49 mm átmérőjű csipkés tárcsákból áll, melyek 12,5 cm osztásközzel kapcsolódnak a gerendelyhez. Munkamélység 10 cm-ig állítható. A kapás egységet két-, vagy háromsoros, 37,5 cm, illetve 25/30 cm osztásközű rugós kapák alkotják, amelyek munkamélysége a kétsoros esetén 30 cm-ig, a háromsoros esetén 20 cm-ig állítható. A kapák opciBemutatkozott a TerraVant kombinált talajművelő vetőgép A TerraVant kombinált vetőgép a Vogel&Noot legújabb munkagépe, amelyet elsőként augusztus 5-én, Somogyapátiban mutattak be. A rendezvényre meghívást kaptak a sajtó képviselői és a cég kereskedő partnerei. Az új gép szélesebb körben való megismertetésére a V&N a később sorra kerülő szántóföldi bemutatókon kínált/kínál lehetőséget. „A most megvalósult TerraVant régi álma volt a Vogel&Noot-nak” – nyilatkozta a sajtóbemutatón Gazsi Zsolt, a VN Mezőgépgyár Kft. értékesítési vezetője. Évek óta tervezték, keresték azokat a megoldásokat, miként tudnának ebben a kategóriában is egy igazán versenyképes gépet alkotni és felkínálni partnereiknek. Ez a munka napjainkra ért be, aminek eredményével élő valóságában elsőször itt, illetve a következő hetekben, hónapokban különféle szántóföldi bemutatókon, többek között a Nagy talajművelő Show-on ismerkedhet meg a szakmai nagyközönség. 1. kép A TerraVant kombinált talajművelő vetőgép 2. kép A TerraVant tárcsás magágykészítő egysége. A kisképek mélységhatárolás klipszekkel történő megoldását, illetve az óként műtrágya adagolásra szolgáló kiegészítő egységgel is rendelhetők (3. kép). A tárcsás, illetve a kapás művelőegység egymással felcserélhető. A művelőegységek hidraulikus úton kiemelhetők. A traktornyom lazítására állítható helyzetű tárcsatagok (8 db), valamint a tárcsasorok végén lévő oldalsó terelőlemezek a bakhátképződés magakadályozására szolgálnak. A háromtagú művelőegység szélső tagjai szállítási helyzetben hidraulikus úton kiemelhetők. A tárcsák, illetve a kapák által megmunkált talajt a lépcsőzetes elrendezésű, offset hengersor, illetve a mögötte elhelyezkedő pálcasor egyengeti és tömöríti (4. kép). A vetőmag- és műtrágyatartály A gép kétféle, 3.600 literes és 5.500 literes tartállyal is rendelhető. A kisebb tartály rendelhető 50:50 %-ban két részre osztva két külön szabályozható adagolóval, miáltal kétféle vetőmag egyidejű vetésére használható. A nagyobb, 5.500 literes tartály rendelhető vagy 50:50 % arányban két részre osztva kétféle vetőmag, vagy 40:30:30 arányban három részre osztva, kétféle vetőmag és műtrágya egyidejű kijuttatására – értelemszerűen háromféle adagolóval. A magadagoló A magszállítás a tartályból cellás adagolókon keresztül pneumatikus úton, azaz hidraulikusan meghajtott ventilátor által keltett levegőárammal történik, mely által keltett nagy légmennyiség kíméletes szállítást biztosít. Az elektromos meghajtású vetőelemekkel 1-350 kg/ha között szabályozható a kiadagolható magmennyiség. Aprómagok vetésére egyszerűen, szerszám nélkül átállítható. Opcióként soronkénti ellenőrzéssel is kérhető. Vetőegység A vetőkocsik karbantartást nem igénylő gumifelfüggesztéssel és gyorskapcsoló rendszerrel (gyorsabb sortáv állítási lehetőség!) kapcsolódnak a gerendelyhez (5. kép). A tartályból a magok központi cellás adagoló által szabályozott módon, pneumatikus úton jutnak az ék alakban elhelyezett, 50120 kg közötti csoroszlyanyomással állítható, ugyancsak karbantartásmentes, duplatárcsás (O360 mm) vetőcsoroszlyákhoz. A magárkot, illetve az abba juttatott magokat gumiborítású műanyag nyomógörgők (O340 mm) zárják, amelyek egyben mélységhatárolóként is szolgálnak. A mélységállítás központi helyről, meghatározott fokozatokban csappal rögzítető módon végezhető (5. kép/kiskép). A vetett és visszatömörített sávot a mélységhatárolót követő pálcasor egyengeti, melyeknek helyzete és talajnyomása vetőkocsinként, a szabadalmat képező speciális állítószerkezet révén egy lépésben szabályozható. A vetőkocsik száma és elérendezése a sortávolság függvénye, 37,5 cm sortávolság esetén egysoros, 12,5/15 cm, vagy 25/30 cm sortávolságnál már kétsoros az elrendezés. Vetésellenőrzés A vetőgép ISOBUS-kompatibilis vezérlésére a Basic PRO vetésellenőrző monitor szolgál (6. kép), amellyel többek között lehetővé válik a magmennyiség beállítása, a művelősorok vezérlése, a vetőgép gyors leforgatása, a vetőelemek vezérlése, illetve a dupla magtartályban a szintjelzők ellenőrzése. ? Dr. Demes György 3. kép Rugós kapa a mögéje szerelt műtrágya adagolóval 6. kép ISOBUS-kompatibilis vezérlésére is alkalmas a BasicPRO vetésellenőrző monitor 4. kép A tárcsák, illetve a kapák által megmunkált talajt a lépcsőzetes elrendezésű, offset hengersor, illetve a mögötte elhelyezkedő pálcasor egyengeti és tömöríti 5. kép A vetőkocsik karbantartást nem igénylő gumifelfüggesztéssel és gyorskapcsoló rendszerrel kapcsolódnak a gerendelyhez. A kiskéA VOGEL-NOOT Mezőgépgyár Kft. folytatja sikeres VNLine akcióját. Az ebben szereplő munkagépekre mintegy 20-30 % árengedmény érhető el! Az akcióban részt vevő munkagépek felölelik a VOGELNOOT gyártmánypalettájának nagy részét, így partnereink nagy valószínűséggel megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldást. A VN-Line akcióban megtalálhatók a 90-380 LE kategóriába ajánlható ekék (1. kép), a különböző gazdasági méretekhez igazodó szántóföldi kultivátorok, mechanikus és pneumatikus gabonavetőgépek, permetezőgépek, szárzúzók, rövidtárcsák 2,5-6 méter munkaszélességben, valamint a piacvezető TerraDig lazítók. Néhány példa az akciós munkagépárakra: TerraDiscpro rövidtárcsák Típus Munkaszél. (m) Felépítés Súly kb.(kg) Akciós ár (EUR) + áfa VN TerraDisc pro 2502,50függ.1.4508.190,VN TerraDisc pro 3003,00függ.1.95010.900,VN TerraDisc pro 500 Hydro 5,00vont.4.85027.500,VN TerraDisc pro 600 Hydro 6,00vont.5.15029.990,A piacon az egyik legsikeresebb rövidtárcsa, a TerraDisc pro 510 mm átmérőjű, agresszív csipkézettségű tárcsalapokkal és teljesen zárt, SKF csapágyakkal szerelve. A megfelelő végső talajfelszínről lezáró henger, a bakhátmentes csatlakozásról oldalsó terelőlemez gondoskodik. Gabonavetőgépek Típus Munkaszél. (m) Kivitel Akciós ár (EUR) + áfa VN ProfiDrill D3003,00mechanikus11.090,VN ProfiDrill D4004,00mechanikus12.990,VN MasterDrill DF-Ha4504,50pneumatikus17.990,A duplatárcsás csoroszlyával szerelt vetőgépek alapfelszereltségéhez tartozik többek között az elektromos művelősorelzárás Drillmat monitorral, a fokozatmentes magadagolás, a magtakaró pálcasor és a tárcsás nyomjelzők. Váltvaforgató ekék TípusFelépítés Vonóerő kategória (LE): Akciós ár (EUR) + áfa VN ©plus M 1000/3függ.90-1207.990,VN ©plus XMS 1050/4függ.140-19012.990,VN ©plus XS 1050/4+0függ.170-28015.300,VN ©plus Hektor 1000/6 félig függ.240-35023.490,VN ©plus Hektor 1000/7félig függ.240-35025.490,Az ekék legfőbb felszereltsége: WY400 kormánylemez, orrbetétes ekevas, tárcsás csoroszlya és támkerék. Felár ellenében elérhető WST430 réselt kormánylemez is. Szántóföldi kultivátorok TípusFelépítés Vonóerő kat. (LE) Kapák száma Akciós ár(EUR) + áfa VN TerraMix 250függ.80 - 10065.400,VN TerraFlex 300függ.100 - 150108.690,VN TerraFlex 500 Hydro vontatott210 - 2801623.900,VN TerraTop M 500vontatott300 - 3602127.900,A szántóföldi kultivátorokon az alapfelszereltség részét képezi többek között az elmunkáló kapák utáni egyengető tárcsasor, amelyek helyzete fokozatmentesen állítható. A talajfelszín lezárását robosztus henger végzi, a bakhátmentes felszínről oldalsó terelőlemez gondoskodik. Vízszintes tengelyű szárzúzók: Típus Súly (kg) Vonóerő kat. (LE) Ár (EUR) + áfa VN MasterCut RSA/Plus 250 mulcsozó87060-704.625,VN MasterCut SA/SG 180 rézsűzúzó84090-1006.090,VN MasterCut TST300 szárzúzó1.22090 - 1106.490,Az akciós szárzúzók között megtalálható az univerzálisan bevethető RSA/Plus típus, az igazán robosztus szántóföldi zúzó a TST, valamint a kommunális, erdészeti és mezőgazdasági munkák során is jól alkalmazható SA/SG rézsűzúzó. A szeptember 19-ig rendelt hazai gyártású munkagépeket a Vogel-Noot 299 Ft/EUR árfolyamon kalkulálja! A további akciós munkagépekről érdeklődjön kiemelt partnereinknél, vagy gyári értékesítő kollégáinknál: Barabás Zsolt: 20/5391-999 Pataki Sándor: 20/9356-756 Vági Zsolt: 20/2337-946 Gazsi Zsolt: 20/4696-360 www.vogel-noot.info VOGEL-NOOT MUNKAGÉP AKCIÓ MOST 20-30% ÁRELŐNNYEL! 1. kép A világ elsőszámú kukoricatermelőjénél, az USA-ban az időjárás kedvez a kukorica fejlődésének, az USDA az állomány 73 %-át minősítette jónak, vagy kiválónak 2014. augusztus 4-én. Az elemzők minden idők legnagyobb hozamára számítanak az országban, és a termést a múlt évi rekordnál valamivel többre, 356 millió tonnára becsülik a kisebb termőterület ellenére. Kínában a kedvező időjárási körülmények mellett a fejlett agrotechnika alkalmazása kiemelkedő termésátlagokat eredményezhet, a betakarított kukorica mennyisége 222 millió tonna (+2 %) körül várható. A meleg, de csapadékban gazdag nyár az Európai Unió kukoricatermelési kilátásaira is pozitív hatással volt, a 67 millió tonnára jelzett kibocsátás 5 %-kal múlhatja felül az egy évvel korábbit. A tavalyinál több termésre lehet számítani Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon és Olaszországban, míg kevesebbre Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) becslése szerint Magyarországon 1,22 millió hektáron – a vetésterület közel 100 %-án – takaríthatják be idén a kukoricát, és az elmúlt 5 év legnagyobb termése, 8,78 millió tonna termény kerülhet a tárolókba. Ukrajnában a nemzeti fizetőeszköz (hrivnya) gyengülése korlátozza a gazdálkodók inputanyag-használatát, így a kukoricatermés – jóllehet a tavalyinál nagyobb területen került vetőmag a földbe – előreláthatóan 13 %-kal 27 millió tonnára csökken. Oroszországban rekord nagyságú területen vetettek kukoricát az idén, a kibocsátás 13 millió tonna (+12 %) körül várható. Az elemzők szerint a kukorica globális kereslete minden eddiginél nagyobb lehet, megközelítheti a 970 millió tonnát a 2014/2015. gazdasági évben, ami 2 %-kal több az előző szezonéhoz képest. A bőséges kínálat és az alacsony világpiaci ár elsősorban a kukorica takarmánycélú felhasználását befolyásolja pozitívan, noha továbbra is lesznek piacok, ahol inkább a takarmánybúzát vagy a szárított gabonatörkölyt (DDGS) preferálják. A nemzetközi kereskedelembe kerülő kukorica mennyisége 116 millió tonna körül alakul a folyó gazdasági évben, előreláthatóan 4 %-kal elmarad az egy évvel korábbitól, ugyanakkor 16 %-kal felülmúlhatja az előző öt év átlagát. ROVATVEZETŐ: Kosztolányi Attila Agrárgazdaság Kukoricapiaci kilátások Dr. Tikász Ildikó Edit, Dr. Molnár Zsuzsa Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) augusztusi projekciója szerint a világ kukoricatermelése 985 millió tonna körül alakul a 2014/2015. gazdasági évben, valamivel meghaladhatja ezzel az előző szezon rekordkibocsátását. A terméskilátások a júliusi előrejelzéshez képest javultak az EUban és az USA-ban, míg enyhén romlottak Indiában és Törökországban. Az előző gazdasági évihez hasonló bő kínálat a készletek feltöltődését eredményezi globális szinten, ami a világpiaci árak további csökkenését jelentheti.Az EU behozatala a kedvező terméskilátások és a takarmánybúza vártnál nagyobb mennyisége miatt akár 11 millió tonnára (–29 %) csökkenhet. Kínában szintén bő termésre számítanak az egyébként is gazdag ókínálat mellett, így az ország a 2013/2014. gazdasági évihez képest 14 %-kal kevesebb, 3 millió tonna kukoricát vásárolhat a külpiacokról. A főbb exportőr országok kínálata viszont az előző gazdasági évihez hasonlóan nagy marad, azaz a verseny kiéleződhet. A világ vezető kukorica-exportőre, az USA kiszállítása 10 %-kal 44 millió tonnára csökkenhet és várhatóan Brazília (–3 %) és Ukrajna (–20 %) is kevesebb terményt visz ki a folyó gazdasági évben. A kukorica globális zárókészletét az egy évvel korábbi 171 millió tonnával szemben 188 millió tonnára jelzik az elemzők, amely 27 éve nem volt ilyen magas. Ármozgások A chicagói árutőzsdén (CME/ CBOT) a kukorica legközelebbi lejáratra vonatkozó jegyzése május eleje és augusztus első hete között négy évvel korábbi szintre, 140 USD/tonnára (33 ezer forint/tonna) csökkent. Az előrejelzések szerint a termény világpiaci ára ennél is tovább ereszkedhet a következő hetekben, amennyiben az időjárás a kukorica kritikus fejlődési szakaszaiban is ideális marad. Párizsban a chicagóinál visszafogottabb volt a változás, a kukorica fronthavi jegyzése három hónap alatt csaknem 20 százalékkal 155 euró/tonnára (49 ezer forint/tonna) esett. Tekintettel a globális kínálat várható növekedésére és az ár csökkenésére, az Európai Unió 2010 óta először újra importvámot vetett ki a kukoricára, a rozsra és a cirokra, 5,32 euró/tonna mértékben. A Bizottság 2014. július 16-i közleménye alapján az intézkedés ugyanakkor nem érinti a vámkontingenseket, így az Ukrajnával június végén aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban rögzített mennyiségeket sem. Keleti szomszédunktól 2014. október végéig 400 ezer tonna kukorica érkezhet vámmentesen az EU-ba. Az Ukrajnából származó ótermésű kukorica júliusban még nem, augusztusban (180 USD/tonna a legközelebbi szállítási határidőre, FOB) viszont már versenyképes volt a franciaországi Rouenben (207 USD/tonna, FOB). Magyarországon a kukorica bíztató terméskilátásainak köszönhetően a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az újtermésű takarmánykukorica jegyzése (novemberi lejárat) valamivel 40 ezer forint/tonna alá zuhant augusztus elejére. A távolabbi lejáratra vonatkozó jegyzések csak alig magasabbak, ami akár további árcsökkenést vetíthet előre az év végéig. ¦ A világ kukoricatermelése millió tonna Forrás: USDA Megnevezés “2013/2014 (előzetes adat)” “2014/2015 (projekció)” “Változás (%)” Világ984.37985.390.1 USA353.72356.430.8 Kína218.49222.001.6 Brazília78.0074.00-5.1 Argentína24.0026.008.3 EU-2863.9967.054.8 Franciaország14.7015.908.2 Olaszország7.117.708.3 Magyarország6.737.5011.4 Románia10.609.80-7.5 Lengyelország4.003.88-3.0 India24.1921.00-13.2 Kanada14.2011.60-18.3 Ukrajna30.9027.00-12.6 Oroszország11.6413.0011.7 Törökország5.104.60-9.8 Vezető országos mezőgazdasági szaklap keres mezőgazdasági gépészmérnök, vagy mezőgépészetben jártas agrármérnök végzettségű munkatársat mezőgazdasági témákban tudósítások, riportok írására, külföldi szaklapok szakcikkeinek kivonatolt fordítására, cikkek szakmai/nyelvi lektorálására, gépesítési rovat vezetésére. Feltétel: tárgyalóképes angol nyelvismeret (előny a német nyelvben is jártasság), szabatos, jó fogalmazókészség, számítógépes ismeret, gépkocsivezetői jogosítvány. Kínálunk: biztos havi jövedelmet, budapesti munkahelyet, telefont, laptopot, saját gépkocsi használata esetén költségtérítést. Jelentkezéseket fényképes önéletrajzzal várunk a következő postacímre: 1068 Budapest, Városligeti fasor 8/b. vagyBevezetés A heterózis a XX. századi növénynemesítés egyik legnagyobb felfedezése volt, mely a heterozigóta (F 1 ) hibridek fejlődésbeli fölényét jelenti – valamilyen tulajdonságban – a homozigóta szülőkhöz viszonyítva. A hibrid-előállítás legfontosabb kritériuma a megporzás irányítottsága, tehát az, hogy az anyavonal csak az apavonal pollenjétől termékenyülhessen meg. Ez az a feltétel, mely sok növényfaj esetében nehezen vagy egyáltalán nem volt biztosítható. A megporzás irányítottságát, a hagyományos megközelítés esetén vagy kasztrálással (a hímvirágok, a portokok eltávolításával), vagy hímsterilitást kiváltó genetikai mutációkkal, újabban vegyszeres permetezéssel lehet biztosítani. A genetikai mutációk két csoportra oszthatók, citoplazmás és nukleáris (sejtmagi) gének mutációjára. A citoplazmás hímsterilitás (CMS) a mitokondrium genom genetikai hibájára vezethető vissza, mely a sejtmagban kódolt fertilitást visszaállító génekkel (restorer, Rf gének) feloldható. A CMS-rendszer széles körben használatos azoknál a fajoknál, ahol a CMS és Rf gének rendelkezésre állnak, és azok a szülővonalakba beépíthetők (cirok, napraforgó, köles, cukorrépa stb.). A CMS-rendszer sajnos nem tudott olyan mértékben elterjedni, mely várható lett volna. Ennek legfontosabb okai a CMS-hez kapcsolt kedvezőtlen tulajdonságok (pl. betegségfogékonyság, glükozinolát-tartalom növekedése, környezeti instabilitás, restorer hiánya stb.) voltak. A növényi géntechnológia módszertana lehetőséget adott a sejtmagi (nukleáris) gének – hímsterilitást kiváltó – géntechnológiai módosítására. Az NMS-technika (nuclearencoded male sterility) fegyvertára az utóbbi évtizedekben a géntechnológiai megközelítéssel is bővült. A géntechnológia stratégiája eltér a korábbiaktól, mert a pollen fejlődéséért felelős szövet sejtjeinek specifikus elpusztítására alapul. A transzgénikus irányított megporzás, a stratégiának megfelelően, két lépésből áll. Egyrészt szükség van egy olyan fehérjére, ami ha termelődik a sejtekben, akkor azok elpusztulnak. Másrészt rendelkezni kell egy olyan fehérjével, ami képes gátolni (inhibitor) a letális fehérjét. Természetesen mind a két fehérjének csak a célszövetben szabad termelődnie, ami jelen esetben a portokfal szövete, ami a pollen kialakulásáért felelős. (A promóter a génnek az a szabályozó része, ami meghatározza, hogy a gén vagy transzgén a növénynek melyik szervében, szövetében, a növény fejlődésének melyik fázisában működjön. A promótereket és funkciójukat a sorozat korábbi számaiban mutattuk be (ld. Agrofórum 2010/8, 70-73 „Gének és funkciójuk”, és az Agrofórum 2011/1, 90-96, „Transzgének és funkciójuk”). Hímsterilitás kiváltása ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László Biotechnológia Az előző, Transzgénikus Növényvédelem című VI. fejezetet a szakkifejezések ismertetésével fejeztük be. A következő, VII. fejezetben a Növekedés és Fejlődés géntechnológiai módosításaival foglalkozunk. A különböző stratégiák közül csak azokat ismertetjük, amikből sikerült GM-fajtákat előállítani és azok, hosszabb vagy rövidebb ideig, kereskedelmi forgalomban voltak vagy vannak. Növekedésben és fejlődésben módosított GM-fajok és -fajták (VII./1.) Transzgénikus hímsterilitás és hibrid-előállítás Dr. Heszky László SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Genetika és Biotechnológiai Intézet, Gödöllő Tanuljunk géntechnológiául (44.) 