Hol vagyunk most?

Egy növénytermesztő gazdaságban, amely igen változatos körülmények között folytat szántóföldi növénytermesztést. Fő növényeink a kalászosok és a repce, illetve jelentős a kukorica és napraforgó termelésünk is. Azon kevés gazdaság közé tartozunk, amely nem adta fel az intenzív gazdálkodást, és ennek jegyében komoly méretű gyümölcs ültetvényeink és hűtőházaink vannak. Tevékenységeink és feladataink meglehetősen szerteágazóak.

Pétermann Zoltán, Eurotrust Kft.

Ez így egy „kicsit” több, mint egy növénytermesztő gazdaság. Hogyan fogják át a feladatokat?

Természetesen a szakterületeknek megvannak a felelősei. A kollégák (és én is) nagyon kíváncsi természetűek vagyunk, mindig keressük azokat a megoldásokat, amelyek mindenekelőtt stabil körülményeket biztosítanak, ugyanakkor nyitottak vagyunk az új megoldásokra, amelyek előre is mozdítanak bennünket. Folyamatosan tallózzuk a hazai és nemzetközi újdonságokat és – a lehetőségeink mentén – folyamatosan keressük a kitörési pontokat. Cégünknél nagy hagyományai vannak a külső szaktanácsadás igénybevételének, azonban mértéke mindig annak hasznosságáig terjed. Haszontalan, nem előremutató tanácsadást nem veszünk igénybe.

Nem túl magas ma a szaktanácsadás respektje. Hol és miben lehet találni ilyen jellegű hasznos forrásokat?

A helyzet valóban zavaros, de kellő körültekintéssel, fegyelmezettséggel meg lehet találni a „tiszta” forrásokat. Hosszú ideje szoros kapcsolatot a tartunk fenn egy külföldi tanácsadóval a gyümölcs ágazatunkban. Szántóföldi növénytermesztésben alkalmi segítséget kapunk egy német cégtől, tápanyag-gazdálkodásban pedig egy hazai céggel tartjuk a kapcsolatot.

Ha már hazai cég is szerepet kap a tanácsadási feladatokban, felfedhető a kiléte?

Úgy gondolom nincs akadálya, bár nem fog meglepetést okozni, hiszen a piac ismert szereplőjéről van szó. A tápanyag-gazdálkodás terén az Agrofil-SZMI Kft.-vel tartjuk a kapcsolatot.

Mire terjed ki a tanácsadás nálatok?

Ez szolgáltatónként eltérő tartalmú, idejű. A szemlélet átadástól, a konkrét kísérleteken át az eredmények hasznosításáig. Érdekes, hogy az évek során úgy alakult nálunk a szaktanácsadási modell, hogy olyan szereplők juthattak csak szerephez gazdaságunkban (ha magyar, ha külföldi), akik nemzetközi szinten elismert kísérleti és fejlesztési ágazatot tartanak fenn és a tanácsolt témában komplex ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezeket az ismereteket kapjuk meg a gazdálkodásunkhoz a legváltozatosabb formában.

Miért vagyunk most itt?

Amikor felkérést kaptam erre a „gazda riportra” úgy gondoltam, hogy ha már vállaljuk a nyilvánosságot, ne csak egyek legyünk a többi gazdaság között, hanem mutassunk meg valami mást, aminek mi is részesei, kezdeményezői vagyunk. Régi – szakmai kapcsolatokon nyugvó – mára barátsággá fejlődött nexus köt össze Lajos Misivel, akivel nagyon sok szakmai (és nem szakmai) beszélgetés után évekkel ezelőtt megfogant egy fejlesztési koncepció, amelyet ma útjára indítunk. Egy kis ünnep ez nálunk, részese lehet mindenki, aki ma itt van velünk.

Mi is ez lényegében?

