A precíziós növénytermesztés, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodás gyakorlati tapasztalatai - Gazdálkodói interjú

2014. december 18. 09:25

Kapcsolódva az Agrofórum Szaklap és az Agrofórum Online felületein útjára indított, a precíziós mezőgazdaság témakört, annak területeit körbejáró és bemutató sorozatunkhoz, úgy gondoltuk érdemes – és reményeink szerint, az olvasóink részéről is fokozott érdeklődésre tarthat számot – az elméleti ismeretek mellett, a már rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok közreadása is. Ezért követve a sorozat tematikáját, időről időre igyekszünk olyan sikeres vállalkozásokat, gazdálkodókat is megszólaltatni, akik üzemi méretekben, kellően hosszú távú tapasztalatokkal rendelkeznek a helyspecifikus gazdálkodás technológiái és technikai vívmányai terén.

Jelen írásában, a győri Megyer Agro Kft. egyik tulajdonosát, Dr. Kukorelli Gábort a precíziós tápanyag-gazdálkodás ismérveiről kérdeztük.

Agrofórum Online: A beszélgetés felvezetéseként – legyünk ezen a téren is precízek –, mutasd be, kérlek vállalkozásotokat, azt, hogy hol, milyen adottságok mellett gazdálkodtok!

Dr. Kukorelli Gábor: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásunkat még a 90-es évek elején nagyapám, id. Kukorelli Gyula és édesapám, Kukorelli Gyula hívta életre 40 hektár földterülettel. Napjainkra, Győr határában a saját és a bérelt földterületekkel együtt 400 hektárt művelünk – mely szerencsénkre nagyrészt egy tömbben helyezkedik el. A vetésszerkezetünk a következő kultúrákból áll össze: őszi búza (140 ha), őszi árpa (20 ha), kukorica (100-110 ha), napraforgó (80-90 ha), őszi káposztarepce (70-80 ha).
Talajaink nagyon heterogének, tábláinkon belül egyszerre agyagos és homokos területek is vannak.


1. kép: Kukorelli Gyula és Dr. Kukorelli Gábor

Agrofórum Online: Ha jók az értesüléseim, 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karától (NyME-MÉK) „Mintagazdaság” címet kaptatok a precíziós technikák alkalmazásáért. Mikor és hogyan kerültetek a helyspecifikus mezőgazdaság kínálta lehetőségekkel kapcsolatba?

Dr. Kukorelli Gábor: Igen, jók az értesüléseid, e címet azóta is nagy megtiszteltetésnek tartjuk.
Mielőtt a kérdésedre válaszolnék, még egy rövid kitérőt engedj meg nekem a Nyugat-magyarországi Egyetemmel kapcsolatban. Családunk, ha lehet így fogalmazni, „1000 szállal kötődik” Óvárhoz, ugyanis felsőoktatási tanulmányainkat mindhárman Mosonmagyaróváron végeztük, jómagam a PhD fokozatomat is ott szereztem.
Visszatérve a kérdésedre, egyetemi tanulmányaim alatt, a növényvédelmi tanszéken Dr. Reisinger Péter lett a szakdolgozatomhoz a konzulensem – aki a precíziós növénytermesztés mint kutatási terület talán az egyik legnagyobb szaktekintélye az országban –, így már egyetemistaként megismerkedhettem a precíziós technikák növénytermesztésben történő alkalmazási lehetőségeivel, valamint a precíziós eszközök (kézi mérőeszközök, számítógépes szoftverek) közvetlen alkalmazásával. PhD hallgatóként pedig eljutottam Zimányba, Farkas Lászlóhoz is, aki a precíziós technológiák gyakorlati felhasználása terén úttörőnek számított hazánkban.
Erre az időszakra tehető Nagy Bencével (Agromatic Automatizálási Kft.) való megismerkedésem is, akinek segítségével kezdtük el kiépíteni gazdaságunkban a precíziós gazdálkodás eszközrendszerét.

Agrofórum Online: Mi vezérelt benneteket, amikor a precíziós technológia egyes elemeit alkalmazni kezdtétek?