1. kép A világon az első transzgénikus hímsteril növény a dohány volt, aminek fotója a világ vezető természettudományos lapja, a Nature címlapjára is felkerült (Nature, 1990, A pollen a portokban alakul ki. A portok falának ismert szövetei (tapétum, konnektív és epidermisz) közül a néhány sejtsoros tapétum szövet az, amit ha specifikusan el tudunk pusztítani, akkor nem lesz pollenfejlődés. Ennek oka, hogy a tapétum szövetben vannak a pollenanyasejtek, melyek számcsökkentő osztódása során (meiózis) 4 haploid mikrospóra keletkezik. A mikrospórákból a portokban alakulnak ki (mikrogametogenezis) a megtermékenyítésre alkalmas pollenszemek, amik – a kettős megtermékenyítésnek megfelelően – két hímivarsejtet tartalmaznak. Abból a célból, hogy a tapétum szövet sejtjeit el tudjuk pusztítani, szükség van egy tapétum specifikus promóterre. Tapétum szövet specifikus promóter sikeres izolálásáról és felhasználásáról dohányban, már az 1980-as évek közepén beszámoltak (1. kép). Az újabb konstrukciókba már az Arabidopsis-ból (lúdfű) izolált promótert (pTA29) is beépítenek. A tapétum szövet specifikus promóterhez (TA29) különböző riporter (2/A. kép), majd ribonukleáz géneket kapcsoltak, mely utóbbiak közül a Bacillus amyloliquefaciens talajbaktérium által termelt „barnase”-nak nevezett RN-áz, kiválónak bizonyult a tapétumszövet sejtjei specifikus elpusztításához (3/A. kép). A hímsterilitás ebben az esetben azt jelenti, hogy a portok kifejlődik ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz pollent (2/B. kép). Ennek oka, hogy a transzformánsokban a portok differenciálódás során a tapétum szövet elhal, mert sejtjeiben expresszálódó RN-áz a sejtekben lévő ribonukleinsavakat (RNS) feldarabolja. Ezzel a sejtek funkcióképtelenné válnak, nincs fehérjetermelés, a sejtek elhalnak. A tapétum szövet hiányában a meiózist követően a mikrospórák nem tudnak kiszabadulni a pollenanyasejtből, fejlődésükhöz tápanyag nem áll rendelkezésre, ezért a mikrospórák is elhalnak. Végeredményben tehát a portokban nincs pollen (2/B. kép). A hímsteril transzgénikus növények azonban morfológiailag és fenológiailag semmiben sem különböztek a kiinduló fajtától, a női ivarszervek is fertilisek maradnak. 2. kép A TA29 promóter portok speci? kus működésének bizonyítása és felhasználása hímsteril növények előállítására 2/A kép A TA29 promóter portok (tapétumszövet) speci? kus működésének bizonyítása a hozzákapcsolt TA29+GUS riporter génnel. A transzgénikus hímfertil repcevirág részei közül csak a portokok kékülnek meg, mert GUS gén csak a portok szövetében működik. 2/B kép Az Aspergillus amiloliquefaciens-ből izolált barnaze-gén (RN-áz, ribonukleáz) portok speci? kus expressziója (TA29+barnase) miatt, a transzgénikus hímsteril repce virágai portokjaiban nem fejlődnek pollenszemek, azok üresek maradnak (Hayward,M.D., Bosemark,N.O., Romagosa,I., 1993. Plant Breeding. Chapman and Hall, Lomndon, Plate 10.3) 3. kép Barnase és Barstar bakteriális fehérjék molekuláris szerkezete és feltételezett térbeni kapcsolódásuk (http://www.users.csbsju.edu/~hjakubow/classes/rasmolchime/99ch331proj/barnase-barstar/template1. html) A: Barnase ribonukleáz aktivitású 110 aminosavból álló bakteriális fehérje molekuláris gra? kai térszerkezete (golyómodell). Két lépésben (hidrolízis és transzészteri? káció) hasítja el az RNS-eket, ezért letális azokra a sejtekre amiben termelődik és működik. B: Barstar ribonukleáz gátló bakteriális fehérje molekuláris gra? kai térszerkezete (pálcikamodell). A gátlás azután következik be, hogy a barstar (inhibitor fehérje), a barnase ribonukleáz aktivitásáért felelős helyeiFertilitás visszaállítása A transzgénikus hímsterilitás – hasonlóan a citoplazmáshoz – csak akkor használható fel sikeresen hibridfajták előállítására, ha rendelkezünk a hímsterilitást feloldó (restorer) génnel, illetve azt tartalmazó növényekkel. A hímsteriltást, az előbbiekben írtak alapján, ribonukleáz enzimek specifikus termeltetésével váltják ki. Ebből logikusan következik, hogy olyan génre van szükség, aminek fehérje terméke a ribonukleáz működését gátolja. A barnase-nak nevezett ribonukleáz gént a Bacillus amyloliquefaciens-ből izolálták. A kutatók tudták, hogy a baktérium képes megvédeni magát az általa termet RN-áztól, ami csak úgy lehetséges, ha a baktérium annak működését, valamivel gátolni tudja. Bizonyították, hogy a baktérium egy ribonukleáz gátló (inhibitor) fehérjét termel, aminek génjét sikerült izolálni és elnevezték „barstar”-nak (3/B. kép). A barstar gén tapétum specifikus expresszióját a TA29-es prómóterrel biztosították (1/D,E,F. ábra). A TA29-barstar transzformáns növények hímfertilek maradtak, és rendelkeztek a hímsterilitást megszüntető, más néven a fertilitást viszszaállító „restorer” génnel. A transzgénikus hímsteril növényeket a transzgénikus fertilitást visszaállító (restorer) növényekkel keresztezve az utódok 100 %-ban hímfertilek lesznek (1/G. ábra). Az NMS (TA29-barnase,ms) × (TA29-barstar,Rf) rendszer sikeres felhasználását a hibridvetőmag előállításában a PGS és az AgrEvo (később Aventis, majd Bayer CropScience) új hibridizációs rendszerei a „Seedlink” és az „InVigor” jelentették (1/A-G. ábra). A transzgénikus hímsterilitáson alapuló hibridek előállításához azonban szükség van a hímsteril anyavonalak és a hímfertiltást visszaállító (restorer) apavonalak izolált felszaporítására, valamint keresztezésükkel olyan hibrid vetőmag előállítására, amiből fejlődő hibrid növények 100 %-ban hímfertilek lesznek. Hímsteril transzgénikus anyavonalak fenntartása és felszaporítása ( 2. ábra) A TA29-barnase alapú hímsteril növények csak úgy tarthatók fenn, ha azokat az eredeti fertilis vonallal keresztezzük. Ezért az utódok 50 %-a hímsteril, 50 %-a hímfertil lesz. Abból a célból, hogy az 50 % fertilis növény ne zavarja a vetőmag-előállítást, azokat szelektíven el kell pusztítani. Ezért a TA29 RN-áz génhez kapcsolni kell egy szelektálható markergént, pl. herbicid rezisztencia gént. A foszfinotricin hatóanyagú totális gyomirtó szer (glufozinátammónium) rezisztenciát a Streptomyces hygrocopicus a bar, vagy PAT gén biztosítja. A glufozinátammónium hatóanyagú herbicidek1. ábra A TA29 portok speci? kus expressziót biztosító promóterre, valamint a barnase (ribonukleáz) és barstar (ribonukleáz inhibitor) génekre lapuló transzgénikus NMS (TA29-barnase, ms) × Rf (TA29-barstar, Rf) rendszer főbb lépései. (A magyarázatot lásd a szövegben.) 2. ábra A transzgénikus hímsteril anyavonal előállításának (2/A) és felszaporításának (2/B,C és D) sémája, (ms: male sterile, hímsteril, R: Finale gyomirtószer-toleráns, O: eredeti vonal). (A kel szembeni tolerancia kialakítását a sorozat korábbi részében részletesen bemutattuk (Agrofórum 2013/6, 50-54. „Glu fozinát toleráns transzgénikus (GM) fajták előállítása és termesztése”). Tehát abban az esetben, ha a hímsterilitást kiváltó génnel együtt a herbicid rezisztenciát biztosító gént is bejuttatjuk a hibrid anyavonalába (génkonstrukció: TA 29 Rn-áz + bar/pat), akkor a hímsteril növények még herbicid toleranciával is rendelkezni fognak (2/A. ábra). A hímsterilitáshoz kapcsolt herbicid-rezisztencia lehetővé teszi, hogy a hímsteril vonal fenntartása és felszaporítása során, a hímfertil eredeti anyavonallal való keresztezésből származó magvakból fejlődő 50 % fertilis növényt a herbiciddel való permetezéssel szelektíven elpusztítsuk (2/B. és C. ábra). A permetezés már csíranövény korban elvégezhető. A problémát az jelenti, hogy a táblán életben maradó 50 % hímsteril növény véletlenszerű eloszlásban (random) fog elhelyezkedni a sorokban. Tenyészterületük tehát rendkívül változó lesz. E hátrány, különböző agrotechnikai módosításokkal csökkenthető. A permetezést követően az életben maradt hímsteril állomány, az eredeti anyavonal fertilis növényeivel keresztezve tovább szaporítható. Ezek a ciklusok (2/B. és D. ábra) addig ismételhetők, amíg a kívánt magmenynyiséget a transzgénikus hímsteril anyavonalból, a kereskedelmi célú F 1 vetőmag előállításához, el nem érjük (2/E. ábra). A hímfertilitást visszaállító (restorer) transzgénikus apavonalak fenntartása és felszaporítása (3/1/A. és B . ábra) A hibrid apavonalába azt a génkonstrukciót kell bejutatnunk, ami a hibrid anyavonalának hímsterilitását kiváltó transzgén termékének működését gátolja. A korábbiakban írtak alapján ez a barstar-nak nevezett RNáz gátló gén. Leegyszerűsítve a barstar gén terméke, a barnase RNáz inhibitora. Természetesen ez elé is egy olyan promótert kell helyezni, ami a tapétum szövetbeli expressziót biztosítja. Végeredményben tehát a hibrid apavonalát a TA29 barstar konstrukcióval kell transzformálni (3/1/A. ábra). A transzgénikus apavonalak – mivel hímfertilek maradtak – könnyen felszaporíthatók (3/1/B. ábra). A felszaporított apavonalba beépített barstar (RN-áz gátló, inhibitor) génnek semmi hatása sincs az apavonal szaporodási viszonyira. Annak a hibrid F 1 vetőmag előállítás során lesz szerepe. Fertilis F 1 vetőmag előállítás (3/2/C. és D. ábra) A hibrid-vetőmag előállításakor a hímsteril transzgénikus anyavonalat a partner apavonallal kell keresztezni abból a célból, hogy az F 1 -ben a maximális heterózist elérjük (3/2/C. ábra). Az apavonalnak fertilnek kell lennie és tartalmaznia kell a barstar (RN-áz inhibitor, restorer) gént. Ennek az a következménye, hogy a transzgénikus hímsteril anyavonal és a transzgénikus restorer apavonal keresztezéséből származó F 1 vetőmagból fejlődő növények 100 %-ban hímfertilek lesznek (3/2/D. ábra). Gyakorlati alkalmazás Az NMS alapú transzgénikus (TA29-barnase, ms) × (TA29-barstar Rf) rendszert az olajrepce a cikória és a kukorica hibrid nemesítési programokra dolgozták ki. A rendszert Ausztráliában, Kanadában, Japánban és az USA-ban sikerrel tesztelték szántóföldi kísérletekben 1998 és 2003 között. A világon 2006-ig három növényfajból (olajrepce, cikória és kukorica) összesen 20 génkonstrukció került kereskedelmi forgalomba, melyből tizenegyet repcére, hármat cikóriára és hatot kukoricára dolgoztak ki. Jelenleg 13 génkonstrukció, 7 repce (InVigor TM Canola), 3 cikória (SeedLink TM ) és 3 kukorica (InVigor TM Maize) van még forgalomban. A 13 event közül 12 a barnase/ barstar szabadalomra alapul, amit a Bayer CropScience és kapcsolódó cégei (pl. Plant Genetics System, AgrEvo, Aventis CropScience) állítottak elő. Egy kukorica konstrukcióban (event 32138, a DuPont (Pioneer 3/1 ábra A transzgénikus hímsterilitást feloldó (restorer) apavonal előállítása (3/1/A) és felszaporítása (3/1/B). (A magyarázatot lásd a szövegben.) 3/2/C és D ábra A 100 %-ban fertil hibrid vetőmag előállítása a felszaporított transzgénikus hímsteril anyavonal (2/E ábrából) és a felszaporított transzgénikus restorer apavonal (3/1/B ábra) keresztezésével (ms: male sterile, hímsteril, R: Finale herbicid toleráns, Rf: restorer, fertilitást Hi-Bred International Inc.) barnase/ barstar rendszertől eltérő megközelítést (Syngular) használtak. A sterilitás kiváltására a kukoricából származó alfa amiláz enzim zm-aal génjét, a fertilitás visszaállítására szintén a kukoricából származó ms45 fehérje ms45 génjét építették be. Az alfa amiláz enzim pollenspecifikus expressziója hidrolizálja a mikrospórában termelődő keményítőt, ami miatt gátlódig a mikrospóra sejtfal kialakulása, és az funkcióképtelen (steril) pollent eredményez. Az ms45 fehérje képes visszaállítani a normális sejtfal kialakulást és ezzel a pollen fertilitását is. Azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg forgalomban lévő 13 génkonstrukcióra alapuló hibrid-előállítási rendszereket (SeedLink TM , InVigor TM ), mely vetőmag vállalatok és nemesítők használják fel hibridfajták előállításárra, sajnos nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Az EUban és hazánkban is, az utóbbi évtizedben viszont, gyorsan terjednek a hibrid repce fajták. Ezeket azonban hagyományos eljárással, hímsterilitást kiváltó spontán citoplazma mutációra, az úgynevezett Ogura citoplazmás hímsteriltásra alapozott konvencionális nemesítéssel állítják elő (Grelon,M., Badar,F., Bonhomme,S., Pelletier,G.,1993. Mol.Gen.Genet. 243, 540-547.). A következő részben, a hasonló géntechnológiai megközelítést (specifikus promóter + letális fehérje) alkalmazó, de a transzgénikus hímsterilitásnál sokkal bonyolultabb rendszert a Terminátor Technológiát mutatjuk be. ¦ Források: Heszky L., 2005 Transzgénikus hímsterilitás és hibrid előállítás, in: Heszky L., Fésüs L., Hornok L. (szerk): Mezőgazdasági biotechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest 178-180. http://www.isaaa.org/ gmapprovaldatabase/ http://www.isaaa.org/ gmapprovaldatabase/gmtrait/ default. asp? TraitID= 15&GMTrait= Male%20sterility http://www.isaaa.org/ gmapprovaldatabase/gmtrait/ default.asp?TraitID=16&GMTrait= Fertility%20restoration A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növényvédelmi Intézete költségtérítéses Növényvédelmi szakmérnökNövényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzést indítszakirányú továbbképzést indít Figyelem!Figyelem! Új képzési időszak az induló évfolyam számára! A jelentkezés feltétele: 5 éves alapképzésben szerzett egyetemi oklevél, illetve MSc diploma. A képzés formája: 2 éves (4 félév, 623 tanóra) levelező, félévente 10 héten át kétnapos (csütörtök– péntek) képzés, napi 8 óra elfoglaltsággal. A képzés megfelel a felsőfokú növényvédelmi képesítést elismerő (43/2010. FVM rendelet 17.§) növényvédelmi előírások feltételeinek. A képzés ideje: 1. félév: 2014. szeptember 18-19. – december 13-14. 2. félév: 2015. február 12-13. – május 7-8. 3. félév: 2015. szeptember 24-25. – december 17-18. 