Cégünk megalakulása óta küzdünk a talajsavanyodással területeink egy részén. Láttuk az ebből adódó problémákat, mikroelem-forgalmi zavarokat, termésdepressziókat. Jelentős területen melioratív szintű mészadagok alkalmazása vált/válik szükségessé.  Ezek óriási költségterhet rónak ránk a jövőben. A jelenlegi gazdasági környezetben ehhez a beruházáshoz (is) csak megtérülő módon akarunk hozzáfogni. Megoldásként merült fel –már évekkel ezelőtt – egy a Misivel és kollégáival folytatott beszélgetésben a precíziós gazdálkodás. Nagyon távolinak tűnt ez akkor, és azóta is csak nagyon apró lépésekben haladtunk előre a mai napig, mikor is lehetőség nyílik egy GINOP K+F pályázaton keresztül tisztázni, hogyan tudjuk a legköltséghatékonyabban ezt grandiózus beruházást megvalósítani. Ilyenek vagyunk mi, csak apró lépesekben, de mindig előre tekintve, a hatékony megoldásokat keresve. Az Agrofil csapat nagyon türelmes és jól alkalmazkodik a mi kockázatkerülő, de egyben innovatív hozzáállásunkhoz. Hálásak vagyunk nekik ezért az ötletért, nagyon örülünk a pályázat sikerének. A neheze azonban még hátravan. A rendelkezésre álló forrásokkal jól kell sáfárkodni, hogy a lehető legtöbb és legmegbízhatóbb információkat nyerjük a projektből a befektetéseinkhez, de a szakmai kérdésekről beszéljenek az ötletgazdák.

Boda Zoltán, talajtani és tápanyag-gazdálkodási vezető (AGROFIL Kft.)

Amint elhangzott, a terveket a kényszer szülte. Trágyázási javaslataink visszaellenőrzésekor tapasztaltuk, hogy az erősen savanyú talajokon a hagyományos erőfeszítések rendre valamilyen problémába ütköztek, és ez összefüggött a talaj kémhatásproblémáival. A blokkolt talajélet kihatott – többek között – a talaj foszfor- és nitrogénforgalmára. A mikroelemek alkalmasint toxikus mértékű felvétele valósult meg. Helyenként – a mész hiányában – a kilúgzott, vékony termőréteg a leggondosabb talajművelés ellenére szerkezet nélküli maradt. Közvetetten hatása volt a talajművelő gépekkel szemben támasztott vontatási ellenállásra, mely az alapművelések költségét drasztikusan emelte. Szerkezet hiányában körülményes volt egy szilárd „talpú”, jó víz–hő–levegő gazdálkodású vetőágy kialakítása. Szerteágazó problémák „kiáltottak” tehát megoldásért.

Katona András, programvezető (AGROFIL Kft.)

Már nem „gyerekként” ugyan, de az Agrofil új generációjához tartozom. Az AgroField program teendőit szervezem, a márianosztrai meszezési kísérlet szervezési és szakmai feladatai is hozzám tartoznak. Talajszkennerrel lehatároljuk a termőzónákat és az eltérő talajsavanyodási tulajdonságú táblarészeket. Elvégezzük a validálási vizsgálatokat, a rendelkezésre álló tápanyagtőkét elemezzük. Felmérjük a zónák mészadag- és tápanyag-igényét. Ezek alapján elkészítjük a területre a kísérleti tervet, mely tisztázza a mintaterek helyét, a kezeléseket, a tervezett értékeléseket, és a kiértékeléseket. Elemzem az elkészült hozamtérképeket, összevetem más térképi információkkal és elkészítem a kijuttatási terveket. Idén tavasztól már az üzemben folyamatban lévő kukorica differenciált tőszám kísérleteinek operatív teendői – az AgroField program részeként – szintén hozzám tartoznak.

Szondi Attila, fejlesztő mérnök (AGROFIL Kft.)

Régi „agrofilesként” volt már alkalmam dolgozni mind a talajtani, mind a fejlesztési ágazatban. Ebben a programban a „légierőt” képviselem. Én készítem a drónfelvételeket, elemzem a készített fotókat és műholdképeket.  A levegőből (is) folyamatosan nyomon követjük a kísérletek alakulását, melyek képeit összevetjük a földi bonitálási értékekkel, illetve betakarítási adatokkal. Így a kísérlet végén egyben látjuk a részeredményeket, a háttér adatokat és a végeredményt. Ez lehetőséget biztosít az egész kísérlet világos áttekintésére, a helyes irányok kijelölésére.