Dr. Kukorelli Gábor: Egyrészről a precíziós technológia kínálta lehetőségek alkalmazásával hosszú távú célunk a költségcsökkentés – mely leginkább az input anyagok (műtrágya, vetőmag, növényvédő szer stb.) okszerű felhasználása területén realizálható –, az elvégzett munka gyorsabbá és így végső soron a termelésünk hatékonyabbá tétele, a jobb gépkihasználtság (felesleges üzemanyag-felhasználás, gépkopás minimalizálása) biztosítása volt.
Másrészről hosszú távú céljaink között szerepelt a precíziós adatgyűjtés révén földterületeink minél átfogóbb megismerése és így a hozamnövelés is az egyes kultúrákban. – Itt, elvárt eredményként természetesen nem tonnákra, hanem néhány száz kg-ra kell hektáronként gondolni.
Mára már gazdaságunkban a precíziós technológiát több síkon alkalmazzuk.


2. kép: N szenzorra alapozott N kijuttatás a kultivátorozással egy menetben kukoricában

Agrofórum Online:Ha kérhetnélek, ne szaladjunk ennyire előre! Mi volt az első eszköz, amit megvásároltatok? Úgy is fogalmazhatnék, mi volt számotokra a „beugró” a precíziós növénytermesztés világába?

Dr. Kukorelli Gábor: Precíziós gazdálkodásunkat azzal indítottuk, hogy a 2009-es betakarítási szezonra kombájnunkat, egy, az Agromatic Kft.-től vásárolt, hozammérővel szereltük fel. Ezzel az volt a célunk, hogy területeink termőképességét felmérve minél több adatot gyűjtsünk a precíziós termesztés széleskörű megvalósításához a későbbiekben.
A hozammérőt egy Trimble EZ Steer dörzskerekes kormányautomatika vásárlása követte. Kezdetben e berendezést több traktorunkban felváltva használtuk. Mára már egy Fend 927-es erőgépbe fixen be van építve, a talajmunkák megfelelő minőségű (EGNOS korrekciós rendszerrel 20-40 cm-es a munkapontosság érhető el vele) elvégzését, a taposási kár minimálisra csökkentését támogatja.
2010 tavaszán újabb nagy – és viszonylag költséges – lépést tettünk a precíziós gazdálkodás irányába, amikor is egy új Fendt 413-as traktor vásárlásakor abba egy Trimble robotpilóta rendszert is beépítettünk. Ennek segítségével és RTK korrekciót használva az erőgép már 2 cm-es visszatérési pontosságra vált képessé, amelyet a vetés és a rá épülő növényápolási munkák (permetezés, műtrágyaszórás, kultivátorozás) során használunk ki.


3. kép: Fronttartályra szerelt N szenzorok

Agrofórum Online: A fejlesztéseitek az elkövetkező években is töretlenek voltak?

Dr. Kukorelli Gábor:Igen, 2011-ben a munkaeszközeink (vetőgép, permetező, műtrágyaszóró) GPS alapú szabályozásának kiépítését kezdtük meg, ezek közül is elsőnek az automatikus szakaszkezelések megvalósítását hajtva végre.
A kapás kultúrák (kukorica, napraforgó) vetésére nálunk egy 6 soros Monosem vetőgép szolgál, melynél az automatikus szakaszkezelés révén a vetőelemeket egyenként el tudjuk zárni, elkerülve így a felesleges többlet magvetést, fokozva a vetési pontosságot.
Ugyanezen az elven, GPS alapon, működtetjük a 20 méter munkaszélességű Berthoud permetezőnk szórókeretére szerelt, azt 4 szakaszra osztó szelepeket is.
Továbbá e technológiát sikerült a Sulky X 36 műtrágyaszórónkon is kiépíteni.
Miután munkagépeinken az automatikus szakaszkezelések már működtek, elkezdtük az egyes gépeket Ag Leader Integra monitorral (kezelőfelülettel) is összekötni, az adott táblán belüli differenciált dóziskijuttatás megvalósítása érdekében.
A Berthoud permetezőre két, közvetlen vegyszer-befecskendező rendszert is felszereltünk, ezáltal a növényvédő szereket nem kell előre bekeverni a permetlétartályba. A rendszer foltszerű kezelésre is képes adott növényvédelmi probléma esetén.