4. félév: 2016. február 13-14. – május 8-9. A záróvizsga időpontja: 2016. június A költségtérítés összege: 250.000 Ft/félév (elegendő jelentkező esetén). Jelentkezési határidő: 2014. szeptember 8. Jelentkezés és tájékoztatás a következő címen: DE Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatal, illetve Növényvédelmi Intézet 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. tel./fax: (52) 508-378AXIÁL Gépüzletág AHOAHOL AZ ÁR ÉS AZ ÉRTÉK TALÁLKOZIK.AHOS AZ ÉRTÉK TAR ÉS AZ ÉRTÉK TALÁLKOZIK. hg.ahg.axial.huhg.a HASZNÁLTGÉP AJÁNLAT További gépekért kérjük látogasson el használtgép központjainkba vagy böngésszen weboldalunkon! AXIÁL HASZNÁLTGÉP KÖZPONTOK Látogatás eltt kérjük, hogy egyeztessen telefonon kollégánkkal! Tel.: 79/525-491 Csorna Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Baja CSORNA, Bartók Béla u. 59. építgépek, targoncákSzabó László+36-30/525-1993 NYÍREGYHÁZA, Orosi út 7. km Schin József+36-30/525-7528 SZÉKESFEHÉRVÁR, Mártírok u. 76. Pordán Tibor+36-30/626-0344 SZOLNOK, Nagysándor József u. 31. Törcsik Ignác+36-30/348-6834 BAJA, Szegedi út 147. kombájnok, silózók teleszkópos rakodók traktorok munkagépek Matán István Deák Csaba Bakó Csaba Faragó Ferenc +36-30/606-2926 +36-30/330-2574 +36-30/606-5694 +36-30/474-9705 AZONOSÍTÓ: 546513 ÉVJÁRAT: 2010 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 2426 ELHELYEZÉS: BAJA AXIÁL 1901ÁL 1901 TELJESÍTMÉNY: 190190 FELSZERELTSÉGZERELTSÉ: KAB, KL, 4WD, EH,WD, EH, RK, PS, AV, AH, LF1+2AV CLAAS AXION 820 AZONOSÍTÓ: 514113 ÉVJÁRAT: 2007 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 3258 ELHELYEZ ÉS: SZOLNOK AXIÁL 204 TELJESÍTMÉNY: 330 FELSZERELTSÉGF: KAB, KL, SZ, AC/CAC, GA6.0, CLAAS LEXION 550 AZONOSÍTÓ: 562613 ÉVJÁRAT: 2011 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 1283 ELHELYEZ ÉS: NYÍREGYHÁZA AXIÁL 213 TELJESÍTMÉNY: 315 FELSZERELTSÉG: KAB, KL, SZ, AC/CAC, SZK, 2MH, GAV6.0 CLAAS LEXION 650 AZONOSÍTÓ: 567613 ÉVJÁRAT: 2008 MINSÉG: ELHELYEZÉS: BAJA AXIÁL 190101 FELSZERELTSÉG: TLT, MON, RF2.1,N, RF2 BM1.2X0.91.5, HK CLAAS VARIANT 360 AZONOSÍTÓ: 456712 ÉVJÁRAT: 2006 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 8114 ELHELYEZÉS: CSORNA AXIÁL 206 TELJESÍTMÉNY: 260 FELSZERELTSÉG: KAB, KL, 4WD, FH, EH, RH, RK, AV, AH, LF1+2 FENDT 6 VARVARIOFAVORIT 926 VA AZONOSÍTÓ: 474412 ÉVJÁRAT: 2006 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 495 ELHELYEZÉS: BAJA AXIÁL 1901 TELJESÍTMÉNY: 60 FELSZERELTSÉG: D, EM3.3, ET2.0, VH110 AIHHYUNDAI HDF 20?F 20?5 AZONOSÍTÓ: 543013 MINSÉG: ELHELYEZÉS: BÉKÉSCSABA AXIÁL 215 FELSZERELTSÉG: V4 KVERNELAND AZONOSÍTÓ: 511413 ÉVJÁRAT: 2008 MINSÉG: ÜZEMÓRA: 6365 ELHELYEZÉS: BAJA AXIÁL 1901 TELJESÍTMÉNY: 121 FELSZERELTSÉG: KAB, KL, EM8.0, ET4.5, RV MANITOUMagyarországon az utóbbi évek átlagában 20.000 ha-on kb. 500 ezer tonna burgonyát termelünk. Hazánkban az egy főre eső éves burgonyafogyasztást (58-60 kg/fő/ év) a kiegyenlítettség és stabilitás jellemzi. A fajtahasználatban és szaporításban a külföldi – elsősorban holland – fajták dominálnak, de egyre növekszik a leromlásnak ellenálló versenyképes magyar fajták aránya (kb. 25-30 %). A pontos terület meghatározása szinte lehetetlen, mert a leromlásnak ellenálló magyar fajtákat (pl. Pannónia) több évig – vetőgumó felújítás nélkül is – eredményesen termesztik a termelők. Az EU-csatlakozás után megfigyelhető az a tendencia is, hogy növekszik a korai burgonya vetésterülete, ami logikus, hisz az őszi és a tárolt burgonya értékesítésében nagyobb a kockázat azokban az években, amikor jelentős olcsó import érkezik az országba. Márpedig ez gyakran érkezik! Az utóbbi években egyre inkább jelentkeznek a szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásai is (vízbőség, aszály). Az időjárási viszontagságok 2013-ban is komoly problémát okoztak Magyarországon a termelőknek – a tavaszi szárazság, majd vízbőség és ismét 2 hónapos aszály. A burgonya termését – mint minden más növénynek is – a biológiai alapok, az ökológiai adottságok és az alkalmazott agrotechnika (a termesztés módszere, technológiája), határozzák meg. A termesztési tényezőkön kívül a burgonyatermesztés eredményességét, versenyképességét és jövedelmét a termesztéshez használt input anyagok (vetőgumó, szerves- és műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz stb.), a gépi- és kézimunka költségei stb., tehát a termesztés során felhasznált költségek, továbbá az előállított burgonya értékesítési ára (piac) az árbevételen keresztül szintén befolyásolják. Magyarországon a külföldi fajták magas vetőgumó ára és a hosszú tenyészidejű fajták magas öntözési költsége miatt az előállított őszi felszedésű étkezési burgonya önköltsége magasabb, mint a tőlünk északabbra fekvő, a burgonya számára kedvezőbb éghajlatú országokban, ezért a burgonyatermesztés jövedelmezősége – a túl gyakori alacsony árak miatt is – alacsony. Más a helyzet a korai újburgonya-termesztéssel, amelyre az ökológiai adottságaink kedvezőbbek (lásd később), és biológiai alapjaink (fajta és vetőgumó) is egyre jobbak, így az újburgonya termesztése jelenleg és hosszabb távon is versenyképes. A továbbiakban a termést és a termesztés sikerét befolyásoló két fontos tényezőn (ökológiai, biológiai) keresztül röviden bemutatjuk az újburgonya termesztésének lehetőségeit, ráirányítva a figyelmet az ezt lehetővé tevő ökológiai adottságainkra és biológiai alapjainkra (fajta, vetőgumó), valamint az ezek által kínált lehetőségekre, amelyek tovább javíthatják a versenyképességet és növelhetik a jövedelmet. Az ökológiai adottságainkban és biológiai alapjainkban rejlő lehetőségeink A burgonya mérsékelten meleg és csapadékos időjárást igényel. Magyarországon a burgonya számára nem megfelelő – az optimálisnál magasabb – a hőmérséklet, a szükségesnél pedig lényegesen kevesebb a csapadék és annak kedvezőtlen az eloszlása is. A hőmérséklet és a vízellátás nem csak a burgonyatermés mennyiségét, de a minőségét is jelentősen befolyásolja. Magyarországon a tenyészidőszak átlaghőmérséklete magasabb a burgonya igényénél. Különösen a legmelegebb nyári hónapok átlaghőmérsék lete (június közepétől – augusztus végéig) haladja meg lényegesen (2-5 °C-kal) a burgonya számára optimális 16-18 °C-os átlaghőmérsékletet. Magasabb fényintenzitásnál viszont magasabb az optimum hőmérséklet is, 30 °C felett a fotoszintézis hatékonysága azonban jelentősen csökken. A hőmérséklet nagy hatással van a növény légzési folyamataira is: a burgonya számára kedvező 20-25 °C-os nappali és 10-12 °C-os éjszakai hőmérsékletnél a termelt szárazanyag 2025 %-a légzési veszteség. Magasabb hőmérsékleteken – ami a burgonya számára kedvezőtlen – ez az érték jelentősen növekedhet, tehát csökken a termésbe beépített szárazanyag, azaz a gumótermés. A különösen magas hőmérséklet (30 °C feletti) a növény korábbi éréséhez is vezethet, főleg ha szárazsággal páROVATVEZETŐ: Dr. Terbe István Zöldségtermesztés Újburgonya-termesztésünk lehetőségei az ökológiai adottságaink és biológiai alapjaink ? gyelembevételével Dr. Kruppa József növénynemesítő, tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Ifj. Kruppa József Ph.D hallgató agrármérnök, vetőmag gazdálkodási szakmérnökrosul. Magyarországon a tenyészidőszakban hullott csapadék menynyisége nem elégíti ki a hosszabb tenyészidejű (tavaszi ültetésű, őszi felszedésű) burgonya igényét. A burgonya vízigénye a tenyészidőben – a gazdaságos 40-50 t/ha terméshez – 500-600 mm, ezen belül június-júliusban a legnagyobb, mintegy 300-350 mm. Ennyi csapadék hazánk területén sehol nincs. A víz a fotoszintézisben nélkülözhetetlen. Emellett a víz a növényi test, a levelek és a gumó alapvető alkotóeleme is. Egy száraz, verőfényes napon – egy hektárra vetítve – a növények 50-60 ezer liter vizet (5-6 mm) is elpárologtathatnak, míg 30 °C fölött a napi vízfogyasztás a 8-10 mm-t is elérheti. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt több vizet el tud párologtatni a burgonya, mint amennyit a gumójában egy teljes vegetációs idő alatt felhalmoz. Ha a gyökerek ezt a vízmenynyiséget nem tudják szállítani, akkor – megakadályozva a növény kiszáradását – levelek légzőnyílásai összezáródnak, ami kevesebb szén-dioxid felvételéhez és a fotoszintézis és szárazanyag-termelés csökkenéséhez vezet. Mind a lombozat, mint a gumók fejlődését a nappalhossz és a hőmérséklet lényegesen befolyásolja. Rövidnappalos (tavaszi és őszi) körülmények között relatíve kicsi levelek fejlődnek a növényen és a gumókötés a növény kihajtása után hamar megindul. Hosszúnappalnál (nyáron) ellenben a gumókötés időpontja későbbre tolódik és több levél is fejlődik. A hőmérsékletnek szintén jelentős befolyásoló szerepe van és módosítja egy adott nappalhosszúság hatását is. Általában az alacsony hőmérséklet – különösen az éjszakai – és a rövidnappalos körülmények a gumókötés idejét előre hozzák, míg a hosszúnappalos megvilágítás és a magas hőmérséklet késleltetik azt. A gumókötés megindulása után a nappalhossz és a hőmérséklet szerepe csökken. A különösen magas hőmérséklet azonban a növény korábbi éréséhez (terméscsökkenéshez) vezethet, főleg ha az szárazsággal párosul. Ez történik Magyarországon a nyári időszakban fellépő hőségnapokon a hosszú tenyészidejű fajták termesztésekor, amelyet sokszor az öntözéssel sem lehet megállítani. Tehát a nappalhosszúság és a hőmérséklet is a rövid tenyészidejű fajták kora tavaszi ültetésben történő termesztésének kedvez. A magas fényintenzitás gátolja a levelek fejlődését, míg a gumókét elősegíti. Ez különösen előnyös korai burgonya termesztésénél. Ilyenkor a levelekben megtermelt tápanyagok nagyobbrészt a gumóba vándorolnak. A növekedési típus meghatározásában – más tényezőkkel összhangban – a fajtának is jelentős szerepe van. Rövid tenyészidejű fajták A rövid tenyészidejű (korai) fajták termesztésekor – kora tavaszi ültetésben – a tenyészidő nagyobb része esik a burgonyatermesztés számára kedvezőbb hűvösebb és jobb csapadékellátottságú tavaszi időszakra. A rövid tenyészidejű, korai fajták vízigénye is kisebb. Júniusban már betakarítható, így a legnagyobb hőmérsékletű és vízigényű nyári hónapok elkerülhetők. Az egyes fajták növekedési típus tekintetében különböznek egymástól. Egy korai fajtánál a gumónövekedés mértéke folyamatosan gyorsul, míg a lombozaté visszafogott marad. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen fajtánál a levelek által megtermelt szerves anyag nagyobb része a gumóba vándorol. Egy asszimilációra kedvező napon a gumótömeg gyarapodása az 1000 kg-ot is elérheti hektáronként – természetesen ehhez az is szükséges, hogy a fotoszintetizáló lombozat egészséges és nagy felületű legyen (LAI optimális) továbbá a szükséges víz és tápanyag rendelkezésre álljon. Tehát egy korai, gyors fejlődésű fajta, amely jól alkalmazkodik a magyarországi tavaszi-nyár elejei klimatikus adottságokhoz, rövidebb idő alatt, kisebb költséggel viszonylag nagy ter mésprodukcióra képes, így hatékonyabb és eredményesebben termeszthető. A hivatalos fajtakísérletek, az üzemi termesztési kísérletek és már közel 10 éves termesztési tapasztalatok alapján biztosan kijelenthető, hogy a magyar nemesítésű korai és leromlásnak ellenálló Pannónia fajta alkalmas, képes erre. A korai burgonya – vető és étkezési termesztésben egyaránt – a rövidebb, jobb csapadékellátottságú és hűvösebb tenyészidőben (tavaszszal, ősszel) kevesebb vizet igényel, viszont öntözni kell. A korai burgonya öntözésére – a kisebb táblákon – a legjobb módszer az esőztető mikroszórófejes öntözés, amellyel szükség szerint elvégezhető a gyakori – aszályban akár naponta – kis Vírusos leromlás További – a klimatikus adottságunkból eredő – probléma, hogy a hazai meleg és száraz klímát kedvelő nagy vírusvektor levéltetű egyedszám a vírusfogékony fajták gyors leromlását okozza. A burgonyát vegetatív úton szaporítjuk, ezért Magyarországon a vírusfogékony fajták leromlása nagymértékű és gyors, amelyet elsősorban a levéltetvek által terjesztett vírusos betegségek okoznak. A leromlásért főként a levélsodró vírus (PLRV) és az Y vírus (PVY) tehetők felelőssé, amelyek terjesztését – átvitelét a betegről az egészséges növényre – leginkább a klímánkon nagy egyedszámban előforduló levéltetvek (mint vírusvektorok) végzik. Ezért Magyarországon a súlyos leromlást okozó vírusbetegségekkel szemben ellenálló, elsősorban rövid tenyészidejű fajták használata mellett lehet eredményes, biztonságos és versenyképes vető- és étkezési burgonyatermesztést folytatni. A leromlással szemben ellenálló újabb magyar korai fajták használatával Magyarországon is biztonságos fajtafenntartás és egészséges, jó minőségű olcsóbb vetőgumó-előállítás és versenyképes, jövedelmező újburgonya-termesztés válik lehetővé. A jelenleg elsősorban használt külföldi fajták a vírusfogékonyság (gyors és nagymértékű leromlás) és nagy termesztési költségek mellett növény-egészségügyi kockázatot is jelentenek a karantén kórokozók és kártevők behurcolása miatt. Leromlásnak ellenálló magyar fajta használatával – a klímánkon nagy egyedszámban előforduló vírusvektor levéltetvek ellenére – a szaporítási lépcsők növelhetősége (többszöri utántermesztési lehetőség) miatt lényegesen csökkenthető a vetőburgonya ára és ezen keresztül az étkezési újburgonya termelési költsége és önköltsége is. Ilyen klimatikus adottságok mellett elsősorban a korai és leromlásnak ellenálló (vírusrezisztens) fajták szaporítása és termesztése lehet versenyképes és eredményes. Az ökológiai adottságok között a talajadottságok is jelentős hatást gyakorolnak a burgonya termésére és a minőségére is, ugyanis itt a gazdaságilag hasznosítható termés – a gumó – a talajban fejlődik. A talaj tulajdonságaitól függően – a víz- és tápanyagellátáson kívül – a gyökérzet és a deformációktól mentes gumó kialakulásához a laza szerkezet is kell, a növény csak ily módon lesz képes arra, hogy jó minőségű és nagy termést adjon. Fajtaváltás szükséges Tehát az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogy ökológiai adottságaink nem kedveznek a hosszú tenyészidejű (nagy vízigényű) és vírusos leromlásra fogékony fajták szaporításának és termesztésének, lehetővé teszik viszont a rövid tenyészidejű (korai) és leromlásnak ellenálló fajták szaporítását és termesztését. Jelenleg és valószínűleg a közeljövőben is – az EU országok közötti burgonya szabad áramlása (nincs piaci korlátozás) miatt – elsősorban csak a korai és leromlásnak ellenálló fajták termesztése lehet versenyképes és eredményes. A biológiai alapok oldaláról a magyarországi eredményes korai termesztéshez leromlásnak ellenálló rövid tenyészidejű, jó gazdasági értékmérő tulajdonságokkal rendelkező fajta és abból előállított egészséges, jó minőségű vetőgumó szükséges. Erre a korai fajták közül jelenleg a magyar (kisvárdai) nemesítésű Pannónia fajta kiválóan alkalmas. Az újabb magyar fajták a jelenleg korai termesztésben használt külföldi fajtákkal versenyképesek a leromlással szembeni ellenállóság, a fontosabb rezisztenciatulajdonságok és a termőképesség, minőség vonatkozásában egyaránt. Tehát az eredményesebb magyarországi termesztéshez minél gyorsabb fajtaváltásra lenne szükség – a gyorsan leromló fajtákról a hazai nemesítésű és itthon szaporított, leromlásnak ellenálló (elsősorban korai) magyar fajtákra. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajták közel 50 %-a az igen korai-korai éréscsoportba tartozó, rövid tenyészidejű fajta. A termelők részéről az új fajták iránt – jogosan – nagyfokú óvatosság tapasztalható. Ez a jelenség más országokban is ismert, a termelők és feldolgozók nehezen mondanak le a már megismert és bevált fajták használatáról. Viszont a magyar nemesítésű, korszerű újabb fajtákhoz bátrabban nyúlhatnak a szaporítók és termelők, hisz azokban sokkal kisebb az agrotechnikai és kórtani kockázat. A fogyasztói szokások is jelentős mértékben rögzültek. Olyan megalapozatlan formalizmus viszont sehol másutt nincs, mint Magyarországon, hogy ennyire csak a piros héjú fajtákhoz ragaszkodnak. Sajnos azt még csak kevesen tudják, hogy a héjszín és a burgonya valódi értékmérő tulajdonságai (termőképesség, rezisztencia, minőség, íz stb.) között semmiféle összefüggés nincs! Az viszont igaz, hogy egyre több a kiváló tulajdonságú, sárga héjú fajták száma, ilyen pl. a magyar nemesítésű korai érésű Pannónia is. ¦ apróHIRDETÉS Nagy termőképességű és jó minőséget adó, magyar őszi búza vetőmagok (II. fok) megrendelhetők! Az alábbi fajtákat kínáljuk: GK Csillag KG Kunglória GK Körös KG Kunhalom Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet: Tel.: +3620/9422-599Ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható termékek Trifender ® • Artis ® • Bora ® • Öko-ni ® • Cosavet ® • Sulgran ® • Cuproxat ® • Champion ® • Wuxal ® Aminocal • Wuxal ® Ascofol • Copper-Field ® Biológiai hatóanyagot részben tartalmazó készítmények PS Perfect ® • PS Power ® • Forester ® Ezért éri meg a Kwizda Zöld Program megoldásait alkalmazni! Ki más tehetne többet a környezet megóvásáért, mint az, aki a földet műveli? A Kwizda Zöld Program emblémája a kisebb környezeti terhelést okozó, mégis hatékony növényvédelmi és növénytáplálási technológiákat és termékeket jelöli. Ezek a megoldások egészségesebb, jobban eladható terményt eredményeznek. Nem véletlen, hogy az egyre szigorodó uniós szabályoknak is maradéktalanul megfelelnek, hiszen kímélik a talajokat és a vizeket, és így gyermekeink jövőjét is óvják. A Kwizda Zöld Programjában két termékkör kap helyet: az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható termékek, illetve a biológiai hatóanyagot részben tartalmazó készítmények. Lehet hatékony, ami zöld! Program Amit a természet már letesztelt. ZÖLDA szilva táplálkozásunkban a mai napig jelentős szerepet tölt be és a hazai gyümölcstermesztésben is előkelő helyet foglal el a statisztikai adatok szerint, mégis méltánytalanul háttérbeszorult gyümölcsfajunk. A hazai és nemzetközi szilvatermesztés egyik fő problémája az alacsony értékesítési ár, a változó kereslet és a megfelelő marketing hiánya. Sokszor találkozhatunk áruházak polcain, piaci pultokon roszszul színeződött, íztelen gyümölcsökkel, melyeket a jobb szállíthatóság és pultontarthatóság érdekében túl korán szüreteltek le. Különösen a korán színeződő fajtáknál (pl. ‘Topfive’, ‘Jojo’) jelent ez problémát, hiszen ezek a fajták sokszor színüket már egy hónappal a fogyasztási érettség előtt elérik. A vásárlók a kényszerérett, kevésbé jó ízű szilvák helyett inkább más gyümölcsöket választanak, pedig a szilva igen kedvező étrendi hatása miatt fontos része lehet táplálkozásunknak. Szilvatermesztésünk versenyképességének javítása érdekében szükség lenne intenzív, öntözött ültetvények telepítésére, a fajtaszerkezet korszerűsítésére, tárolási kapacitásunk bővítésére. Hogyan válasszunk szilvafajtát? A fajtaválasztást a piaci igények, az ökológiai adottságok és a termesztéstechnológiai sajátosságok határozzák meg. Friss piacra történő értékesítésnél előnyt élveznek a korai (pl. ’Cacanska rana’, ’Topfirst’, ’Tegera’), vagy késői (pl. ’Empress’, ’President’, ’Tophit’, ’Topend Plus’) érésű, nagy gyümölcsű szilvák. Tárolásra a késői érésű, középnagynagy gyümölcsű, magasabb szárazanyag-tartalmú, kemény húsállományú fajták legalkalmasabbak (pl. ROVATVEZETŐ: Dr. Szalay László Gyümölcstermesztés Szilva fajtaválaszték–fajtaválasztás Dr. Kovács Szilvia, Molnár Ágnes Mónika PhD-hallgató BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék Bellamira’President’, ’Bluefre’, ’Elena’, ’Tophit’, ’Topend Plus’). Konzervipari célra a közép és késői érésidejű, magas szárazanyag-tartalmú, középnagy gyümölcsű fajták javasolhatók (pl. ’Toptaste’, ’Cacanska rodna’, ’Valjevka’, ’Stanley’, ’Elena’). Az édesipar a kicsi, többnyire kerekded gyümölcsű szilvafajtákat kedveli, míg a hűtőipar számára a mutatós küllem, a tartós hússzín és a zárt kőmagvarrat a meghatározó (pl. ’Toptaste’, ’Besztercei szilva’, ’Elena’). Az ökológiai adottságaink leginkább a házi szilvafajtáknak kedveznek, melyek hazánkban bármely gyümölcstermesztő tájban sikeresen termeszthetők. Termőhellyel szemben igényesebbek a ringlók, a nagy gyümölcsű cseresznyeszilva fajták, valamint a mirabellák. A mediterrán területeken igen elterjedt és a világ szilvatermésének meghatározó hányadát adó japán típusú szilvafajták termesztése a környezetből kiemelkedő, kiegyenlített klímájú területeken (dombtető, domboldal) a legbiztonságosabb. Termesztéstechnológiára igényesek, ter mesz tésük nálunk nem jelentős. Az ültetvények tervezése során az előbbieken túl nagyon fontos ismerni az adott fajta virágzási idejét, termékenyülési viszonyát, valamint lehetséges pollenadóit. A házi szilvafajtákat változatos termékenyülési viszonyok jellemzik: a teljesen önmeddőtől a nagymértékben öntermékenyülőig minden fokozat előfordul. Az új fajták között egyre több öntermékenyülő fajtával találkozhatunk. A nagymértékben öntermékenyülő fajták kedvező évjáratban túlkötődésre hajlamosak, gyümölcseik kisméretűek, nehezebben értékesíthetők. Korai érési csoport fajtái A legkorábbi szilvafajták már június végén, július elején szüretelhetők. A korai fajták közül árutermesztésre jelenleg a július közepén, második felében érők a leg alkal masabbak. Ezek a fajták főként friss fogyasztásra javasolhatók, az érés során hullásra hajlamosak, többmenetes szüretük ajánlott. Ültetvényeinkben évtizedek óta jelen lévő, bevált fajta a szerb ’Cacanska rana’. Nagyméretű (40-50 g; O 36-42 mm), lila héjszínű termései jól értékesíthetők. Sajnos a gyümölcsökben előfordulhat mag körül mézgakiválás. Középerős-erős növekedésű, önmeddő, bőtermő fajta. A téli-tavaszi fagyokra közepesen érzékeny, szilvahimlőre közepesen fogékony. A német ’Katinka’ kicsi-középnagy (20-30 g; O 30-33 mm) termései sötétlila színűek, kiváló ízűek. Középnagy, feltörő koronájú. Öntermékeny, túlkötődésre hajlamos. Szilvahimlőre a hazai tapasztalatok szerint fogékony, az erős levéltünetek mellett gyümölcstünetek is láthatók. A német ’Topfirst’ sötétlila, jellegzetes megnyúlt alakú, nagyméretű (40-50 g; O 40-42 mm), magvaváló gyümölcsöket terem. Fája középerős növekedésű. Öntermékeny, bőtermő fajta. A szilvahimlőre toleráns. A német ’Tegera’ fáiról középnagy (28-32 g; O 32-34 mm), kékeslila, magvaváló, kellemes ízű gyümölcsöket szüretelhetünk. Fája középerős-erős növekedésű. Korai termőrefordulás, rendszeres terméshozás, gyors éréslefutás jellemzi. Öntermékeny, szilvahimlőre és monilíniára toleráns. Középkorai érési csoport fajtái A középkorai érési csoport fajtái július végén, augusztus elején szedhetők. Friss piaci értékesítés mellett feldolgozásra is alkalmasak, bár gyümölcsminőségük elmarad a később érő fajtákétól. A szerb Empress’Cacanska lepotica’ hazánkban jelenleg az egyik legnagyobb felületen termesztett szilvafajta. Mutatós, kék héjszínű gyümölcsei 30-45 g tömegűek, 35-40 mm átmérőjűek, enyhén megnyúlt alakúak. Íze közepes, mag körül gyakori a mézgakiválás. Termőkorban közepes méretű koronát nevel. Részben öntermékenyülő, bőtermő. A tapasztalatok szerint a téli-tavaszi fagyokra közepesen érzékeny, szilvahimlőre kissé fogékony. A román ’Silvia’ középnagy (28-35 g; O 30-35 mm), megnyúlt, lilásvörös gyümölcsű fajta. Íze közepes, száraz termőhelyen jellegtelenné válhat. Fája középerőserős, kissé feltörő habitusú. Korán termőre fordul, bőtermő. Önmeddő, a szilvahimlőre kissé fogékony. A román ’Centenar’ középnagy gyümölcsű (30-38 g; O 33-39 mm), sötétkék héjszínű, ízletes, magvaváló fajta. Középerős növekedésű, jó termőképességű. Szilvahimlőre közepesen fogékony. Középérésű csoport fajtái A középérésű csoport fajtái augusztus második-harmadik dekádjában szüretelhetők. Egyaránt alkalmasak friss fogyasztásra és feldolgozásra. A német ’Topfive’ fáiról középnagy (30-38 g; O 35-38 mm), sötétlila színű, jó ízű gyümölcsök szüretelhetők. Fája középerős-erős növekedésű, szétterülő koronájú. Korán termőre fordul, igen bőtermő, túlkötődésre hajlamos. Részben öntermékenyülő fajta. A szilvahimlőre hazai tapasztalatok szerint is toleráns. A mirabellákhoz tartozó német ’Bellamira’ kisméretű (2030g; O 34-36 mm), gömbölyded alakú, sárga gyümölcsöket terem, melyek friss fogyasztásra, feldolgozásra (lekvár, édesipar, szeszipar) egyaránt kiválóan alkalmasak. Esős időben terméseik repedésre hajlamosak. Nagyon korai termőrefordulású, igen bőtermő. Öntermékeny, szilvahimlőre toleráns. Fája középerős-erős növekedésű. Hazánkban évtizedek óta sikeresen termesztett ringló a cseh ’Althann ringló’. 35-45 g tömegű, 35-42 mm átmérőjű, lapított gömb alakú, rózsaszínes lila termései magvaválók. Forró nyarakon, vagy szilvahimlővel erősen fertőzött fákon a mag körül húsbarnulás figyelhető meg. Nagyméretű, feltörő fát nevel. Önmeddő, bőtermő. Téli-tavaszi fagyokra érzékeny. A német ’Hanita’ középnagy (30-35 g; O 33-38 mm), liláskék-kék gyümölcsű, magvaváló, jó ízű. Középerős-erős növekedésű fái korán termőre fordulnak. Öntermékeny, szilvahimlőre toleráns fajta. A szerb ’Cacanska rodna’ szilvaültetvényeink egyik meghatározó fajtája. Gyümölcsei 25-30 g tömegűek, 30-33 mm átmérőjűek, kék héjszínűek, jó ízűek. Fája fiatalon feltörő, közepesen sűrű. Öntermékeny, bőtermő fajta. A téli-tavaszi fagyokra közepesen érzékeny, sajnos a szilvahimlőre fogékony. A német ’Toptaste’ középnagy-nagy (32-36 g; 35-36 mm), kékeslila, félig magvaváló termései kiváló ízűek. Fáját erős-középerős növekedés jellemzi. Korán termőre fordul, termőképessége jó. Jól öntermékenyül, de pollenadó telepítése ajánlott. A szilvahimlőre toleráns. Középkései érésű csoport fajtái A középkései érésű csoport fajtái augusztus harmadik, szeptember első dekádjában érnek. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiválóan alkalmasak. A középnagy-nagy (45-60 g; O 40-44 mm) gyümölcsű ’Empress’ liláskék, lédús gyümölcsei elsősorban friss fogyasztásra javasolhatók. A tapasztalatok szerint Jojoa ’President’-tel társítva kimagasló termésre képes. Középerős növekedésű fái korán termőre fordulnak, bőven teremnek. A szerb ’Valjevka’ elsősorban ipari feldolgozásra alkalmas. Középnagy (25-30 g; O 30-32 mm), liláskék-kék gyümölcsöket terem. Öntermékeny, bőtermő, de szakaszos terméshozásra hajlamos. Középerős növekedésű, száraz termőhelyre nem való. A szilvahimlőre toleráns. A német ’Jojo’ termései középnagy (28-32 g; O 30-34 mm) méretűek, kék színűek, magvaválók. Korán termőre fordul, bőtermő. Egyes évjáratokban nagymértékű ikertermés-hozásra hajlamos. Középerős növekedésű, öntermékeny fajta. A szilvahimlőre ellenálló, de monilíniára fogékony. Az amerikai ’Stanley’ szintén évtizedek óta népszerű fajtája ültetvényeinknek. 3040 g tömegű, 33-36 mm átmérőjű, sötétkék színű gyümölcsei éretten kellemes ízűek. Fája középerős növekedésű. Jól öntermékenyülő fajta. A téli-tavaszi fagyokat jól tolerálja, a szilvahimlőre közepesen fogékony. Hazánkban régóta termesztésben van az amerikai ’Bluefre’. Nagyméretű (40-50 g; O 38-40 mm), sötétkék színű gyümölcsei kellemes ízűek. Középerős koronája ritka. Jól öntermékenyülő, bőtermő fajta. Száraz körülmények között kicsi, gyenge minőségű gyümölcsöket terem. Szilvahimlőre közepesen fogékony. Az évszázados termesztési hagyományokkal rendelkező ’Besztercei szilva’-nak ma már csak klónjait telepíthetjük (Bb. 398, Bt. 2, Nm. 122, Nm. 150). Bár a szilvahimlőre igen fogékony, kiváló gyümölcsminősége miatt napjainkban is kedvelt fajtája a termesztőknek és a feldolgozóknak. Kései érésű csoport fajtái A kései érésű csoport fajtái szeptember közepétől takaríthatók be. A szilvafajták érési idejét a ’Topend Plus’ zárja, melynek gyümölcsei évjárattól, termőhelytől függően október elején is szüretelhetők. Friss fogyasztás és feldolgozás mellett tárolásra is alkalmasak, mellyel a szilvafajták fogyasztási ideje tovább növelhető. A német ’Tophit’ mutatós nagy (50-60 g; O 43-45 mm) gyümölcsei liláskék színűek, harmonikus ízűek. Középerős növekedésű, korán termőre forduló, de alternanciára hajlamos fajta. Jól öntermékenyül, de telepítése pollenadóval ajánlott. A szilvahimlőre toleráns, a monilíniára fogékony. A német ’Elena’ középnagy (25-30 g; O 30-33 mm), kék gyümölcsei kellemes ízűek. Száraz termőhelyen félig magvaváló, lészegény. Erős növekedésű fái korán termőre fordulnak. Bőtermő. Öntermékeny, a szilvahimlőre toleráns fajta. A hazai ültetvények egykoron legkésőbben érő fajtája az angol ’President’ még ma is sokfelé szívesen ültetett fajta. Lilás színű, nagyméretű (40-50 g; O 35-40 mm) terméseinek íze inkább közepes. Fája középerős növekedésű. Bőtermő, de száraz talajon apró, íztelen gyümölcsöket terem. A szilvahimlőre fogékony. A ’Presenta’ német fajta, mely középnagy (26-30 g; O 30-34 mm), liláskék, jól szállítható, kiváló beltartalmi értékű gyümölcsöket terem. Esős időben termései repedésre hajlamosak. Korán termőre fordul, bőtermő. Öntermékeny. Erős növekedésű, sűrű koronát nevel. A szilvahimlőre toleráns. A német ’Topend Plus’ gyümölcsei középnagy-nagy (45-55 g; O 39-43 mm) méretűek, liláskék színűek, jó ízűek, magvaválók. Hoszszú szüreti idő jellemzi. Öntermékeny. Korán termőre fordul, bőtermő. Középerős növekedésű, a szilvahimlőre toleráns. Topend PlusA termesztők rendelkezésére álló jó betegség-ellenállóságú (Plum Pox Virus, Monilinia), nagy termőképességű, gyakran öntermékeny új fajták remélhetőleg kedvező hatást gyakorolnak a hazai fajtaszerkezet átalakulására, a szilvatermesztés fellendülésére. Bár az évszázados termesztési hagyományokkal rendelkező, kiváló gyümölcsminőségű, de szilvahimlőre igen fogékony ‘Besztercei szilva’, a jó gyümölcsminőségű, megbízható termőképességű ’Cacanska rodna’, a hazai termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodott ’Stanley’, és a gyengébb gyümölcsminőségű, de középkorai érésű ’Cacanska lepotica’, valamint a kései érésű ’President’ még mindig meghatározó elemei ültetvényeinknek, a termesztők egyre szívesebben ültetik az újabb német, szerb, román szilvafajtákat. A cikkünkben ismertetett fajtaleírások, termesztési tapasztalatok remélhetőleg segítik a termesztőket számukra optimális fajta kiválasztásában. Fotó: Kovács Szilvia ¦ Tophit Megrendelem ?a 2014-ben megjelenő számokat folyamatosan lemondásig ..... példányban. Ára 7980,- Ft (külföldről 80 euró), amely magában foglalja az áfá-t és postaköltséget. Megrendelő neve:............................................................................ Tel.: Cím: ...................................................................... helység, ..........................................u. ........hsz. A számla címzetje:.......................................................................... Tel.: Cím: ...................................................................... helység, ..........................................u. ........hsz. 2014. .................................... hó ......nap aláírás, bélyegző Címünk: Agrofórum Kft. 7101 Szekszárd 1. Pf.: 189. Terjesztés – Olvasószolgálat: Füzesi Zoltánné – eMail: olvasoszolgalat@agroforum.hu Mobil: 30-9577-275, Tel/Fax: 74-414-376, Tel./üzenetrögzítő: 74-511-111 +36Arysta LifeScience Magyarország Kft. Arysta LifeScience Magyarország Kft., 1023 Budapest, Bécsi út 3–5. A téma aktualitása, jelentősége Bár a szőlő feketerothadása régóta ismert hazánkban is, az utóbbi 100-200 évben nem okozott jelentős gazdasági károkat. A 2010-es évben ugyanakkor komoly riadalomról „gondoskodott” a szőlőtermesztők körében. A betegséggel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt a védekezés és a megelőzés lehetőségei korlátozottak, a rezisztenciával kapcsolatosan meglepően kevés információval rendelkezünk. Ezért a szőlő rezisztencia-kutatásban az elmúlt pár évben kiemelt figyelmet kap a feketerothadással szembeni ellenállóság genetikai hátterének kutatása is. A szőlő feketerothadását okozó gombafaj, a Guignardia bidwellii előfordulási területén – jellemzően a meleg, esős és párás területeken – a szőlő egyik legjelentősebb kórokozója a lisztharmat, a peronoszpóra és a botritisz mellett. Ennek megfelelően a hazánkra kevésbé jellemző szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásakor, mint egy jelentősen csapadékos, párás, meleg év a szőlő feketerothadás megjelenésével számolhatunk. Bár a szőlő guignardiás feketerothadása a magyarországi borvidékeken igazoltan jelen van, eddig még nem okozott jelentős méretű járványokat. Ez alól kivétel a 2010-es év, mikor súlyos feketerothadás epidémia lépett fel az Északi-középhegység borvidékein, mely nem érkezett váratlanul, hisz 2005 óta évről évre fokozódik a fertőzés mértéke a borvidékeken. A betegség Észak-Amerikában őshonos, ahol már 1848 óta ismerik. Európában 1885-ben Franciaországban észlelték először a szőlő feketerothadását. Hazánkban a kórokozót elsőként Mikulás és társai írták le 1999-ben Kecskemét környékén, s még ez évben TokajHegyalján és a Balaton felvidéken is megjelent. A kórokozó gazdanövényköre Gazdanövénykörébe a különböző Vitis-, Parthenocissus-, Cissus-és Ampelopsis-fajok tartoznak. Az európai nemes szőlő, a Vitis vinifera a leginkább fogékony, míg az amerikai alanyszőlők, a Vitis candicans, a Vitis cordifolia, a Vitisriparia, és a Vitis ruperstris szinte ellenállóak. A kártétel a Parthenocissus tricuspidata és a Parthenocissus quinquefolia fajokon nem jelentős. A kórokozó és az általa okozott tünetek A feketerothadást a Guignardia bidwellii (Ellis) Viala et Ravaz (ivartalan alakja: Phyllosticta ampelicida) ROVATVEZETŐ: Dr. Zanathy Gábor Szőlészet és borászat A szőlő feketerothadása és a fertőzésre adott növényi válasz vizsgálata RNS szinten Kellner Nikolett, Dr. Deák Tamás, Dr. Bisztray György Dénes BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Regionális Tudásközpont, Eger Dula Szőlő-Bor Kft., Eger Dr. Váczy Kálmán Zoltán Dr. Dula Bencénénevű pszeudotéciumos gomba okozza. A kórokozó a szőlő növekvő zöld részein (levél, hajtás, fürt) mutat tüneteket, azonban nem egyenlő mértékben. A leveleken apró, kerekded vagy kissé szegletes, barnás-vöröses foltok láthatók sötét szegéllyel (1. kép). A levél színén található foltok szélén fekete, esetenként koncentrikus körökben elhelyezkedő piknídiumok jelennek meg (2. kép). Egy levélen több folt is kialakulhat, melyek néha öszszefolynak. Olykor a levélnyél is fertőződhet. Ekkor ovális barna foltok mutatkoznak rajtuk, bennük