Növényvédelmi előrejelzés
Növényvédelmi előrejelzés

Növényvédelmi előrejelzés: A kánikula ismét megállította a betegségeket

Növényvédelmi előrejelzés: A kánikula ismét megállította a betegségeket

Agrofórum Online

A múlt hét elején még bizakodva néztem az időjárás alakulását. Július 22-én és az azt követő napokban többször esett eső. Természetesen nagyon szeszélyes eloszlásban, és sajnos országos, általános csapadékról nem lehet beszélni. A nyugati határszél kevesebbet kapott, az Alföld déli része is szerényen részesült az áldásból, de a főváros és környéke többször is elázott, és a keleti országrészben is bőségesen hullott eső.

A fitoftóra megtámadta a növényt, a tünet megjelent, majd beszáradt

Így alakult ki az a helyzet, hogy 2-50 mm között bármi előfordulhatott. Az esők után még nem tért vissza a meleg, enyhe napok jöttek. A növények fel tudták venni a vizet, és rögtön biztatóbb képet mutattak. Sajnos, a szél erősödése, majd a hőmérséklet emelkedése újra előre vetítette a forró és száraz napok érkezését, és július utolsó napjai már újra hőséget hoztak, augusztus elejétől pedig már hőségriasztás van érvényben.

Úgy tűnik, hogy ez a hőhullám nem röpke, átmeneti időre érkezett ide, a hétvégéig biztosan marad. Aztán a jövő hét elejétől újra egy-két csapadékos napot ígér a meteorológia, de most, a perzselő napon oly messzinek tűnik az az időszak.

A növényvédelmi helyzetre is hatással volt az a kevés csapadékos nap. Néhány kórokozó újra erőre kapott, főleg a nedves körülményeket igénylő fajok, pl. a szőlő peronoszpóra, a burgonya – és a paradicsom fitoftóra. A kórokozó megfertőzte a növényeket, a tünetek is megjelentek, de aztán a gyors felmelegedés, a száraz körülmények között megállt a fertőzés terjedése, a tünetek lokalizálódtak, és összességében nem okozott komolyabb kárt. A lisztharmat-féleségek is erőre kaptak, a fokozott párolgás kedvező körülményeket teremtett, de mára már ez is elmúlt, a perzselő napsütés és a száraz, forró levegő már e gombaféleségnek sem kedvez.

A kalászosokkal már nem kell foglalkozni, de annál inkább a tarlójukkal. A parlagfű (és más egyéb gyomfaj) gyarapodik, szaporodik ebben a hőségben is, így gyakori feladatot ad. Nem elég a tarló hántása, többször el kell végezni az ápolását is.

Hasonló a helyzet a repcetarlókon is, ott is gondot okoz a gyomosodás, a parlagfű már virágzik. A kevés csapadék arra azért elég volt, hogy az elhullajtott repce magvak kikeljenek, és sok helyen sűrű állomány formálódik.  E jelenség az aratási veszteség mellett további gondot vet fel: ahogy emelkedett a repce termőterülete, úgy került egyre közelebb az előző évi és az aktuális vetés területe. A tarlók árvakelésein pedig a kártevők, repcebolha, repcedarázs és a káposztalégy fajok is átmentik magukat a következő vetésig, és a kikelő, új állományt azonnal, nagy tömegben támadják. A kikelt kis növények 30-40%-án (árvakelésen) máris ott vannak a bolhák. Erre is megoldást nyújt az alapos tarlóelmunkálás.

Kicsit jobb képet mutatnak a kukoricatáblák, főleg ott, ahol több csapadékot kaptak. Már a szemeket nevelik a növények.

A kártevők közül a kukoricamoly rajzása gyenge (3-4 db imágó/fénycsapda/3 nap). E kártevő második nemzedékének rajzása folyamatos, az első kisebb rajzás csúcson már túl is vagyunk, de a fő rajzás csúcs még nem következett be, ennek ellenére ajánlott a saját területünkön már megkezdeni a növény vizsgálatot, mert már a kisebb rajzáscsúcs után, lassanként megkezdődik a tojásrakás, az alsóbb levelek fonákján pikkelyszerűen lerakott tojáscsomókat kell keresnünk. Az utóbbi évek megfigyelései alapján a második nemzedéknek a fő rajzáscsúcsát, amely az ország déli részén a hétvégére, jövő hét elejére várható, több kisebb rajzás is megelőzheti már. Ennek következtében, ha a fő rajzáscsúcshoz igazítjuk a kezelést, lehet, hogy időben megkésünk. Ilyen esetben ajánlott a kezelés előtt a növényállomány vizsgálata, a kártevő fenológiai állapotának meghatározása.