4. kép: MAP kijuttatási terv

Agrofórum Online: A differenciált dóziskijuttatás a tápanyag-utánpótlás terén is működik?

Dr. Kukorelli Gábor: Igen, a differenciált dózisok kijuttatását természetesen a Sulky X 36 műtrágyaszórónk is tudja. Időközben vásároltunk egy Kverneland front műtrágyaszórót is, mellyel kukorica, valamint napraforgó vetésekor, ill. a sorközök művelésekor táblaszinten differenciáltan tudjuk a sorokba juttatni a műtrágyát.

Agrofórum Online: Mi adja a tápanyag-visszapótlásotok alapját, mármint, hogy ez a differenciált kijuttatás okszerű is legyen?

Dr. Kukorelli Gábor: Gazdaságunkban 2012-től a P- és a K-visszapótlás alapját a 2009 óta gyűjtött és feldolgozott hozamtérkép adatok, és ezek eredményein alapuló táblafelosztás adja, míg a N fejtrágyázás traktorra szerelt Ag Leader OptRX terményszenzor alapján valósul meg, amellyel a táblák N-ellátottságát tudjuk feltérképezni.

Agrofórum Online: Hogyan kell ezt, az előbb említett táblafelosztást elképzelni?

Dr. Kukorelli Gábor: Úgy, hogy 2012-től a már mögöttünk álló három év hozamtérkép adatai alapján a területeinket termőhely kategóriákra (menedzsment zónákra) – pl. egy 50 hektár körüli táblát 4, a kisebbeket (az arányosságot nem követve) 3 vagy 2 részre – osztottuk fel, melyhez az Ag Leader SMS Basic számítógépes térinformatikai szoftvert használtuk. E program révén mezőgazdasági gépekhez lehet különféle kijuttatási terveket készíteni. Ebben a hozamtérkép által rögzített termésszinteket – mint rétegeket – egymásra rakva, jól kirajzolódnak a különböző adottságú termőhelyi kategóriák. A módszer helyességéről helyszíni bejárásokkal, szemlékkel győződtünk meg, majd a program segítségével elkészített táblafelosztások alapján gyűjtöttük be az egyes talajmintákat. E talajvizsgálatok eredményei adták és adják a biztos alapot a P és K differenciált kijuttatásához.
A műtrágyázási terveinket a ProPlanta környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási szoftver segítségével készítjük. Ennek során táblaszinten megnézzük, hogy az elmúlt évekre visszamenően, adott termőhelyi kategóriákban mely kultúrákkal, milyen termésszinteket realizáltunk. Ennek alapján egy adott táblán belül, különböző termőhelyekre, különböző termésszinteket tervezünk be, melyhez eltérő tápanyagellátást (MAP, vagy DAP monoműtrágyák formájában) is biztosítunk, differenciáltan oda adva a több tápanyagot, ahol az jobban hasznosul.
A monoműtrágyákhoz még csak annyi megjegyzésként, hogy területeink általánosságban káliummal jól ellátottak, a betakarításból visszamaradó növényi maradványokat a táblán hagyjuk. Így igazából szinte csak foszfort kell talajainkba visszapótolnunk. 


5. kép: MAP kijuttatási terv megvalósítás

Agrofórum Online: Említetted, a nitrogén fejtrágyázásnál már az Ag Leader OptRx terményszenzor segíti munkátokat. Mely kultúráknál támaszkodhattok erre a műszerre?