piknídiumok fejlődhetnek. A hajtásokon nagyobb, sötétebb, ovális, enyhén besüppedő foltok jelennek meg (3. kép), a szakadozott bőrszövet felületén piknídiumok láthatóak. A kacson és a fürtkocsányon is kialakulhatnak apró foltok. A kórokozó jelentőségét növeli, hogy teljes fürtpusztulást okozhat, bár a fürt ritkán fertőződik teljes egészében. A fürt korán, akár a sapka lehullása után röviddel megfertőződhet. A legnagyobb kár a szőlőszemeket éri, ahol először fakó színű foltok jelennek meg, melyek rövid időn belül (24-48 óra alatt) megbarnulnak. A bogyók gyorsan töppednek, felszínük ráncosodik, végül szénfeketére mumifikálódik. A töppedt bogyók felülete érdes tapintású a bőrszövet alatt képződő fekete piknídiumok tömegétől. Jellemző, hogy a fürt bogyóit a kórokozó nem egyszerre támadja, ezért a beteg fürtön szabálytalanul váltakoznak az egészséges, a betegség kezdetét tükröző, a ráncosodni kezdő, végül az összetöppedt, elszáradt bogyók (4. kép). Elsődleges fertőzési források a növényi részekben (rügyekben, kacsokban, vessző alapban, mumifikálódott bogyókban) áttelelő pszeudotéciumok, piknídiumok, valamint a foltokban lévő alvó micéliumok. A gomba a fertőzött növényi maradványokban akár két évig életképes maradhat. Tavasszal, a fiatal hajtások megjelenésekor aszkospórák szóródnak szét. A fertőzést elindító spórák csírázásához csapadék szükséges. Nedvesség jelenlétében az aszkospórák lassan (36-48 óra alatt) csíratömlőt hajtanak. Az aszkospórák csírázásához és behatolásához – a hőmérséklet függvényében – legalább 6 óra levél- vagy bogyófelület nedvességre van szükség. A gomba hőoptimuma 25-27 °C. A fertőzés a levélen 8-25 nap múlva, a bogyón 1-2 nap múlva válik láthatóvá. A betegség szétterjedésében a vízcseppekkel terjedő piknokonídiumoknak van szerepe. Ősz elején feketés színű gombaképlet, a pszeudotécium jön létre, mely a gomba számára kedvezőtlen körülmények átvészelését, valamint az áttelelését szolgálja. Védekezés a szőlő feketerothadás ellen Mivel a szőlő feketerothadása elleni védekezésben hazai tapasztalatokkal még nem rendelkezünk, ezért a szőlő növényvédelmét integrált módon kell végezni. Az ültetvény szellős kialakítása, a zöldmunkák időben történő elvégzése, a szőlőt körülvevő terület gyommentesen tartása, valamint a metszés után keletkezett növényi maradványok azonnali megsemmisítése 2. kép Szőlő feketerothadás által okozott lézió, a levélfoltban koncentrikusan elhelyezkedő piknídiumokkal (Fotó: Váczy Kálmán Zoltán)nyújthat védelmet. A vegyszeres védekezésre a peronoszpóra és lisztharmat ellen is alkalmazott hatóanyagcsoportok általában eredményesen alkalmazhatók. Ismereti hiányok A feketerothadás biotesztje nem kidolgozott, és az elsődleges tesztek alapján jóval körülményesebben oldható meg, mint pl. a szőlő peronoszpóra vagy lisztharmat esetében. A Guignardia bidwellii tenyészthető ugyan táptalajon, de nagyon lassan nő, és a tenyészetek hamar elveszítik patogenitásukat, így a fenotipizálás nehézkes. A kórokozó és a növény közötti kapcsolatról kevés molekuláris szintű információval rendelkezünk, holott erre szükség van a hatékony védekezési technikák kifejlesztéséhez és a marker-támogatott szelekció lehetőségének megteremtéséhez egyaránt. A rezisztenciához kapcsolt molekuláris markerek alkalmasak a nemesítés során a korai szelekcióra: ezek segítségével már a keresztezést követő magoncpopulációban értékelhető az egyes magoncok ellenállóképessége akár fertőzési tesztek nélkül is. A feketerothadás esetében azonban ilyen marker még nem ismert. A téma feltárására irányuló kutatás A Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti Tanszékén az Új Széchenyi Tervprogram támogatásával megvalósuló „Korszerű genomikai és biotechnológiai technikák bevezetése a szőlő és gyümölcs (fásszárúak) egészséges szaporítóanyag előállításában, növényvédelemben és a fajtanemesítésben” című KTIA_AIK_12-1-2013-0001 azonosítójú pályázat keretein belül végzett munkánk során elsődleges célunk a szőlő és a feketerothadás kapcsolat biológiai hátterének megismerése. Ehhez a genetikai térképek integrálása mellett azt keressük, milyen gének működése változik meg a szőlő feketerothadás fertőzésre adott válaszának során. A Guignardia bidwellii fertőzés hatására fokozódó vagy csökkent működést mutató gének azonosításával segíteni szeretnénk a markerfejlesztést, a marker-támogatott szelekciót is. Az előkísérletek alapján ellenállónak tekintett Csillám fajta válaszát a fogékony Csaba gyöngye válaszával hasonlítjuk össze. Az ellenálló-fogékony viszonyítási rendszer mellett mindkét fajta esetében vizsgálunk úgynevezett mock kontrollokat, amelyeket fertőző anyag helyett csupán vízzel „fertőzünk”. Fertőzések Szabadföldről begyűjtött, illetve az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetből származó Guignardia bidwellii izolátumokat burgonya dextróz táptalajon tartottuk fent. A kétrügyes dugványokról szaporított növényeket laboratóriumi körülmények között neveltük. A mestersé4. kép Feketerothadás korai tünete bogyókon (Fotó: Dula Bencéné)ges fertőzésekhez 2×10 5 spóra/ml koncentrációjú spóra szuszpenziót használtunk, a szuszpenziót szűrőpapír korongokkal juttattuk a levélfelületre. A növényeket 100 %-os relatív páratartalom és 36 órán keresztül fenntartott folyamatos levélfelület-nedvesség mellett 27 °C-on inkubáltuk a fertőzés elősegítése érdekében. A fertőzéseket és a kontroll kezeléseket mind az ellenálló, mind pedig fogékony növényeken, három biológiai ismétlésben az úgynevezett féllevélmódszerrel végeztük: minden fertőzött levél egyik felén spóraszuszpenzió helyett steril desztillált vizes kezelést (kontroll) alkalmaztunk (5. kép). A fertőzés pontos helyét meghatározó szűrőpapír-korong helyén mintát szedtünk fertőzött és mockinokulált levelekről, amelyeket folyékony N 2 -ban gyorsfagyasztottunk és feltárásig –70 °C-on tároltunk. A feketerothadás esetében a fertőzés és a tünetek kialakulása között eltelt idő meglehetősen hoszszú, ugyanakkor a növényi válasz a fertőzést követő 24-48 órában eldől. Ennek megfelelően a génműködés vizsgálatához a mintákat fertőzést követően 6, 18, 36, 72 órával szedtük. Az RNS-kivonáshoz szedett fertőzött mintákból párhuzamosan etanolba is tettünk egy-egy levélkorongot a Trypán-kékkel történő gombaspecifikus festéshez. Az ellenőrzés alapján a fertőzések sikeresek voltak: 18 órával a fertőzést követően a feketerothadás spórák csírázni kezdtek (6. kép), 36 órával a fertőzés után pedig már jelentős hifanövekedést tapasztaltunk a fogékony Csaba gyöngye fajtánál (7. kép). A feketerothadás fertőzésre adott válasz vizsgálata A feketerothadással szembeni ellenálló képességben szerepet játszó gének azonosítása során olyan géneket keresünk, amelyek működési intenzitása jelentősen megváltozik a fertőzés hatására. Ezt a változást az adott génről készülő hírvivő RNS (mRNS) molekulák mennyiségi változásán keresztül érhetjük tetten. A génjelölteken alapuló megközelítés esetén viszonylag korlátozott számú gén működését követhetjük nyomon, ám a rendelkezésre álló szűkös ismereteink ebben az esetben nagymértékben korlátozzák lehetőségeinket. Ennek megfelelően olyan stratégiát választottunk, amely – a legújabb generációs nukleinsav szekvencia-meghatározási módszerek nyújtotta lehetőségeket kihasználva – a teljes hírvivő RNS populáció szekvenáláson keresztüli mennyiségi meghatározásán (RNAseq) alapul. Az RNS kivonáshoz használt módszer az RNS molekulák LiCl-os kicsapásán alapuló, hagyományosnak tekinthető eljárás. Az RNS kivonatok mennyiségét és minőségét denaturáló agaróz gélelektroforézissel, illetve spektrofotometriás méréssel ellenőriztük. A szekvenáláshoz az Illumina vállalat technológiáját (SBS, sequencingbysynthesis) használjuk, amely milliós nagyságrendben állít elő 100 bázispár hosszú egysze6. kép Csírázó Guignardia bidwellii spórák 18 órával a fertőzést követően (Fotó: Kellner Nikolett) 7. kép Guignardia bidwellii hifanövekedés Csaba gyöngye szőlőfajta levelén 36 órával a fertőzés ri szekvenciákat, amelyeket a szaknyelv leolvasásnak, „read”-nek nevez. Az RNS kivonatokból elkészített szekvenáló könyvtárakat IlluminaHiScanSQ platformon szekvenáljuk. Az új generációs szekvenálási (NGS) módszerek elemzése során az egyik legnagyobb kihívást az előállított nagy mennyiségű adat elemzése jelenti. A mRNS szintek meghatározásához két külön stratégiát tervezünk kombinálni. Egyrészt kihasználjuk azt, hogy rendelkezünk teljes szőlő genommal: a szekvencia-szakaszokat ráillesztjük a referencia genomra, illetve az azon azonosított referencia mRNSekere. Másrészt a tervezett szekvenálási lefedettség lehetővé teszi azt is, hogy a rövid szakaszokból de novo – azaz előzetes információk, referencia genom nélkül – elméleti mRNS molekulákat építsünk. Az egyes mRNS-ek lefedettségének mértékéből következtethetünk az adott gén expressziós szintjére, működésének aktivitására. Természetesen az így kapott eredményeket hagyományos molekuláris biológiai módszerekkel validálni is kell. Várható eredmények A referencia genom funkcionális annotációja, továbbá a kutatási projektben résztvevő partnerek által rendelkezésre bocsátott kapcsoltsági térképek alapján várhatóan azonosíthatóak lesznek olyan génjelöltek, amelyek a kórokozó és a növény közötti kompatibilis kapcsolatban, illetve a növény rezisztencia válaszában kulcsfontosságú szerepet játszanak. Másrészt ade novomRNS szekvenciák és a referencia genom közötti különbségek lehetővé teszik a génben elhelyezkedő kisméretű strukturális variációk (SV) azonosítását, amelyek a tapasztalatok szerint a kapcsoltsági markerfejlesztés legjobb jelöltjei. A kutatás a KTIA_AIK_12-1-20130001 azonosító számú, „Korszerű genomikai és biotechnológiai technikák bevezetése a szőlő és gyümölcs (fásszárúak) egészséges szaporítóanyag előállításában, növényvédelemben és a fajtanemesítésben” című projekt keretében zajlott. Dr. Váczy Kálmán Zoltán munkáját a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj támogatta. ¦ SAJTÓKÖZLEMÉNY „A mezőgazdasági árak alakulásában jól látható, hogy a növényi termékek áraival ellentétben az élőállatok és állati termékek ára fokozatosan növekszik. Ez a tendencia új beruházások fejlesztésére bátoríthatja az állattenyésztőket, amihez az ősszel elfogadásra kerülő új közösségi támogatási stratégia nyújthat forrást, mivel az állattenyésztés kiemelt prioritást fog kapni. Érdemes tehát már most beruházási tervekkel, elképzelésekkel megkezdeni a felkészülést a támogatási rendszer elfogadására” – javasolta el Tresó István, a K&H Agrár üzletág fejlesztési főosztály vezetője. „A mezőgazdasági árak alakulásán jól látható, hogy az évek óta nyíló agrárolló az elmúlt hónapokban fokozatosan zárul: a növényi termékek árai folyamatosan csökkentek, míg az állati termékek árai, még ha ennél lényegesen lassabb ütemben is, de növekedni tudtak. Ez a trend mindenképpen szerencsés az állattenyésztők számára, de az agrárium egyensúlya szempontjából is” – mondta el Tresó István, a K&H Agrár üzletág fejlesztési főosztály vezetője. „Az élőállat és állati termékek árainak folyamatos növekedése biztatás lehet az állattenyésztők számára, hogy új beruházásokkal fejlesszék gazdálkodásukat. Habár az új európai uniós támogatási stratégia várhatóan csak szeptember-október környékén véglegesedik, azt már most tudni lehet, hogy a rendszerben pioritást kap majd az állattenyésztés. Mivel egy beruházás előkészítése, tervezése akár több hónapot is igénybe vehet, ezért azt javasoljuk, hogy már most érdemes elkezdeni felkészülni, hogy mire a stratégia ténylegesen elfogadásra kerül, már konkrét tervek legyenek” – javasolta a szakember. „A nemrég befejeződött aratás azonban sajnos sem mennyiségben, sem minőségben nem hozta a tavasszal várt terméseredményeket. Ahhoz, hogy a jelenlegi 4,6-4,7 tonnás termésátlagok akár 7-8 tonnára növekedjenek, és a magasabb, malmi minőségű termés aránya emelkedni tudjon, feltétlenül szükséges az ágazatban lévő genetikai és technikai erőforrások jobb kihasználása, azaz a garantált minőségű vetőmagok használata, a szántóföldi agrotechnológia fejlesztése és szakképzett munkaerő igénybevétele. Ehhez az is motiváló tényező kell legyen, hogy a területalapú támogatási rendszer változásával egyes gazdaságokban csökkenni fog a támogatás mértéke, amit a hatékonyság javulásával lehet majd ellensúlyozni” – hangsúlyozta Tresó István. További információ: Csordás Emőke Well PR Ügynökség Mobil: 30-221-3611 Tel: 350 7390, Fax: 350 7393 e-mail: e.csordas@well.hu sajto@kh.hu www.kh.huAz eseményre az augusztusi időjárás nem hazudtolta meg magát: a hét e napjára kánikulát jósolt a meteorológiai előrejelzés – éppen a rendezvény megnyitójára időzítve alaposan nekiállt az eső. Nem egy telefon szólalt meg az „otthon maradottak” hívása nyomán, akik jelezték, hogy abba kell hagyni az alig hogy elkezdett permetezést. Emiatt, a rendezőket képviselő házigazda, Erdész Ferenc – a Mogyoródi hegyközség hegybírója – a program ismertetése során kilátásba helyezte, hogy a kísérleti parcellák bejárása elmarad. A Pest Megyei Kormányhivatal NTI, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara megyei szervezete, a Mogyoródi hegyközség és a csaknem tucatnyi növényvédőszer- és műtrágyagyártó, -forgalmazó szervezésében megtartott, több éves hagyománnyal rendelkező tanácskozásra érkező, szőlőben és borban érintettek (utóbbiban ki nem?) megtöltötték a Ring fogadó hatalmas éttermét. A rendezvény szomorú aktussal kezdődött: a néhány nappal korábban elhunyt Babicz Balázs hegyközségi elnökre emlékeztek a megjelentek. Deme György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a szőlőtanácsk ozást, kiemelve az idei időjárás kedvezőtlen hatását erre a csak nagy szakértelemmel megvédhető kultúrára. Különösen vonatkozik ez a kistermelőkre, akiknek a helyzetét a korlátozott növényvédőszer-hozzáférés is nehezíti. Jó minőségű bort csak jó minőségű szőlőből lehet készíteni – ezzel a mottóval zárta köszöntőjét Deme György. A tanácskozást két igencsak aktuális növényvédelmi tárgyú előadásra „hegyeztek ki” a szervezők. Az első, a szőlőn előforduló fitoplazmákkal és vektoraikkal foglakozott; a témakört Zsolnai Balázs, a Fejér Megyei Kormányhivatal NTI növényvédelmi zoológusa ismertette. (E károsítók kiemelt jelentősége miatt terveink szerint az előadás anyaga következő lapszámunkban cikk formájában olvasható lesz a szakember tollából.) A fitoplazmák történetének, rendszertani besorolásának, nevezéktanának és morfológiájának bemutatása után az általuk okozott tünetek fotókkal illusztrált ismertetése következett – az ellevelesedés, a virágok zöldülése, boszorkányseprűsödés és a sárgulás. A fitoplazmák átvitelének módjai közül a legfontosabb a rovarok szívogatása. Magyarországon a 3 legnagyobb gazdasági kárt okozó fitoplazma a csonthéjasok európai sárgulása, a szőlő aranyszínű sárgaság és a sztolbur betegség. Közülük a legveszélyesebb a flavescence dorée (FD), kórokozója a Candidatus Phytoplasma vitis. A sárgaság (nemcsak a FD!) tünetei szőlőn (melyeket nem mindig mutatja az egész tőke): kései fakadás, elvékony odó, gumiszerű veszszők, a fásodás elmaradása (következménye: elfagyás), szabálytalan fürtök, bogyózsugorodás, ill. a legfeltűnőbb: háromszög alakúra zsugorodó levelek, melyek sárgulnak, vörösödnek. Megjelenésükre a nyár végétől számítani lehet. Az előadó kitért a feketevesszejűség (boir noir, BD) nem karantén betegségre is. Terjedése lassú. Gazdanövényei a szőlő egyes gyomnövényei. Vektora a Hyalesthes obsoletus, nálunk egy nemzedékes kabóca faj. A szőlő aranyszínű sárgaságáról: gyors terjedése miatt karantén betegség, melyre valamennyi fajta fogékony. Legfontosabb vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) az unióban szerencsétlen módon nem karantén kártevő. Ennek, ill. hogy nem volt jogalap a rovar elleni kötelező védekezés elrendelésére: Magyarországon 2006-ban találták meg először, 2013-ra már két megye kivételével az egész országban elterjedt. Amint ekkor a FD-t okozó fitoplazmát is kimutatták, már elrendelhető volt a kabóca faj elleni kötelező védekezés. Őshazájából, Észak-Amerikából az ’50-es évek végén került Franciaországba, 2009-re már Romániáig elterjedt Európában. Röviden az életmódjáról: egy nemzedékes, monofág faj, tojás alakban, a két éves cser alatt telel. A lárvák május és július között kelnek, az időjárástól függően. Az imágók július végétől szeptember végéig repülnek. A rovar a szőlő levelének fonákán táplálkozik, ha nagyon nagy Versenyben a szőlő károsítóivalszámban, akkor a levélerek barnulnak, a