A gyapottok bagolylepke rajzása nem egyforma az országrészek között. Nyugaton általában gyengébb maradt, most is inkább csak észlelési szintű, míg az Alföldön, a déli tájakon jelentős tömegben repül. A bagolylepke lárvái ellen is szükséges egy védekezést beiktatni nagyon sok helyen, a bajusz résznél táplálkozó egyedekre a befúrás helye is felhívja a figyelmet, vagy a csuhén megtapadó ürüléknyomok, vagy éppen a csuhélevelek védelmében táplálkozó hernyó. Egy táblán belül többféle fajjal találkozhatunk és különböző stádiumban levő egyedekkel is.

A kukoricabogár imágók rajzása továbbra is tömeges az egész országban. Egyre inkább a csövek végeinél táplálkoznak, a csuhé levelek védelmét is igénybe veszik. A monokultúrás területeken átlagosan 5-8 db bogár/növény egyedszámban, a nem monokultúrás területeken átlagosan 2-3 db imágó/növény mennyiségben. Az 1 db imágó/növény már indokolja a védekezést ellenük, így gyakorlatilag mindenhol javasolható. Természetesen a helyesen megválasztott technológia a másik két kártevő tömegét is gyéríti.

A védekezést az is indokolja, hogy a kevés csapadék ellenére már csőfuzáriummal is találkozhatunk a táblákban.

A napraforgó táblák gyorsan elvirágoztak. Általánosan növekszik a kaszat, bár a kései táblákon még a csöves virágok elszáradása az aktuális állapot. Reméljük lesz még csapadék, ami segíti a kaszatok növekedését.

A károsító helyzetben jelentős változás nem történt, az alternáriás levélfoltosság kis mértékben nőtt, felsőbb leveleken is megjelent. A száron még nem jelentek meg foltok.

A kártevők közül a levéltetvek lassan továbbállnak a táblákról, de a poloskák továbbra is általánosan jelen vannak, népességükben jelentős változás nem következett be, vélhetően ezek már nem okoznak komoly kárt. A takácsatkák a napraforgó táblákban is megtalálhatóak.

A szója esetében is esélyes egy korai betakarítás, felgyorsult a növények fejlődése, a hüvelyek már elérik végleges méretüket.

A károsítók közül a legkitartóbbak az atkák, számukra kedvezően alakul az időjárás, ennek megfelelően folyamatosan szaporodnak. Egyelőre az alsó lombzónában vannak jelen, de egyre inkább megjelenik, terjed a növényzet sárgulása kártételük miatt. A védekezés szükségességét helyi felvételezések és gazdasági megfontolások döntik el.

A burgonya táblákon továbbra is a gumónövekedés a jellemző, de a nem öntözött táblákban a lombozat összeroskad, elszárad a levélzet. Az öntözött táblákon lehet nagyobb termésre számítani, ott még zöld a növényállomány.

A károsítók közül az alternáriás levélfoltosság jelent meg korábban, de az elmúlt napokban csak kismértékű emelkedést lehetett észlelni a fertőzöttségben, azt is inkább az Alföldön, míg a Dunántúlon a stagnálás maradt. Jelenleg a növényállomány egynegyedét – felét támadta meg a betegség, de a fertőzés erőssége csak közepes szintű.

A fitoftóra (burgonyavész) tünetei is inkább az Alföldön terjedtek, köszönhetően az átmenetileg kedvező környezeti feltételeknek. Kevés új fertőzés alakult ki, de a tünetek megjelenése során inkább a beszáradás lett a jellemző, így a betegség terjedése leállt.

A burgonyabogár imágói, lárvái helyenként (gócokban) még mindig tömegesen vannak jelen, a párosodás, tojásrakás folyamatos, és ezzel együtt még mindig tetemes kárt okoznak.

A paradicsom állományok egyre szebb képet mutatnak, hiszen a termésérés szakaszába jutottak, illetve megy a szüret.

A szüret miatt beszűkültek a növényvédelem lehetőségei. Észlelték az alternáriás levélfoltosság tüneteinek terjedését, de a termésszedés miatt legfeljebb egy termésnövelő anyaggal erősíthetjük növényeinket.


Alternáriás folt paradicsom levelén

A fitoftóra is újabb fertőzéseket okozott, bár mostanra – az öntözött területek kivételével – a tünetes levelek beszáradnak, a kórokozó lokalizálódik. Öntözött területeken figyelni kell a betegség terjedésére, és mellette a gyomosodást is fékezni kell, ezáltal is csökkentve a baktériumok és a gombák terjedésének esélyét.

A növényállomány vizsgálata a bagolylepke lárvák károsítását is megmutathatja, s ezeknél a gyorsaság nagy kártól mentesíthet bennünket.

Az uborka folyamatosan neveli hajtásait és a termést. Ilyen nyárban öntözés nélkül nem termeszthető, ez viszont a kórokozók támadásának kedvez. E területeken a folyamatos védekezés szükséges, mind a peronoszpóra, mind fenésedés ellen.  A rezes kezelés megelőzésre jó, de a kijuttatás ideje eléggé behatárolt, gyakorlatilag a hajnali órákban lehet kezelni.

