1Szép „kis” kolónia

Az igazság kedvéért ismerjük el, volt ennek a hirtelen jött „télnek” pozitív hozadéka is, amit az átlagban hullott 30-40 mm csapadékkal lehet kifejezni. Nagyon várták már növényeink az esőt, szinte az ország minden tájegységében. A különböző kultúrában a nedvesség hiánya lett a növekedés gátja. Aztán megjött, esett szinte folyamatosan 2 napig eső, havas-eső, hó formájában. A hó sok helyen megmaradt, akár 3-4 napig is, és szép lassan olvadt el. A talaj befogadta a vizet, nem folyt el a felszínen, nem okozott eróziót. Gyakorlatilag szántás mélységig átnedvesedett a talaj. Ez nagyon jó a talajmunkáknak, a magágy-készítésnek, de jó az elvetett magvaknak, sőt, az elvégzett preemergens gyomirtásoknak is.

A károk – a korábban említett letört ágakon túl – a fagy károsításával fejezhetők ki. A virágzó almafák sziromlevelei helyenként megbarnultak. Ez idáig nem gond, de valószínűleg a termők és porzók is sérültek, esetleg a terméskezdemény fázott meg. Nehéz ezt most megbecsülni, a virágzás végén látszik majd. Mindenesetre a méhek és egyéb beporzók az első napsugárra visszatértek, és szorgalmasan végezték munkájukat.

A szőlő hajtásai fajtától és helytől függően megbarnultak, sajnos, ez elég lehet ahhoz, hogy az idei termést elveszítsük. Szerencsére ez nem általános, nem a teljes országot letaroló fagy volt. A most sérült tőkék majd megújulnak.

Fagykárt szenvedett még egyéb növény is, pl. a virágzó dió termője megbarnult, és a korán kitett dísznövények.

Dión nemezes gubacsatka

Szerencsére a csonthéjasok nagy része a virágzáson és a terméskötődésen már túljutott. Láthatólag a kajszi, szilva, meggy és cseresznye nem szenvedett fagykárt. Az őszibarackon sem látszik károsodás, bár az még virágzik.

A szántóföldi kultúráknál nem észlelhető fagykár, inkább csak kötődési hiba lehet a virágzó repcénél. Van viszont másodlagos kár, ami a hideg talajjal és az elhúzódó keléssel függ össze. Ilyen helyzetben felerősödik a csírakori kártétel, akár a betegségek, akár a kártevők fellépése nyomán.

Meg kell említeni, hogy eddig szántóföldön csak elvétve lehetett betegség tünetet találni, igazából egészségesek voltak az állományok. Mostantól nagyobb figyelemmel kell követni a növények egészségi állapotát, hiszen a nedves környezet, az újabb csapadék, a felmelegedés, a magasabb páratartalom a kórokozók támadásának kedvez.

A gyümölcsösökben, a korai virágzású csonthéjasoknál úgy tűnt, hogy a monília virágfertőzését, virág- és hajtásszáradását meg lehet úszni. Tudjuk, hogy a hagyományos monília fajaink mellett egy új faj, a M. fructicola is megjelent, tapasztaljuk, hogy a monília fajok egyre agresszívebben támadják fáinkat, és ezek összessége óvatosságra intette a szakembereket. Mostanra egyértelművé vált, hogy ott, ahol nem – vagy nem jó időzítéssel -, esetleg nem megfelelő hatóanyagú készítménnyel kezeltek, ott bizony megtörtént a fertőzés. A szárazság és a meleg lassította a tünetek megjelenését, de a kórokozó mozgott, a fertőzés terjedt a hajtásban, a vesszőben. Az elmúlt napokban viszont megjelentek a tünetek, hosszú szakaszon elhalt virágok, hervadó hajtások képében. Ebben a szakaszban már csak a kár csökkentésére van lehetőségünk, a tüneteket mutató vesszőket, hajtásokat le kell vágni, lehetőleg egy rövid szakasz egészséges rész feláldozásával (10-15 cm).