Lajos Mihály, ügyvezető (AGROFIL Kft.)

Az induló feladatoknál sokat „sürgölődöm” operatív szinten. Nagyon izgat, szinte magával ragad, amikor egy új kihívást, egy új feladatot sikerül kicsomagolni. Ott lenni, amikor a problémára megtaláljuk a megoldásokat, a felmerülő kérdésekre a válaszokat. Milyen input információkat gyűjtsünk, milyen módszerekkel? Összekapcsolom a tudást és a tapasztalatot a korszerű technikával. Nagyon gyors döntéseket hozok a megoldásokhoz szükséges műszerek, gépek, szolgáltatások beszerzéséről. Ilyenkor semmi sem hátráltathatja az ügyek előrehaladását. Nem irigylem ilyenkor a kollégáimat, nem egyszerű velem, de belátják ők is, hogy kell a láng a sikerhez. Ugyanakkor stratégiai vezetőként – látva ötleteim „megtermékenyülését” – én gondolatban sokszor már a jövőt fürkészem. Egy példa: a nagyobbik fiam pályaválasztás előtt áll. Mezőgépész szeretne lenni. Javasoltam neki, hogy gondolja meg mit választ, mert az, amit most lát, amit most szeret, az nem lesz. Mire kellő ismeretanyaggal, tudással, tapasztalattal felvérteződik és igazi, érett szakember lesz…, amire készült, az már nem lesz. Szaktanácsadóként a saját fiam jövőjével kapcsolatban is tanácstalannak tűnök, DE ezt a munkát itt – és másik 11 gazdaságban a többit – több mint 2000 ha üzemi területen, négy éven keresztül kísérletezve azért indítjuk el, hogy megváltsuk a jegyet a „Mezőgazdaság 4.0” nevű vonatra, ami – jelenleg a láthatatlan – jövőbe röpíti a szakmát. Vannak elképzelések, tanulmányok, tervek erről a jövőről. Vannak már működő gépek, szenzorok, robotok. Semmit sem tudunk biztosan, csak azt, hogy amit most látunk, az nem ilyen lesz. Erre a homályos jövőre próbálunk felkészülni. Ide az út a precíziós gazdálkodáson keresztül vezet. Az már most tisztán látható, hogy a precíziós gazdálkodás nem az út vagy egy folyamat vége, hanem bevezetés a következő (digitális) fokozatba. Ennek szellemében hoztuk létre az „önfejlesztő” nonstop AgroField programot. Ehhez kellenek nekünk kreatív partnerek és kreatív munkatársak.

Herczeg Norbert, növénytermesztési és növényvédelmi ágazatvezető (EUROTRUST Kft.)

Kedvemre való volt a stílus, a sok humoros hasonlat, metafora, melyekkel Misi ezeket a nehéz témákat nekünk kibontotta. Rengeteget tanultunk úgy, hogy mi is nagyon sok tapasztalatot átadtunk. Harmonikus ez a kölcsönösség. Óvatos „topogásunknak” lendületet ad ez a program. Nekünk is kell az újdonság, a sikerélmény, a megszokott rutin helyett az egészséges mennyiségű kihívás. Az eredményeink hozzáértésünket és tapasztalatainkat igazolták. Most eljött az ideje, hogy új fokozatba kapcsolva mi is felkészüljünk a jövő kihívásaira.

Mit lehet még ehhez hozzátenni?

PZ.: Gazdag a program, sok a feladat. Nagyon hasznosnak tartom, hogy egy akkut probléma megoldásának látunk neki úgy, hogy egy jelentős lépést teszünk előre az innovációban, és mind amellett felkészülünk a jövőre. Amit még nekem is szoknom kell az az, hogy AMI MOST VAN, AZ NEM LESZ.

Köszönöm a beszélgetést!

(Kosztolányi Attila – Agrofórum Online)