levéllemezen az erek által határolt sárgás-vöröses foltok keletkeznek. A aranyszínű sárgaság okozta tőkepusztulás 80-100 %-os lehet! A fertőzés 20-50 % terméskieséssel járhat és a beteg növények száma egy év alatt akár megtízszereződhet. Különösen nagy veszélyt jelentenek a gondozott szőlőkre az elhagyott, gazdátlan ültetvények. A FD betegség ellen közvetlenül nem, csak a vektora ellen tudunk védekezni. A fitolazmával szemben a legfontosabb teendő a prevenció. A vektorok ellen rovarölő szeres védekezést (vizuális) megfigyelésnek (fűháló, sárgalap segítségével) kell megelőznie. Fontos teendő a metszést követően a levágott vesszők megsemmisítése. (A fitoplazmák és vektoraik elleni védekezés lehetőségeiről és módjáról e beszámolóban részletesen nem térnénk ki, ezekről következő lapszámunkból tájékozódhatnak az érdeklődők – mz.) Miért is kell komolyan vennünk a fitoplazmák okozta betegséget? Néhány számadat: 2001-ben Németországban 25 millió, Olaszországban 100 millió eurós veszteséget okoztak az almatermesztésben. Franciaországban a 25 ezer ha szőlőültetvényben 40 ezer fertőzött tőkét mértek fel. Ne felejtsük el, a termésveszteség akár 50 %-os is lehet. Ezzel a betegséggel nem lehet játszani! – zárta az előadását a Zsolnai Balázs. A fitoplazmák és vektoraik mellett a rendezvény másik „főszereplője” a szőlő lisztharmat volt. Az idei évjáratot elemző, a lisztharmat kórokozójának fellépését, a védekezés lehetőségeit, tapasztalatait, ill. a mogyoródi szőlővédelmi technológiai kísérletet értékelő előadást Dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus és szőlőtermelő tartotta – nem is kell mondanom – Egerből. Az idei időjárás nem csak a szőlőtermelőknek okozott gondot a mezőgazdaságban – kezdte az évjárat áttekintését az előadó. A szőlő esetében sem áprilisban kezdődik az évjárat, már előző év őszétől figyelemmel kell kísérni a károsítók – és nem csupán a kártevők – szempontjából a környezeti tényezők alakulását. Előadásának első felében a közismerten enyhe tél és tavaszelő, majd a tanácskozásig tartó csapadékos időszak meteorológiai tényezőit, ezekkel összefüggésben a szőlő fenológiáját és mindezek növényegészségügyi következményeit taglalta az előadó. Az idei év azért is különleges, mert a rendkívül korai aszkospóra szóródás után egy héttel a levélfonákon a primér telepek, és az ivartalan fertőzést jelző zászlós hajtások – Egerben – április 30-án, egyszerre jelentek meg. A zászlós hajtások közelében lévő fürtkezdeményeken gyorsan meg tudott telepedni a lisztharmat. A megfigyelések szerint idén a betegség szinte egyidejűleg alakult ki az egész országban. A virágzásra csak május végén került sor, így több hét állt a kórokozó rendelkezésére a felszaporodáshoz, ráadásul optimális, inkubátorszerű körülmények között. Ez már előre vetítette az idei súlyos járvány kialakulását. Meg kell jegyezni, hogy a többi betegség – peronoszpóra, feketerothadás – tünetei is megjelentek, azonban jelentős problémát egyik sem okozott. Elgondolkoztató, hogy a hazánkban 160 éve ismert, jelentős termésveszteséget és borminőség-romlást okozó lisztharmat még mindig nehézséget okoz a szőlőtermelőknek. Ennek oka, hogy a termelők két-három járványmentes évjárat után „lazábban” végzik az ültetvény megfigyelését, ill. a védekezést. A lisztharmat azóta vált az elsőszámú ellenséggé, amióta a felszívódó szereket alkalmazzuk. Alkalmazkodva a körülményekhez, a kórokozó az ivaros szaporodási módra váltott, és a teljes vegetáció alatt képes fertőzni – állapította meg az előadó. Míg az ivartalan alak fertőzési ereje gyenge, tünetei, a zászlós hajtások szembetűnőek, a betegség megmarad a kiindulási gócban, terjedése minimális; addig az ivaros, áttelelő alak esetében a járványveszély nagy, a fertőzés alattomosan, egyszerre indul a teljes ültetvényben, a rejtett primér tünetek észlelése nehéz, ezért a védekezés a kórokozó ellen többnyire már elkésett. Fontos azt is tudni: a bogyók a virágsapkák leválása után teljesen védtelenek a lisztharmattal szemben, a virágzás-kötődés idején bekövetkezett fürtfertőzés megállíthatatlan, ezért a virágzás kezdetéig kell megakadályozni a kórokozó felszaporodását a levélen. Idén azok voltak sikeresek, akik megkeresték a legelső tüneteket, vagy komolyan vették a vészjelzéseket és korán, „kemény” szerekkel kezdtek a kórokozó ellen védekezni a lombon. A védekezési tapasztalatok elemzését a 2013as esztendő tanulságaival kezdte az előadó. A kései és sokszor nem szakszerű műveletek már megalapozták az idei járványt. Az ez évi permetezéseket szokatlanul korán kellett kezdeni. Jellemző a 2014-es időjárásra, hogy az országnak nem egy olyan területe van, ahová a nagy mennyiségű csapadék miatt földi géppel nem tudtak permetezni. Hogyan védekezzünk a betegség ellen? Korai permetezéssel, a legelső tünetek megjelenését követően, még a levélen kell „elpusztítani” ezt a kórokozót. A bogyókon még a leghatásosabb fungicidekkel is esélytelen a fertőzés blokkolása. A védekezés alapja a jó időzítés, ehhez pedig a tünetek felderítése az előző évi fertőzési gócokban, ill. a fogékony fajtákon. Mikor kezdjünk védekezni a lisztharmat ellen? – tette fel a kérdést a növényvédelmi mikológus. A szőlő fakadása utáni első 5-10 mm-nyi csapadékot és 12-14 órás folyamatos levélnedvességet követően 7-12 nappal kell elkezdeni a permetezést a betegség ellen. Megengedhetetlen a késlekedés, az elnagyolt, minden második sorban, és/vagy alacsony lémennyiséggel végzett védekezés. Megszívlelendő tanácsként hangzott el, hogy ősszel, közvetlenül szüret után, lombhullás előtt végzett lemosó permetezéssel jelentősen mérsékelhető a tavaszi fertőzés. Sor került a többi, komoly szakmai kihívást jelentő betegség (kártevő): a flavescence dorée (és vektora) és az ESCA elleni védekezések értékelésére is. Sajnos az amerikai szőlőkabóca megfigyelésére alkalmazható sárgalapok használata általában nem szakszerű, persze így a kártevő ellesok az ESCA-s tőke az ültetvényekben; sajnálatos, hogy a tüneteket sokszor még a kiváló szakemberek sem ismerik fel – fogalmazta meg észrevételét a szakember. Az évjáratnak még messze nincsen vége: a botrítisz miatt még sokáig nem aludhatunk nyugodtan. (Ahogy megtudtuk, az előadó családi ültetvényében a második szürkepenész elleni permetezés sem oldotta meg a veszélyhelyzetet a legkorábbi fajtában.) Összegzésül, a termelőknek: Nem csak a több száz éve ismert kórokozók tudnak meglepetést okozni, új ellenségekkel kell napjainkban megismerkedni és megküzdeni. A szaktudás egyre jobban felértékelődik. Ugyanakkor egyre kevesebb a képzett és gyakorlott növényvédős az elöregedő szakmában, ezért a termelők évről évre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Végezetül Dr. Dula Bencéné a mogyoródi szőlővédelmi technológiai kísérletet körülményeit mutatta be, és értékelte az eredményeket. A vizsgálatban 9 gyártó/forgalmazó készítményei, ill. teljes körű technológiája vizsgázott. Közülük a lisztharmat elleni 98 % feletti hatékonyságukkal a BASF, a Bayer, a DuPont és a Nu Farm technológiája bizonyult a legjobbnak. A rendezvény szervezői meglepetésekkel is szolgáltak. Az „időjárásfelelős” mégiscsak lehetővé tette a kísérleti parcellák megtekintését. A másik pedig, a jó hangulatot fokozandó, nem minden kérdésben szakmai jellegű totó volt. A tanácskozás ebéddel zárult, amely során a részvevőknek lehetősége nyílt az elhangzottak és a saját élményeik megbeszélésére, összevetésére. Hogy milyen növény-egészségügyi, védekezési tapasztalatokkal zárult az idei év, azt majd tavaszi, a szőlőtermesztőknek szóló Agrofórum Extrából is megtudhatják olvasóink, különösen, akik nem a saját ültetvényükben élték át azokat. ? Molnár Zoltán SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest, 2014. augusztus 7. Stratégiai megállapodást írt alá az FHB bank és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, melynek legfőbb célja kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása. Segítségével az agrár- és élelmiszergazdasági szereplők számára kívánják sikeressé tenni a pénzügyi források igénybevételét. A megállapodás egyik aláírója Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kifejtette, hogy az agrárgazdaságoknak újra fókuszba kell kerülnie a pénzintézeteknél, hogy a vidéken elő emberek a gazdálkodók és agrárvállalkozások minél több pénzügyi szolgáltatásból választhassanak. A kamara által kötött 50 együttműködési megállapodásból a második, ami bankkal történik. Nem titkolt céljuk, hogy banki partnereiket szolgáltatásaikkal és pénzügyi forrásaikkal bevonják a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fellendülésébe. A legfőbb cél pedig, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában rendelkezésre álló közösségi és nemzeti pénzügyi forrásokat a kamara tagjai sikeresen tudják igénybe venni. Az FHB Bank részéről Soltész Gergő vezérigazgató még hozzátette, hogy az 1997-ben alapított Földhitel és Jelzálogbank indulásától kezdve erős elkötelezettséget érez az agrárium iránt. A megállapodás keretében a bank – eredeti céljaival összhangban – feltárja a lehetséges finanszírozási forrásokat és felhívja a tagok figyelmét azon lehetőségekre, amelyek a kamara által is felkarolt agrárpolitikai célkitűzések keretein belül a gazdálkodás és működés elősegítését célozzák. E mellett a bank a tagoknak nyújtott kedvezményekkel kíván hozzájárulni a gazdálkodás eredményességéhez. A bank által kiajánlott kedvezmények: ?Az FHB Agrár Bankszámla számlacsomagjához kapcsolódóan nem számít fel 2015. május 31. napjáig számlavezetési díjat a kamara tagjainak. ?Az MNB Növekedési hitelprogram keretében nyújtott éven túli finanszírozásnál a kamat legfeljebb évi 2,35 %. ?Az MNB Növekedési hitelprogram keretében nyújtott éven belüli finanszírozásnál a kamat legfeljebb évi 2,15 %. ?Területalapú támogatás előfinanszírozása 5 millió Ft hitelösszegtől, akár az igényelt területalapú támogatás 88 %-ig. ?Egyéb MVH-s támogatások előfinanszírozása 10 millió Ft hitelösszegtől. ?Saját, piaci forrású, éven belüli hiteleknél a folyósításhoz kapcsolódó banki egyszeri díjak nem kerülnek felszámításra 2014. december 31. napjáig. Együttműködési megállapodást kötött „Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem” (Móricz Zsigmond) „...nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik...” (Arany János) Nemrégiben, még augusztus elején, már az agrártárca régi-új nevén, a Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodájától érkezett a meghívó az Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozásra, amelyet a XXII. Lellei Borhét keretében tartottak, Makó Szabolcs, az öt éve elhunyt kiváló boglári növényvédő szakember – az Agrofórum szerkesztőbizottságának oszlopos tagja – emlékének ajánlva. A nagy szőlőtermelői, borászati hagyományokkal rendelkező Balatoni Régió, a Balatonboglári borvidék hegyközségének tagjai nagy számban jelentek meg az idei szakmai összejövetelen, annak ellenére, hogy a zord, esős, a szőlőre komoly veszélyt jelentő időjárás lehetetlenné tette a meghívóban szereplő „szőlő növényvédelmi kísérlet” programpont teljesülését. A levezető elnöki tisztet ellátó Ferencz Vilmos először Országh Zoltánnak adta meg a szót, aki mint a Balatonlellei hegyközség elnöke köszöntötte a megjelenteket, jelezve, hogy a tanácskozás idején zajlik a XXII. Lellei Borhét, amelynek célja a hagyományok ápolása, s térség borainak a hazai és külföldi nyaraló közönséggel való minél jobb megismertetése, a termelő és fogyasztó közötti kapcsolat erősítése. Az elnök rövid történeti visszatekintésében említette, hogy egészen pontosan egy 50 évvel ezelőtt elkezdett hagyomány újraélesztése történik napjainkban, amikor is egyesületi szerveződésben ez a kapcsolatteremtés a bortermelők és borkedvelők között elkezdődött, s remélhetőleg nem szakad meg a jövőben sem. A hegyközségi elnök köszöntőjét Vukovich László pályatárs, kolléga „In memoriam Makó Szabolcs” címmel tartott visszaemlékezése követte. Vukovich László nemcsak a szemtanú, hanem a tevőleges résztvevő, harcostárs hitelességével számolt be arról a korszakról, amely a magyar mezőgazdaság aranykorát jelentette, egyidejűleg a boglári szőlő- és gyümölcstermelő gazdaság megszervezésével, fénykorával, egyben a korszerű magyar üzemi szőlő-, gyümölcsvédelem megteremtését – boglári tudás- és információs központtal – eredményezve. Ennek a döntően fejlesztő, úttörő munkának volt élharcosa Makó Szabolcs, s ebben az átlagon felüli, intenzív, szellemi, szakmai igénybevétellel járó munkában volt közvetlen munkatársa Vukovich László. Mester és tanítvány több mint négy évtizedet töltöttek el – szakmai, emberi, baráti kapcsolatban – együtt a munkás hétköznapokban, rohamléptű szakmai előmenetelt, kimagasló eredményeket produkálva. Vukovich László avatott, alapos felkészültséget felmutató visszaemlékezésével, szívet-lelket melengető egyszerű szavakkal tisztelegve adózott Makó Szabolcs élete, munkássága és embersége előtt. Kijelentése: „…öröm volt boglárinak lenni”, jól jellemzi azt a mély belső tapasztalati utat, amely a kezdetektől máig Makó Szabolcs mellett és távozása után is az előadót vezette, s vezeti. E beszámoló határait messze meghaladná, ha kronológiai sorrendben és az elhangzottakat pontosan visszaadva részletezném azt a fejlesztő, értékteremtő, úttörő munkát, ami Makó Szabolcs szakmai életútján a korszerű szőlő- és gyümölcsvédelemben alkotó munkássága során végbement. Abban azonban biztos vagyok: a mai korszerű eszközökkel vívott küzdelem a szőlő- és gyümölcstermés megóvásáért más lenne Makó Szabolcs szakmai bátorsága, kitartása és korát megelőző integrált szemlélete nélkül. Makó Szabolcs emlékezete... Néhány gondolat a XXII. Lellei Borhéten, az Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozás utánMakó Szabolcsra emlékezve személyes ismeretségünk, kollegiális kapcsolatunk alapján sem mehetek el néhány fontos, Szabolcs egyéniségére jellemző tulajdonság említése nélkül. Ahogy én láttam, Makó Szabolcs kiváló alkati adottságokkal rendelkező, tehetséges ember volt. Úgy volt gyakorlati szakember, hogy közben kutatói vénával is rendelkezett. Ezeket jól ötvözte a minden napi követelmények teljesítésében. Emberi tulajdonságai, nagyfokú lelkiismeretesség, emberi jóság, adni tudás, keresztényi hit, segíteni akarás, önzetlenség és szerénység. Kísérleti, kutató munkával megszerzett tudás, szakismeret átadásának belső, belülről fakadó természetes igénye. Közösségteremtő, közösség formáló ereje, kapcsolatteremtő készsége – szinte észrevétlenül – vonzotta a vele tárgyaló, együttműködő, kutató, társterületen működő, kísérletező szakembereket. Ezért vált szinte szakmai zarándokhellyé a hatvanas, hetvenes évektől kezdődően tudásközponttá Balatonboglár. Makó Szabolcs nyugalma, szakmai biztonsága mindenkinek, elsősorban közvetlen munkatársainak, de feletteseinek is nyugalmat, biztonságot adott. Szabolcs sugárzó személyiség volt, szakemberként, magánemberként egyaránt. Talpig ember, talpig nagyszerű ember. Itt, lellei látogatásomkor merült fel, s nem először magánbeszélgetésben Vukovich László régóta dédelgetett terve, álma: minden évben úgy kellene szakmai rendezvényeket tartani, hogy azok Makó Szabolcs nevét viseljék, Makó Szabolcs Növényvédelmi Napok elnevezéssel. Méltón tisztelegnénk Szabolcs emléke előtt, a minket követő nemzedékeknek mintegy példát mutatva. Ugyancsak balatoni ember, a kiváló festőművész, a nagyszerű íráskészséggel is megáldott Egry József így fogalmazott egyszer: „Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői?” Szabolcs szerénysége tiltaná ugyan ezt a felvetést, de nekünk, akik ismertük, becsültük és szerettük Őt, nekünk megnyugtató lenne, hogy ezáltal is neve fennmarad, megőrződik az idők végezetéig... A tanácskozáson több szakmai előadás is elhangzott, olyan megszívelendő tartalommal, amit a következőkben a szőlősgazdáknak érdemes szem előtt tartaniuk. Az idei hektikus, csapadékos időjárás még nagy károkat okozhat, s a szüretre is kihathat (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz fertőzések országszerte). A többszöri (még több) permetezésnek költség és időbeli határai vannak, de a preventív előrejelzésen alapuló védekezés mód igen is hatékony lehet (Szemelyácz Szabolcs, BASF szaktanácsadó). A tárca részéről Sztanev Bertalan osztályvezető örvendetes hírt közölt: az FM-ben megalakult – régi, patinás rövidítés – az Eredetvédelmi Főosztály, nevében a küldetésével. A 201418-as új ciklus (támogatási, szabályozási) már 2013. október 16-tól elkezdődött, s a következő öt évben 145,5 millió