Kései tünet – monília kártétel meggyen

Az őszibarack esetében kevésbé láthatóak a monília tünetei, nem úgy a tafrinás levélfodrosodás megjelenése. Ez a betegség a hűvös, csapadékos körülményeket kedveli, így az elmúlt héten gyorsan terjedt. Látványos, színes, torz (szépnek nem mondhatni) levelek, hajtások fejlődtek a fákon. Korábban csak az érzékeny fajtákon jelentek meg a betegség tünetei, de most, az esős idő után egyre több egyeden láthatók a vörösödő levelek. A védekezés a fizikai eltávolítás és a növényvédő szeres kezelés kombinációjából áll össze.

A keleti gyümölcsmoly imágói már repülnek, a szexferomon csapda pár nap alatt 10 db-ot fogott. A barackmoly lárvája még fejlődik a hajtáscsúcsokban, ennek tünete a hirtelen lekonyuló hajtáscsúcs. A molyok ellen majd a rajzáscsúcs tájékán vagy azt követően kell védekezni, még van pár napunk. Megjelent a fekete cseresznye levéltetű, kolóniái egyre népesebbek, most lehet hatásosan megfékezni szaporodását.

Szilván is megjelent az első levéltetű kolónia, éppen csak mutatóba, de mindenképpen követni kell felszaporodását. A szilvamoly még nem repül.

A torzult levelek belsejében ott a levéltetű

Az almafák még virágoznak, reméljük a fagy csak helyenként és csekély mértékű kárt okozott bennük. Az almafa lisztharmat primer tünetei már korábban megjelentek, a rövid szártagú hajtások száma még emelkedik.

A varasodás tüneteit eddig nem észlelték, de az aszkospórák szóródása már megkezdődött. A Nyírségben korábban hullott csapadék, majd országosan április 19-20-án. Ez kiváltotta az aszkospórák szóródását, de a hideg, fagyos környezetben kérdéses a kiszabadult aszkospórák aktivitása. A hét második felében újra tartós eső volt, ráadásul 10-15 C^o körüli hőmérsékleti tartományban. Ez már kedvező a varasodás kórokozójának, így vélhetően ebben az esős ciklusban megtörtént a fertőzés és a melegedéssel együtt az első tünetek is megjelennek.

A védekezés nem most kezdődik, azt szolgálta a rügyfakadás előtti lemosó permetezés, és a követő kezelések a kontakt készítmények valamelyikével. Most abban kell dönteni, hogy a felszívódó hatóanyagok valamelyikét be kell-e vetni vagy lehet még kivárni. Általános elv az, hogy a fertőzés kezdetén még hatásosabban lehet valamely betegség fertőzését, terjedését megfékezni. Éppen ezért már ilyenkor érdemes elővenni a felszívódó+kontakt kombinációt. Mások a levél védelmét nem tartják elsődleges kérdésnek, a gyümölcs védelmére fókuszálnak, így később alkalmazzák az előbb említett felszívódó+kontakt kombinációt. A döntést mindenképpen a helyi viszonyok, fertőzés megtörténte vagy annak veszélye alapján kell meghozni.

A szőlőben is megindult a tarka szőlőmoly rajzása, de ez mostanság még nem ad feladatot, mint ahogy a betegségek sem okoznak gondot.

Egyre több a tafrinás levél

A védekezésről

A tafrinás levélfodrosodás ellen hagyományosan a difenokonazol hatóanyagú termékek valamelyike alkalmazható. A finom szemcsés réz hatóanyagú készítményekkel végzett vizsgálatok bemutatták, hogy azok tenyészidőszakban sem károsítják az őszibarackot, ugyanakkor jó hatásfokkal fékezik a levélfodrosodás terjedését. Érdemes kipróbálni, de óvatosan a dózisokkal! (Cuproxat FW, Champion 2 FL, Funguran OH 50 WP, Kocide 2000).

Az alma varasodása ellen tavaszi, hűvös időszakban javasolt a ciprodinil hatóanyagú (Chorus 50 WG és Qualy) felszívódó termékek használata, valamelyik kontakt hatóanyagú (dodin, kaptan, klortalonil, mankozeb, propineb) készítménnyel kombinálva.

Növényorvos

(Agrofórum Online)