Dr. Kukorelli Gábor: E szenzor segítségével a búza és a kukorica esetében tudunk nitrogénellátottságot mérni, és így mindkét kultúra esetében a második fejtrágyázást befolyásolni. A szenzor NDRE (Normalised Difference Red Edge), ill. NDVI (Normalised Difference Vegetation Index) indexet mér, amelyek szoros korrelációt mutatnak az adott kultúrnövény nitrogénellátottságával. A kapott adatok alapján a nitrogénnel jól ellátott táblarészeken visszafogjuk a kijutatott N mennyiséget, míg a kevésbé jól ellátott helyeken megnöveljük azt.
Kukoricánál kultivátorral juttatjuk ki a nitrogén fejtrágyát, melynek fronttartályára két szenzort szereltünk, amelyek két sort vizsgálnak. A két sor értékéből kiindulva kezeljük egyszerre a hat kukoricasort. A Berthoud permetezőnk esetében pedig a 20 méteres munkaszélességet figyelembe véve helyezzük ki a búzaállományba a két szenzort, amelyek így a permetező 20 méteres munkaszélessége alá eső búzaállomány nitrogénellátottságát mérik.

Agrofórum Online: További, precíziós gazdálkodást támogató, fejlesztések is napirenden vannak gazdaságotokban?

Dr. Kukorelli Gábor: 2014-ben Monosem vetőgépünkön az eddigi talajkereket mellőzve kialakítottunk egy hidraulikus vetőtengely meghajtást (hidromotor) is, így már táblaszinten az egyes menedzsment zónákhoz illeszkedve tudjuk pl. kukorica vetése esetén a tőszámot változtatni (jobb termőképességű helyeken a tőszámot növeljük, a rosszabbaknál visszavesszük, így tartva a hektáronkénti 70 ezres tőszám átlagot).
Idén, az őszi búza vetési szezonjára, a Horsch Pronto vetőgépünket is alkalmassá tettük a differenciált, GPS alapú vetésre.
Összességében, a helyspecifikus gazdálkodás legfőbb és legköltségesebb területeit már kiépítettük gazdaságunkban, így a jövőben arra kell törekednünk, hogy azokat a lehető legjobban ki is használjuk. Mindez viszont csak folyamatos tanulással, sok időráfordítással és a szoftverfrissítések naprakész követésével lehetséges. 


6. kép: Vetési és műtrágyázási terv megvalósítás. A kijelzőn a jobb felső sarokban a felső ablak a vetést, alsó ablak a műtrágya kijuttatást mutatja

Agrofórum Online: A beszélgetés lezárásához közeledve, beszéljünk arról, hogy mennyire kiforrottak, üzembiztosak az egyes precíziós technológiák!

Dr. Kukorelli Gábor: Őszinte leszek, minél több precíziós eszközt, technikát építünk egy adott erő- vagy munkagépbe, annál több minden romolhat el. Ezeknél az eszközöknél egy egyszerű érintkezési hiba, szálszakadás is álmatlan éjszakák sorát tudja okozni. Nekem, mára már „vért izzadva” sikerült az általunk használt rendszereket átlátnom, kiismernem, így nem kell minden probléma esetén a forgalmazóhoz technikai tanácsért „szaladni”.

Agrofórum Online: Mit ajánlanál azok számára, akik most tervezik a precíziós gazdálkodás bevezetését?

Dr. Kukorelli Gábor: Azon gazdáknak, akik most gondolkoznak a precíziós gazdálkodás kiépítésén, azt javaslom, hogy nagyon megfontoltan, körüljárva válasszanak a piacon rendelkezésre álló termékek közül. Lehetőleg olyan forgalmazók kínálatából vásároljanak, akik teljes termékcsaláddal rendelkeznek, mert csak így lehet hosszú távon, egy folyamatos építkezéssel a kívánt célt elérni.
Összefoglalva: törekedjenek a fokozatosságra, de egyben a bővíthetőségre is. Először az alapokat építsék ki, fektessék le, majd fokozatosan építsék rá a gépparkot a már meglévő rendszerre.

Köszönöm a beszélgetést!

Kosztolányi Attila

A cikk az Agrofórum Szaklap novemberi számában jelent meg! Precíziós gazdálkodás sorozatunkat mind újságunkban, mind pedig honlapunkon folytatjuk!

(Agrofórum Online)