A mezei poloskák az uborkán is megtelepednek, de az igazi ellenfél a liszteske. Ilyen forró nyarakon, szabadföldön is gyorsan szaporodik, és a kultúrnövények egész sorát támadja meg. Fontos a szerrotáció a szisztémikus és a kontakt szerek mellett ne felejtkezzünk el a kitinszintézis gátlókról és a juvenil hormonokról sem, hogy minél több fejlődési alakot tudjunk gyéríteni, mert teljes sikert sajnos egy szerrel sem tudunk elérni, azonban ha nem védekezünk folyamatosan, akár 1 hét alatt is teljesen tönkre tudják tenni a lombozatot.


A liszteske megtámadja a paradicsomot is

Megkezdődött az alma színesedése. A legnagyobb károsító a nap kezd lenni, ebben a perzselő hőségben egyre gyakoribbak a napégette gyümölcsök.

Az almafa varasodás tünetei a lombozaton láthatóak főleg, gyümölcsön nem terjed, így szedés előtt már nem indokolt a védekezés.

Az atkák ellen is csak néhol szükséges a védekezés, azonban a kivitelezésnél nagyon óvatosnak kell lenni. Jóformán csak napfelkelte után van megfelelő idő a permetezésre, utána hamar 25 Co felé emelkedik a hőmérséklet.

A szőlő már zsendül, a korai csemege fajtákat szedik. Az időjárásnak köszönhetően a lisztharmat fertőzési nyomás továbbra sem csökken. Egy kénnel való kezeléssel visszaszoríthatjuk a károsítót, a kezelés hatását pedig tapadásfokozókkal javíthatjuk.


Itt már nincs segítség, a lisztharmat elvitte az egész fürtöt

A botritisz fertőzés erősödése a száraz, meleg időjárás visszatértével megszűnt, azonban a jégverte helyeken nem ártott ellene is egy kezelést beiktatni.

A peronoszpóra is visszaszorult az átmeneti fertőzésveszélyes helyzet után, nincs jelentősebb fertőzési veszély. A zöld munkákkal azonban nem árt óvatosan bánni, mivel a folyamatos forróság következtében megéghetnek a bogyók.

A tarka szőlőmoly második nemzedéke ellen csak helyenként indokolt a védekezés. Az amerikai szőlőkabóca és a lepkekabóca felnőtt egyedei továbbra is jelen vannak az ültetvényekben, nagyszámú jelenlétüknél még egy utolsó kezelést be lehet iktatni ellenük. Ez a jövő évi állományt nagymértékben gyéríti.

Növényorvos

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Erősen fertőzhet az almafa-lisztharmat – Kertészeti növényvédelmi előrejelzés

2024. március 27. 15:10

Március utolsó hetének időjárására a nagyfokú változékonyság a jellemző. Az ilyenkor megszokottnál még mindig melegebb az átlaghőmérséklet, de éjszakánként gyakran csökkent a hőmérséklet fagypont közelébe. A számára kedvező időjárás miatt erősen fertőzhet az almafa-lisztharmat.

Meggondolandó a talajfertőtlenítés – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2024. március 26. 17:10

Március utolsó hetére a változékony időjárás nyomta rá bélyegét. A nappali hőmérséklet még most is átlag feletti volt, de éjszakánként gyakran fagyközeli értékeket mérhettünk.

Kísérjük figyelemmel a kártevők rajzását – Kertészeti növényvédelmi előrejelzés

2024. március 21. 07:10

A gyümölcsészek ezekben a napokban aggódva figyelik a reggeli hőmérsékleti adatokat, lesz-e fagy, és mekkora kárt okozhat. A már elvirágzott és éppen most virágzó mandula és kajszi ültetvényekben jogos a félelem.

Erősödhet a gabona-lisztharmat terjedése – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2024. március 19. 16:10

Március 19-én hajnalra fagyos reggelre ébredtünk, és ez így várható néhány napig, de ez a lehűlés nem befolyásolja a szántóföldi tevékenységet, azonban a virágzásban levő gyümölcsfák idei termése veszélyben van.

A tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

2020. május 22. 04:37

Az elmúlt évek elhúzódó meleg őszi időjárása kifejezetten kedvezett a levéltetvek, különösen a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) elszaporodásának. A zöld őszibarack-levéltetű a tarlórépa sárgaságvírusának legfőbb vektora.

Országszerte erős az aranka fertőzés

2019. június 12. 08:07

A meleg idő előcsalogatta a gabonaszipolyokat. Jelenlétük idáig nem volt feltűnő, de a kifejlődött kalászokon már jól megfigyelhetők.

Mi ellen kell permetezni a frissen telepített kajszifát?

2023. február 12. 04:38

Frissen telepített kajszifákat milyen betegségek, illetve kártevők ellen kell permetezni?

Az étkezési paprika növényvédelme - kártevők a paprikatermesztésben (2/2.)

2019. március 29. 05:37

Az elmúlt években számos növényvédelmi problémával küzdöttek a termesztők, amelyet csak fokozott, hogy egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során.