euró felhasználására van lehetőség (szerkezetátalakítás, telepítés, berendezések korszerűsítése) a szőlőágazatban. Ilyen léptékű összeg eddig még nem állt rendelkezésre. A telepítési engedélyek – várhatóan – egyszerűsödnek. Szóba került napjaink, reális piaci helyzetünket veszélyeztető jelenségei, így a nagy mennyiségű olasz bor bejövetele. Az is reális veszély, ha a szőlő ára magas („szőlőéhség”), a bor ára is magas lesz. Közeledik a szüret, újabb próbatétel az idei időjárási körülmények ismeretében. Alapos szüreti előkészületekre van szükség és a borászati mesterfogások is segíthetnek (Dr. Podmaniczky Péter, borász, Varga Kft. – Badacsonyörs). Végül a rendezvény résztvevőit a neves Konyári Pincészet látta vendégül kiváló boraival. Az ebédnél létrejött kötetlen beszélgetések méltó befejezést, ellenpontot jelentettek a barátságtalan időjárás ellenére is kitartó szakmai információszerzésre mindig nyitott szőlősgazdáknak. ?Dr. Oláh István Mezőgazdasági Magazin a Magyar ATV csatornáján ÚjÚj SZOMBAT reggel 6 óra 25 perckor6 óra 25 perckor VASÁRNAP reggel 6 óra 25 perckor6 óra 25 perckor Benne: információk érdekességek újdonságok a mezőgazdaság házatájáról. Az Új Mezőgazdasági Magazin az interneten is látható a www.ujmezogazdasagimagazin.hu oldalon. Várja Önöket a képernyő elé a műsor szerkesztő-producere,A fenti címmel, több helyszínen (Tarcal, Neszmély, Villány, Győrújbarát) tartott szakmai tanácskozást több társrendezővel a Biocont Magyarország Kft. A villányi bemutató helyszíne Gere Attila pincészete volt. Az idei év július eleji időjárása nem nagyon kedvezett a szabadföldi bemutatóknak, ezért már az érkezéstől aggódva kémleltük az eget Villányban is. A vendégeket Kőrös Tamás megnyitója után Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára köszöntötte. A borvidék bemutatása után Mészárosné Pólya Diánának adta át a szót, aki az ökológiai növényvédelemmel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Minden évnek vannak legjei – így 2014-nek is. Az első leg a tél hiánya, melynek első jelét a szőlőben a rügykárosítás jelezte. A rügykárokat ezen a borvidéken az ékköves faaraszoló hernyója okozta (másutt más kártevők is előfordultak). A károsító, mivel nagyon jó mimikrivel rendelkezik, nehezen vehető észre, főleg faoszlopokon tud jól rejtőzködni. A „nagyon alvó” rügyek ugyan kihajtottak, de ezeken termés nem várható. A sikeres védekezést a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú biológiai készítménnyel, a Dipellel végezték április elején. Az ékköves faaraszoló jelenléte feltehetőleg állandósul a borvidéken! Egy másik „érdekesség” a botrítisz korai megjelenése, május elején botrítiszes levelet lehetett találni néhány ültetvényben. Az országos riadalmat okozó kabóca nem ismeretlen a Villányi borvidéken, már a 2000-es évek eleje óta itt van a térség mediterrán időjárása miatt, amelyet egy akkori felmérés is bizonyított. Általában a kis mérete miatt nehezen vehető észre, keresni kell. 2014-ben nem kellett keresni! 4 darab kabóca/100 levél esetén ajánlott a védekezés, itt ennek a többszöröse is előfordult – 1 levélen is! A védekezés a narancsolaj alapú PREV B2-vel és spinozad hatóanyagú – ökológiai termesztésben is használható – készítménnyel történt. A faoszlopok a kabócák áttelelését is segítik. Jelenleg a lisztharmat tartja lázban a vidéket (és az országot is). Villányban a szőlő növényvédelem gerincét a lisztharmat elleni védekezés adja. Az elmúlt 3 hét (július 10.) a kórokozó számára nagyon kedvező volt, újra és újra erőre kap, így a kevésbé érzékeny fajták is fertőződtek. Az elkövetkező napok még komoly figyelmet igényelnek. A kéthetes permetezési forduló sem az ökológiai, sem a konvencionális szőlőtermesztésben nem tartható ebben az évben. Védekezésre kéntartalmú készítmények mellett a VitiSant, Prev B2-t alkalmazták és a súlyosan fertőzött területeken a káliszappanos lemosás is bevetésre került. A peronoszpóra jól kezelhető volt, a védelmet kiválóan megoldotta az Alginure és az alacsony dózisban alkalmazott rézhatóanyagú készítményekkel végzett védekezés. Levélen még megjelenhet, de a csonkázás időbeni elvégzése akár a vegyszeres beavatkozással is felér. Amire azonban számítani lehet – hűvös éjszaka, vízzel borított levelek esetén – a zöldrothadás. És a szezonnak még nincs vége… Kőrös Tamás (Biocont Magyarország Kft.) „Teljes körű lehetőségek a növényegészség megőrzésében” előadása az ökológiai szőlőtermesztésben alkalmazható készítményeket mutatta be. Elsőként a szőlőmolyok elleni védekezésről esett szó. A feromon légtértelítés módszere a professzionális növényvédelem alapja, mert folyamatos és biztonságos védelmet ad a nagy szőlőtáblák részére. A kisebb területeken a DiPel DF alkalmazása eredményes a molyok ellen. A Bacillus thuringiensis kurstaki baktériumtörzs toxinkristályait és spóráit tartalmazó készítmény vízoldható granulátum (DF) formulációban került piacra, vízben rendkívül gyorsan oldódik, a termék könnyen kezelhető. A készítmény előrejelzés alapján a fiatal lárvastádiumok ellen alkalmazható a leghatékonyabban. Erős fertőzés és elhúzódó rajzás esetén 7-10 Szermaradvány-mentes szőlővédelem Szakmai tanácskozás és területi bemutatónap múlva a kezelést célszerű ismételni. A kijuttatást követően a DiPel DF készítmény spóráiból és toxinkristályaiból fogyasztó hernyók fél órán belül abbahagyják a táplálkozásukat és néhány napon belül elpusztulnak. Fürtzáródás előtt a kezelést javasolt akár másodszor is elvégezni. A peronoszpóra elleni védekezés alapja az Alginure. Hatására a kezelt növényekben – a rezisztens fajtákhoz hasonlóan – rendkívül gyorsan (pár órán belül) aktiválódik a növény védekező rendszere. Erős fertőzéskor mindenképpen ki kell egészíteni csökkentett dózisú réz-hidroxiddal (pl. Pomuran Réz). A PREV-B2 2,1 % bórtartalmú lombtrágya. A bór elősegíti a terméskötődést, javítja a növény erőnlétét, ellenálló képességét, fokozza a virágképzést és a termésnövekedést. A narancsolaj dehidratáló hatása nem csak a kórokozók ellen hatásos, de a tripszek és a lágy kitinburkú károsítók (pl. pajzstetvek, kabóca lárva, fitofág atkák) elleni védelemben is jelentős szerepet tölt be. A lisztharmat elleni védekezésnél a VitiSan, erős fertőzési nyomásnál kénnel és Prev B2-vel kombinálva alkalmazható nem csak az ökológiai szőlőtermesztésben. A már kialakult lisztharmat-bevonat lemosására Káliszappan 1,5-2 %-os oldata javasolt: 1500-2000 l/ha permetlével a teljes felületre, illetve a fürtzóna kezelésére 800 l/ha elegendő. A kezelés után 1-2 nappal szükséges a növényvédő szeres védekezés elvégzése. Donkó Ádám (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) „A takarónövényes talajápolás a szőlőben, kísérleti eredmények” címmel tartott előadást. Hangsúlyozta: a fajgazdag sorköztakaró növényzet nem egyenlő a füvesítéssel! A szőlőben sorköztakarásra alkalmazott magkeverék hazai előállítású legyen, őshonos növényfajokat tartalmazzon, de ezek magassága ne akadályozza a művelést. Fiatalabb ültetvények esetén megfelelőbb minden második sorköz bevetése, idősebb szőlőnél próbálkozhatunk minden sorköz takarásával. A növényzet lehengerelhető, ha a magassága problémát jelentene, ősszel, maghozás után pedig magas tarlóval (15-20 cm) lemulcsozhatjuk/kaszálhatjuk. Egy optimális keverék eltérő gyökértípusú és gyökeresedési mélységű fajokból áll. A fajgazdag takarónövényzet alkalmazása eredményes módszer a gyomok kiszorítására, bizonyos fajok pedig eredményesnek bizonyultak a soralj takarására is. A permetezőgépek üzemeltetéséről Huszár Jenő (Farmcenter Kft.) beszélt. Permetezőgép nélkül nincs permetezés, növényvédőszer-kijuttatás. A vegyszeres védekezésnél a permetléveszteség 15-40 %, új telepítésű ültetvénynél és tavaszi kezeléseknél akár 60-80 % is lehet. A veszteség számos okra vezethető vissza: elsodródás, elpárolgás, de a helytelen alkalmazás is eredményezheti, mely a nem megfelelő fúvóka használata miatt következhet be. A legjobb géppel és vegyszerrel végzett munkát is tönkreteheti a nem jól megválasztott fúvóka! Az előadásokat területi bemutató követte, ahol megtekinthettünk magkeverékekkel végzett kísérleteket, ökológiai ültetvényeket is. Az időjárás kegyes volt hozzánk és a rendezvény szervezőihez, mert csak délután 3 órakor „szakadt le az ég”. ? Györök Zsuzsanna ÖN HONNAN TÁJÉKOZÓDIK SZAKMAI KÉRDÉSEKBEN? MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT, OSSZA MEG TAPASZTALATAIT! KÍVÁNCSIAK VAGYUNK RÁ. Vegyen részt Ön is a mezôgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytatók szakmai információ szerzési szokásaival kapcsolatos országos felmérésben! A kérdôívet az interneten keresztül tudja kitölteni. A kérdôív eléréséhez és a kitöltéshez kérjük, írja be a böngészôbe ezt a linket: www.surveymonkey.com/s/kutatas A kérdôív kitöltésének határideje: 2014. szeptember 21. Legyen az elsô 500 kitöltô között és a szakmai döntések megalapozását segítô, értékesA kémiának mint tudománynak a megjelenése az agronómiában új fejezetet jelentett az agrártermelésben, és a dualizmus évtizedeiben sokat segített a feudális múlt miatti elmaradottság felszámolásában. Az új tudományág, az agrokémia egyetemi szintű oktatásának megszervezése alsószentmihályfalvi és kisenyedi ’Sigmond Elek nevéhez kötődik. A név magyarázatára a családi legendárium szolgál „….ősük, Szentmihályfalvy Péter, a székelyek kiváltságai védelmében fogott fegyvert… A fejedelem seregei leverték a székelyeket, a vesztesek sorában … harcolt Szentmihályfalvy Péter is, aki a győztes Báthoriaktól azzal a feltétellel kapott kegyelmet, hogy nevét megváltoztatja. Így került sor a ’Sigmond név felvételére.” (’Sigmond Elek Rajmund fiának szóbeli közlése Móra László részére, aki a „’Sigmond Elek a talajtan magyar klasszikusa” című monográfiát írta). A családi név úgy keletkezett utónévből, hogy a névváltoztatás időszakában Báthori Zsigmond volt a fejedelem. A régi családi név lett az egyik nemesi előnév, míg a másik a család Alsó-Fehér vármegyei birtokára utal. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének egy 1973-as szakvéleménye szerint az ’S betű a zs hangnak felel meg. ’Sigmond Elek Kolozsváron született 1873. február 26-án. Édesapjának helyben szesz- és sörgyára, a közelben barnaszénbányája volt. Így a szülői ház adta a kezdeti ismereteket a geológiából és az élelmiszeriparból. Az apa – már országgyű lési képviselőként – mezőgazdasági egyesületet alapított a város 3600 gazdája számára. ’Sigmond Elek Kolozsváron a piaristák főgimnáziumában érettségizett, Budapesten vegyészmérnöki oklevelet szerzett (1895), majd keményítőelméletből írt munkája alapján két év múlva doktorrá avatták. Először apja gyáraiban, majd a nagybányai Vegykémlő Hivatalban dolgozott. Innen hívta el Cserháti Sándor 1899-ben Magyaróvárra, a Növénytermelési Kísérleti Állomás kémiai laboratóriumának megszervezésére és vezetésére. Az intézmény önállóan működött, könnyebbé téve a független kutatást. Így ismerkedett meg ’Sigmond Elek a talajkémiai problémákkal. Kétirányú vizsgálatokat végzett: részben a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének elemzése során megállapította azok tápanyagigényét a fejlődésük különböző szakaszaiban, részben szikes talajok tulajdonságait és az öntözésnek azokra gyakorolt hatását kutatta. Az eredményeket számos publikációban ismertette. Ennek az időszaknak a legismertebb eredménye a talajból felvehető foszfor mennyiségének a meghatározása. Módszerét külföldön is elfogadták és évtizedekig alkalmazták. A már neves, de még fiatal kutató 1905-ben meghívást kapott a budapesti József Nádor Műegyetem Vegyészmérnöki Karától egy agrokémiai tanszék megalakítására és az egyetemi hallgatók témabeli oktatásának megszervezésére. Ezzel egy időben állami ösztöndíjhoz jutott, amelynek révén Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban két éves tanulmányúton járt. Így a tanszéki érdemi munka csak 1909ben kezdődött, és ezt a szellemi műhelyt a haláláig vezetve a hazai talajtani és agrokémiai kutatás központjává tette. Az egyetemen három ciklusban dékánná választották. Egyetemi feladatai mellett a Földművelési Minisztérium által 1925ben alapított Állandó Központi Talajjavító Bizottság első elnöke lett. De megbízást kapott az Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás vezetésére is (amelyhez természetbeni juttatásként kapott szolgálati lakást). Igazgatói minőségében kidolgozta a Gabona és Lisztkísérleti Állomás működési feltételeit (Itt kísérletezte ki Hankóczy Jenő a búza sikértartalmát megállapító módszerét). Az Országos Kémiai Intézet igazgatójaként országos méretű talajvizsgálatokat indított el, amelyhez nyolc regionális laboratóriumot is felállított. A kutatás fő témájaként szabadföldi kísérletekben határozták meg a műtrágya-adagolás hatékonyságát. Ugyancsak ebben az időben dolgozta ki a hazai szikesek javításának tudományos alapjait. Alapvetőnek tartotta a szikesek Na-tartalmával öszszefüggő csoportosítását, amelyet az 1934-ben megjelent híres könyvében, az „Általános talajtan”- ban írt le. Az öt kategória (alkáli sós talajok, sós alkáli talajok, kilúgozott alkáli talajok, degradált alkáli talajok, regradált szikesek) egyúttal a kialakulási szakaszok sorrendjét jelenti. A kutatási eredmények ismeretében ’Sigmond Elek (1873-1939) Agrármúltunk nagyjai „Csak a múlt nak meg be csü lé sén épül het fel a je len.”kidolgozott módszerek alkalmazásával országos szikjavító mozgalom indult állami kezdeményezésre. Az Országos Kémiai Intézetben élelmiszer-ipari ellenőrző, minőségvizsgáló tevékenységet is végeztek. ’Sigmond Elek több fontos pozíciót betöltő és a tudományos életben elismertséget szerző tekintélyének köszönhetően a Műegyetemen az ő közbenjárására 1920-ban élelmiszerkémiai tanszéket létesítettek, amelynek munkájába szintén bekapcsolódott. Hazánkban számos bizottság munkájában elnökként, alelnökként, tiszteletbeli tagként vett részt. A Magyar Tudományos Akadémiának levelező (1915), majd rendes (1925) tagja volt. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy kezdeményezésére 1909-ben Budapesten tartották az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát. A Nemzetközi Talajtani Társaság több bizottságában látott el elnöki teendőket, vagy tiszteletbeli taggá választották. Számos kitüntetése, díja közül legnevesebb az 1930-as Corvin-koszorú. Élete utolsó szakaszában sokat betegeskedett. Többször kezelték Parádon. Hetvenöt éve, 1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszanak hamvai. Sírja a Nemzeti Sírkert része (ennek értelmezése az Agrofórum 2014. júliusi számának 128. oldalán az utolsó bekezdésben olvasható). Munkássága nagyban hozzájárult a talaj foszforsav-szükségletét megállapító vizsgálatok és a szikes talajok javítását érintő technológiák kidolgozásához. A dinamikus talajosztályozás módszere a talajfejlődési folyamatok értelmezését segíti. Tudomány és hit egysége jellemezte őt. A szó nemes értelmében ember, nemzetközileg megbecsült tudós, tudomány- és tanszékszervező volt. Emlékét a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1956-ban alapított, évenként kiosztott „’Sigmond Elek-emlékérem” őrzi. Mellszobra (Kaubek Péter munkája) és emléktáblája a Földművelési Minisztérium árkádok alatti szoborparkjában látható. A felirat szerint „A korszerű talajtani kutatások megalapozója”. Az eddigi Jegyzetekhez hasonlóan ezt az írást sem (párt) politikai szándék sugallta. Bevallom, idén hallottam először a kulákság megnyomorításának emléknapjáról. Az időpont jelképes: június 29., Péter-Pál napja, az egykori gazdavilág elméleti aratáskezdő napja. Az első megemlékezés két éve, 2012-ben volt. Az idei időponthoz közelített a közszolgálati televízió, amikor júliusban három részes dokumentumfilmet sugárzott „Elhallgatott történelem – Ha a kulák mozdulna” címmel. A sorozat felkavaró volt és régi emlékeket idézett. Ismerős történetek A fejezetcím kettős értelmű. Talán minden kedves Olvasó tud egy-egy témába illő történetet, ezért a másoktól hallottak ismerősen csengenek a számára. De én most két, számomra személyesen ismert család talán nem szokványos vesszőfutását írom le – dióhéjban. Az első történetben az apa az orosz harcmezőkön áldozta életét a hazáért. Első, és így egyetlen magzatával várandós felesége a gyenge nógrádi családi föld művelését a gazdálkodó testvérére bízta, az ő és leendő gyermeke eltartásának besegítése fejében. A testvér nem a saját tulajdona, hanem az együttesen művelt föld alapján lett később kulák, a két (részben csonka) család pedig földönfutó... Makói, két kataszteri holdas gazda családja sem járt jobban. Ennyi földből még hagymatermeléssel sem lehetett egy több gyermekes családot eltartani. Elköltöztek Mezőtúrra, mert a makói 2 hold árából a Kőrös-menti kitűnő földből 25-öt tudtak venni. Éppen annyit, amennyiért hamarosan kulákká nyilvánították őket… A fogalom és a történet kezdete A szó orosz eredetű gyűjtőnév. Azt a létszámában szerény, mindössze 3-4 %-os népességet kitevő gazdag falusi réteget jelölték vele a XIX. század végétől, amely bérmunkásokat foglalkoztatott, pénzkölcsönzésre is képes volt és a helyi közösségben vezető szerepet töltött be. Már az 1917-es forradalom után erős támadás indult ellenük, majd a sztálini időszak kezdetétől osztályellenséggé váltak. 1930-tól megkezdődött likvidálásuk (vagyonelkobzás, kitelepítés, száműzetés stb.) Ezt a szemléletet és módszersort vette át a magyar kommunista hatalom. Rákosi Mátyás kijelentette: „Kényszeríteni kell a parasztot, hogy többet áldozzon a szocializmus építéséért.” Ennek szellemében a falun élő legfőbb ellenségnek, a vidék kizsákmányoló osztályának nevezték a módosabb parasztokat, akiket szintén kulákoknak hívtak 1948tól. Nekik kellett a következő évtől „mezőgazdasági fejlesztési járulékot” fizetni. A kötelezettség a 25 kh-t, vagy 350 Ak-t elért birtokok tulajdonosaira vonatkozott. A kert- és szőlőművelési ágat háromszoros szorzóval számolták. A nem csak mezőgazdaságból jövedelmet szerzőkre 15 kh, ill. 150 Ak vonatkozott. A kulákokra kirótt beszolgáltatás területarányosan jóval nagyobb volt, mint a kisbirtokosoké. De nem csak a földbirtokosokat sújtották. Nem csak föld A sorozat vetítése idején jutott eszembe egy, a témához illő korábbi film. Sághy Gyula munkáját „Kulák Golgota” címen 2002-ben mutatták be. Az elkészítésében nyújtott igen szerény közreműködésemért megkaptam a dokuA kuláksorsról Jegyzet gazdálkodóknak mentumfilm szövegkönyvét album formájában. Fellapoztam és ismét felfogtam, hogy nem kimondottan földtulajdonosokra alkalmazták a kulák megbélyegzést. A körmös traktor gazdája, a cséplőgép-tulajdonos, a kis élelmiszer-feldolgozóval rendelkező (tejháztól a szeszfőzdéig), de még a kocsmáros is kulák lett – akkor is, ha nem volt birtoka. Tömegessé vált az ingyenes földfelajánlás, a faluról menekülés. Az otthon maradottak egy részének sorsa a vagyontalanná válás után a kitelepítés lett. Igen, vagyontalanná válás, mert a gépeket beszolgáltatás címén elvették, a kis üzemeket vagy államosították, vagy valamilyen szövetkezeti tulajdonba adták. A cél a falun élő jómódú családok kirekesztése volt a magyar társadalomból. Az eredmény: kb. 1,5 millió kh szántó „felajánlása”, a mezőgazdaságból közel 300 ezer fő elvándorlása (igaz, a számokat „gazdagította” az erőszakos szövetkezesítés). 1953-ban közel 1 millió kh parlag volt. A korabeli hivatalos szóhasználatban ez „állami tartalékterület” néven szerepelt. A kulákságról településenként listát állítottak össze, és onnan vagyonvesztés árán sem lehetett lekerülni. A falusi „osztályellenség elleni küzdelem” címén minden lehető és lehetetlen jogcímet kitaláltak az üldözendők zaklatására. Az említett dokumentumkönyv szerint „...mintegy 400 ezer parasztembert ítéltek el, jórészt „közellátási bűntett” címén”. A tömegkommunikáció szerepe A párt- és állami vezetés mindent megtett a városi lakosságnak a falu, pontosabban a kulákság ellen hangolására. Gyerekként inkább értetlenkedve, mint csodálkozva hallgattam, olvastam azokat a tudósításokat, amelyek valamilyen formában a kulákság „bűneiről” szóltak. Vidéki rokonság nélkül sok százezer család, így milliók számára ellenőrizhetetlen hírek voltak ezek. Elszörnyülködni inkább akkor lehetett, amikor „árurejtegetés, fekete vágás” stb. címen szerencsétlen emberek bebörtönzéséről lehetett hallani. Talán a mai fiatalabb generáció is el tudja képzelni azoknak az újságcikkeknek a tartalmát, amelyek kulák-cselszövésről, kulákfurfangról szóltak. Néhány konkrét cím önmagáért beszél: „Kulákdemagógia a valóság tükrében”, „Aki a kulákra hallgat, az kevesebbet arat”, „Hazudik a kulák”, „Tanuljuk meg valamenynyien, hogy nincs jó kulák”, „A kulákok rejtegették – az elszámoltató bizottságok megtalálták” . (A felsorolást még bőven lehetne folytatni az „Agrárvilág Magyarországon 1848 – 2002” c. könyv segítségével). A humor – már ha a most következő bárgyú karikatúra szövegek humornak nevezhetőek – sem maradhatott ki a tájékozatlanok „meggyőzéséből”: „Kuláklogika: Zsizsikes, zsizsikes … De hát melyik gabona nem férgesedik meg, ha négy évig dugdossák…” ; „Zsírosjános a lombok között: – Hát maga mit keres odafent? – Az idén kevés a hernyó, hát magam rágom a termést”. ; „Kulák a javából: – Örül Zsíros szomszéd, hogy nemsokára csépelhet? – Nem öröm az már nekem. Az volt az igazi, amikor a béreseimet csépelhettem.” A kuláksors vége Nagy Imre 1953-as kormányfővé válásakor súlyos ellátási nehézségekkel küzdött az ország. A mezőgazdaság fellendítésére számos intézkedést hoztak. Ezek közé tartozik, hogy eltörölték a kuláklistát és a rájuk vonatkozó beadási többletterhet, majd egy év múlva minden korlátozást. A kor ellentmondásos belpolitikájára jellemzően Rákosi Mátyás még ekkor is azt mondta, hogy a kulák mindig kulák marad, ha van lista, ha nincs lista. A kedvező intézkedések nem jelentettek rehabilitációt, csak az üldözés végét. De addigra már eltörték a parasztság gerincét és a következő évek tsz-szervezései pedig végképp megváltoztatták falun a földbirtokviszonyokat. Máig ható következmények Az ötvenes években a néhány holdas kisparasztok – beadási kötelezettségeik teljesítése után – szinte csak a család ellátását tudták biztosítani. Az uradalmak alapjaira szervezett (de elég szervezetlen) állami gazdaságok mellett komoly mezőgazdasági árutermelést a nagyobb földterülettel rendelkező magángazdaságok folytattak. Ők adták az ország ellátásához szükséges árualap nagyobb részét. Ők voltak képesek bővített újratermelésre, kísérleti eredmények befogadására. Egyúttal viselkedésformát, jó értelemben vett paraszti kultúrát is jelentettek a helyi közösségen belül. Felszámolásuk és hiányuk az egész magyar társadalom vesztesége. A kuláksors agrártörténelmünk szégyenfoltja. Sokan idős emberként is restellik, ami annak idején történt velük. Nem szabad erről az öt évről megfeledkezni, és jó, hogy ma már hivatalosan is meg lehet emlékezni róla. A mostani Jegyzet ennél valamivel többet szeretne. Elfogadtatni az Olvasóval, hogy hat évtized kihagyás után újra létre kell hozni a gazdatársadalom gerincét, amit ma családi gazdaságnak hívunk. A mostani írás így zárja le a háztájiról és a családi gazdaságokról készített sorozatot. Az újra létrehívott gazdálkodói kör jelentheti a nyugat-európai fejlett mezőgazdaság vágyott megközelítését. A kiesett hat évtized miatt az utolérés rövid távon hiú ábránd. Tudjuk, hogy rombolni mindig könnyebb és gyorsabb, mint építeni. A családi gazdaságok most az építkezésben az alapozásnál tartanak. Segítő kezekre van szükségük. Nemcsak állami oldalról, hanem a társadalom minden olyan részéről, amely erre alkalmas és képes. Az érdek köŐSZELŐ, SZENTMIHÁLY HAVA VÍZSZINZTES: 1. Szeptember havában egy észt közmondást idézünk; első rész. 14. Választó. 15. Régészeti ásatáskor előkerült lelet, amely lehet emberi, vagy állati eredetű (két szó)! 16. Elvesz, megtagad. 18. …...ment: választék, árukészlet. 19. Spanyol, kambodzsai és osztrák autók jelzése. 20. „A” szerencsés! 22. Sír. 24. Küld-e pénzt bankon keresztül? 25. A ponty rokona. 27. Acidum. 29. Magnézium és nitrogén vegyjele. 31. Talál. 32. Lapos fenekű, széles konyhai edények. 33. Komárom-Esztergom megyei település. 35. A legjobb osztályzat az iskolában. 36. h.h.h.h.h!. 37. Keret. 40. Körmével mar. 41. Bő termést adó növény jelzője. 42. Meghatározott feladattal megbízott raj, szakasz. 45. Tesz, helyez. 47. Lyuk tájszóval. 49. Szaporít fele! 51. Csomagol, rak. 52. Steven Spielberg űrlénye. 53. Több ajtót, ablakot egymásután tár (szellőzés végett). 56. Anyu párja. 57. Tarra vágott erdő, tőről kinőtt hajtásai. 59. Származás. 61. Három énekhangra írt zenemű. 63. Település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. FÜGGŐLEGES: 1. Erdélyi szél. 2. Békés megyei település lakója. 3. ... bájt: 1024 kilobájt. 4. Miskolci Közlekedési Vállat rövidített neve. 5. A korábbi TIROS meteorológiai műhold tovább fejlesztett változata. 6. Nem, latinul. 7. Doktor rövidítése. 8. A férfi párja. 9. Félig összetartó! 10. Svéd, cseh és luxemburgi autók jelzése. 11. Vissza: Kisiparosok Országos Szervezete névrövidítése! 12. Zsinórdísz, füzérdísz, angolul. 13. Pohárba tölt. 17. A közmondás második, befejező része. 20. Pénzkiadó automata. 21. Alattomosan gonosz. 23. Együgyüen hiszékeny, kihasználható ember. 26. A föld felé. 27. Nyakmelegítő. 28 Angyalföldi sportklub. 30. Erkölcsiség. 32. Személyes névmás. 34. Dísznövény. 35. A népi meteorológia szerint, ha Mihály napján (29) hogyha dördül … (Folytatás a rejtvényben). 36. A közmondás szerint rossz tanácsadó! 38. Gubós növény. 39. Antik római pénz. 43. Érez páros betűi! 44. Amerikai hordozórakéta típus. 46. Tyúkanyó véleménye! 48. Tartozást bankon keresztül kifizet. 50. Vékony, egyenes bot. 51. ...an: csepeg, esik. 52. Vissza: fara, tompora! 54. Gera betűi keverve! 55. Férfinév. 56. Bevételed után az állam felé esedékes kötelezettséged. 58. Japán pénzegység. 59. ...le: az USA tízdolláros aranypénze. 60. Kenyér páros betűi. 62. Kettőt! 63. Lengyel autójelzés. Halász András 1234567 E 8910111213 L 1415 161718 192021 T 2223242526 272829303131 323334 E 3536373839 Ó 4041 42434445464748 49505152 Z 53545556 5758 T 5960 616263 ÁÉ Megfejtendő: A vízszintes 1. és a függőleges 17., valamint a függőleges 35. sorok. Beküldési határidő: 2014. szeptember 15. A Játsszunk tovább! Nyereményjátékunkra 117-en küldték vissza a válasz-levelezőlapot és ezek között 110 helyes megfejtést találtunk. Az augusztusi rejtvény megfejtése: V. 1. Születésünkkor nem hozunk semmit, F. 1. s a halálunkkor nem viszünk semmit. A nyertesek: A kedvezményezettek: Herczeg István, Orgovány Gáspárné Festő Mária, Orgovány Cser István, Kurd Soós Károly, Keszthely Kővári Melinda, Márkó Molnár Szilárd, Székesfehérvár Kürtösi Sándor, Magyarcsanád Varga György, Magyarcsanád Pöndör Mária, Siklós Pöndör Ferenc, Kislippó A nyerteseknek gratulálunk és köszönjük felajánlásukat.Őszi búzára kellene hangolni ezt a rovatot. Megpróbálom. Kezdjük azzal, hogy a tavaszi, kora nyári optimista termésátlag-becsléseket bizony sok helyen jócskán megtépázta az időjárás. A tervezett aratási időtartamot sem sikerült tartani; „a termelők már június elején megkezdték a betakarítást, de így is jelentős csúszásban vannak. A váratlanul pocsék időjárás miatt csak a tervezettnél később, augusztusban tudnak végezni majd” – olvasom a gazdasági hírek rovatban. No, igen, pedig szinte minden közel három héttel korábban érett a szántóföldeken és a gyümölcsfákon is. Ráadásul olyan éppen búzaterméséről híres tájegysége is volt a hazánknak, ahol az elmúlt évtizedek leggyengébb termését takarították be, annak is 70 %-át takarmány minőségben. Lesz mit elemezniük a békési agrárközgazdászoknak, fajtatulajdonosoknak és agrokémikusoknak, növényvédősöknek, hogy mekkora szerep jutott ebben a meglepetésként fellépő pocokinváziónak, vagy éppen a sárgarozsdának. Mi most maradjunk a kórtani gondoknál. Ehhez a témakörhöz lapoztam fel dr. Gróf Béla és Révy Dezső 1929-ben kiadott „Növénykórtan” című munkáját, amit gazdasági népkönyvtárak, gazdasági iskolák és gyakorlati gazdák számára írtak. A gabona kórokozóit rendszertani csoportosításban ismertetik, kezdve a gabona lisztharmatától a rozsdagombákig. Fel is sorolom a gabona kórokozóit taglaló fejezetcímeket: a már említett gabona lisztharmata, majd a gabona hópenész, a gabonafélék vöröspenész betegsége, a búza szártő- vagy torsgombája (valamiért ez a kórokozó mintha kikerült volna a kórtanosok érdeklődési köréből) és a búzapenész. Az üszöggombáknak külön fejezetet szenteltek a szerzők, amelyben a búza repülőüszke, a búza-kőüszög és a gabonaszárüszög kapott helyet, majd a rozsdagombák következtek; a fekete gabonarozsda, a búza sárgarozsdája, a búza barnarozsdája felsorolásával. Ragadjuk ki a sorból a búza sárgarozsdáját, lássuk mit tudtak róla 85 évvel ezelőtt. „A búza sárgarozsdája. (Puccina glumarium Eriks. et Henn.) Eleinte narancssárga, hosszúkás foltokban jelentkezik a rozsda a levél lemezén, majd a levélhüvelyre, szárra, sőt a kalászra is felmegy, ellepi a pelyvákat és a szem héját is. Ha a sárgásvöröses foltok pora ellepi a szemet, „paprikás búzáról” beszélnek. Ugyancsak hosszanti sorokban, párhuzamos elrendezésben jelennek meg a barnásfekete téli spórás telepek is, melyek ritkán szakítják át a felbőrt. A nyári spórák bibircses felületűek, egysejtűek, télállóak. Téli spórái már ősszel csíráznak, basidiospórákat fejlesztenek, de hogy ezeknek mi szerepük van a gomba életében, eddig nem tudjuk, köztes gazdanövényét nem ismerjük. A búzát, a rozsot és az árpát támadja meg a sárgarozsdának három növényszerinti elkülönült alakja. Leginkább a búzát lepi el, a tavaszi búzát kevésbé, mint az őszit, a tönkölyön is él, de az egyszemű búzán nem. Már ősszel fellép és fejleszti úgy ekkor, mint kora tavaszszal a nyári spórák telepeit. Nálunk a sárgarozsda a búza legveszedelmesebb rozsdája; különösen az Alföldön tesz nagy károkat. Ha erősen ellepi a leveleket, azokat foltosan elszárítja, rámegy a kalászra és a szemekre, a kalász csak töppedt szemeket, ocsút hoz s hozzájárul levélrongálásával a nagy melegben fellépő szemszoruláshoz.” A többi rozsdát most lapozzuk át egészen a „Védekezés a gabonarozsdák ellen” fejezetig. Ebben a következőket olvashatjuk: „A gabonarozsdákkal szemben a gazda szinte tehetetlen és csak a preventív intézkedések nyújtanak némi védelmet a gabonarozsdák ellen. Direkt védekezési módok még nem állnak a gyakorlati gazda rendelkezésére. Kísérleteznek ugyan különféle porozó és permetező szerekkel, több-kevesebb eredménnyel, de ezek egyike sem vált be, részben költséges, részben körülményes voltánál fogva. Az indirekt védekezés arra irányul, hogy a rozsdagombák fejlődését elősegítő tényezőket lehetőleg megszüntessük. A rozsdagombák e fejlődési tényezői a következők: 1. A gabonatábla fekvése. Tapasztalás szerint a nedves, mélyfekvésű helyeken nagyobb rozsdakár szokott mutatkozni. Gabonatermesztési célokra tehát az ilyen fekvésű helyeket kerüljük és inkább a szárazabb helyeket keressük ki. 2. A gabonavetés fejlődésének hosszú és egyenetlen volta a rozsdagombák fejlődésének kedvez. A gabona fejlődését tehát megfelelő talajelőkészítéssel és trágyázással siettessük. A foszfortrágyáknak fejlődésgyorsító hatása jó szolgálatot tesz a rozsdamentesítésben, viszont a túlzott nitrogéntrágyázás kerülendő, mert a talaj túlságos nitrogéntartalma a tenyészidőt megnyújtja, miáltal a rozsdatámadás nagyobb mértékű lesz. A fejlődés egyenletessége a sorbavetőgépek alkalmazásával könnyen elérhető. 3. A gabonatáblák körül a gyomokat, cserjéket irtsuk, mert a gazdacserés rozsdagombák fejlődését egyesek elősegítik. 4. Rozsdaellenálló gabonafajtákat használjunk termesztésre. A búzák közül eléggé rozsdaellenálló a bánáti tavaszbúza, továbbá a fehérkalászú tarbúzák. A tiszavidéki és bánáti őszi búzák viszont igen fogékonyak a rozsda iránt. A külföldi búzák között sok van eléggé rozsdaellenálló, ezek azonban nálunk késői érésük matt nem válnak be. A növénynemesítés feladata, hogy hazai viszonyok közé beillő, rozsdaellenálló búzafajtákkal lássa el a gazdát. A rozsok közül a schlanstädti, Bestehorn és a champagnei fajták eléggé rozsdaellenállóak; általában a rozsok kevesebbet szenvednek a rozsdakártól mint a búzák. A zabok közül ellenállóak a probstei, anderbecki és a Heine-féle zabfajták.” Befejezésül essék szó „A rozsdagombák kártétele”-ről is Ezt olvashatjuk ebben a fejezetben: „A rozsdagombák a gabona legveszedelmesebb kártevői közé tartoznak. Erikkson számításai szerint az egész világ gabonatermésében évente 1 1 milliárd aranymárka kárt okoznak. A rozsdagombák által okozott kár komoly veszedelmet jelent a gabonára, akár korán jelentkezik, akár hacsak aratás előtt lepi el a táblát. Rozsdás esztendőben a rozsdakár a termés 30-40 %-áig emelkedhetik. Erős fertőzésnél a legnagyobb veszedelmet jelent a gabonára az, amikor az egyes rozsdák a pelyvára és a szemekre is rámennek.” A pocokinváziós történelemről majd legközelebb. Mostanság egyébként is a kukoricára s a napraforgóra vetettek szemet, azaz fogat. Már elődeink is írták...