Balázs Ervin köszönti a kukoricabemutató közönségét

Beszélni kell a növénnyel, beszélni kell a földdel

Vancsura József GOSZ elnök hangsúlyozta, hogy a kukorica számos területen nélkülözhetetlen alapanyag, az előállítás versenyképességének folyamatos javítása alapvető érdek mind helyi, mind országos szinten. Éppen ezért elemezni, és folyamatosan javítani kell az összes olyan tényezőt, amely a kukoricatermelés versenyképességét befolyásolja. Melyek is ezek? Igen szerteágazóak, így ide tartozik többek között a földalapú támogatás, a zöldítési program, a valuta- és devizaárfolyamok alakulása és az olajár változása.

Ha értékeljük a hazai kukoricatermesztés versenyképeségének alakulását, azt tapasztalhatjuk, hogy nem fejlődik kellő ütemben. Ez számos okra vezethető vissza, így megemlíthetők a föld és a gazdálkodó kapcsolatában meglévő akadályok (pl. a túl sok adminisztráció), a gazda és a növény „együttműködésének” nehézségei (a növény is ugyanolyan „jószág”, mint az ólban lévő állat), továbbá a sokrétű környezeti hatások. A kukoricatermesztés gépesítettségének szintje Magyarországon nem szerepel a versenyképességet hátráltató tényezők közé. Fontos megemlíteni azt is, hogy a termelői véleményeket, a felmerülő problémákat hangosan és egyértelműen el kell juttatni a döntéshozókhoz, hiszen csak a megfelelő információ birtokában képesek a hazai mezőgazdaság, és ezen belül a kukoricatermesztés versenyképességét segítő döntések, intézkedések meghozatalára.

Vancsura József a kukoricatermesztés versenyképességének alakulásáról beszél

Versenyképességünk fokozásának egyik kulcskérdése, hogy képesek vagyunk-e az azonos érdekek alapján történő együtt gondolkodásra és közös, egyirányba mutató cselekvésre – zárta gondolatait a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Hatvan éves a hazai hibridkukorica-termesztés

Marton L. Csaba, az MTA ATK tudományos osztályvezetője, aki az elmúlt hatvan év kukoricanemesítési eredményeit mutatta be, előadását az idei szezon jellemzésével kezdte. Martonvásáron több, időjárásból eredő nehézség is veszélyeztette a kukoricatermést. A jégeső és a 43 hőségnap mellett ebben az évjáratban a növényeket leginkább a csapadékhiány viselte meg.

Marton L. Csaba a kukorica nemesítési eredményeket ismerteti

A hatvanéves jubileum kapcsán az előadó felelevenítette, hogy az első hibrid F1 vetőmag-szaporítása 1956-ban t9rtént. A rendkívül gyors terjedésnek köszönhetően 1964-re már a hazai vetésterület 100%-án martonvásári hibrideket termesztettek a mezőgazdasági üzemek. Az első, az erdőháti hibridkukorica-vetőmagüzem megalakulását hamarosan 13 másik követte, amelyek együttesen már ki tudták elégíteni a hazai vetőmagigényeket. A fejlődés azonban nem állt meg, a ’80-as évekre Magyarország a világ legnagyobb hibridkukorica-exportőrévé vált. A hazai kukorica termésátlagok két időszakban közelítették meg az amerikaiakat. Az egyik az 1930-as években volt, amikor a külföldi fajtákat a magyarok váltották le, illetve a hibridkukorica elterjedésének idején’70-es évek vége és a ’80-as évek között.

Az elmúlt szűk harminc év alatt megduplázódott a fémzárolt kukorica vetőmag előállítás mennyisége. Ehhez az eredményhez az öntözés elterjedése nagyban hozzájárult. Jelenleg Magyarország az európai kukorica vetőmagtermesztés dobogóján a második helyet foglalja el, amelynek eléréséhez Martonvásár az új hibridekkel járul hozzá. Ezek közül kiemelkedő az igen korai csoportba tartozó Mv 170-es, amely hidegtűrő, gyors kezdeti fejlődésű, korai virágzású és gyors szemtelítődésű szemes-siló hibrid. A koraiak közül a szemes hasznosítású Mv 350-est ismerhettük meg, amely nagy termőképességű, kiemelkedő termésstabilitású és erős szárral rendelkezik, továbbá a 360-as FAO számú, gyors vízleadású és szintén erős szárú Mv 343-as hibridet. A közép és késői kategóriából a bioetanol-előállításra alkalmas, több mint 73% keményítőtartalommal rendelkező Mv Koppányt ajánlják, a silóhibridek közül az egyik legkiválóbb a nagy zöldtömeget adó és nagy szárazanyag-termésű Siloking. Ez a hibrid a leafy típusba tartozik, ami azt jelenti, hogy a csőeredés felett extra levélszámmal (több mint nyolc) rendelkezik. Az ebbe a kategóriába tartozó hibridek cső feletti levélfelülete 70%-kal nagyobb, mint a kettős hasznosításúaké.

A leafy típusú hibridek a csőeredés felett extra levélszámmal rendelkeznek

Listavezető az Mv Nádor

Vida Gyula tudományos osztályvezető előadásában a másik alapvető fontosságú szántóföldi növényfaj, az őszi búza került a középpontba. Az elmúlt termelési szezonban a búza vetésterülete egymillió hektár alá süllyedt hazánkban, amelyhez a vetési munkálatokat akadályozó tavaly októberi csapadékos időjárás is hozzájárult. Május végén viszont már a szárazságtól szenvedtek a növények, az aszály tüneteit mutatták.

A martonvásári búzafajták közül az Mv Nádor a listavezető a vetőmagszaporítási adatok alapján – mondja el Vida Gyula

A csapadékhiánynak köszönhetően azonban nem tudtak a kórokozók nagy mennyiségben felszaporodni, nem volt olyan betegség, amely komolyabb gondot okozott volna. E körülmények között a termésátlag 5227 kg/ha értéket érte el.

A martonvásári fajták közül az Mv Ménrót teljesítménye volt kiemelkedő, a legelterjedtebb fajta pedig a jó termőképességű és kiváló malmi minőséget adó Mv Nádor lett, amely a vetőmagszaporító területi adatok alapján már tavaly is listavezető volt.

A Bázismag Kft. és Elitmag Kft. 2017 őszi fajtaajánlata

Oross Dénes ügyvezető igazgató és Kasza András termékfejlesztési felelős a Bázismag Kft. és Elitmag Kft. 2017 őszi fajtaajánlatát ismertette. Elmondták, hogy stabil vetőmag-előállító partnerkörrel dolgoznak. Megismerhettük a vetőmagelőállítás folyamatát és a forgalmazói hálózat működését.

Oross Dénes és Kasza András a Bázismag Kft. és Elitmag Kft. 2017 őszi fajtaajánlatát ismerteti

A kukorica portfólió kapcsán megemlítették, hogy minden évben megújul a kínálat, idén 23 szemes kukorica hibridet kínálnak a gazdáknak, amelyek között az igényeknek megfelelően az extenzív és intenzív fajták is szerepelnek. Az ország több pontján megtekinthető ez a kukorica portfólió sor.

A kalászos vetőmagból a szaporításban az Mv Nádor áll az első helyen, 2017-ben ez lesz a legnagyobb vetőmagforgalmú fajta. A készletek végesek, ami arra mutat, hogy a gazdálkodók is úgy gondolják, hogy ez hazánk egyik legjobb búzafajtája.

Kukoricabemutató a tenyészkertben és a kísérleti területen

Pintér János tudományos főmunkatárs, Spitkó Tamás tudományos főmunkatárs és Istvándi László kereskedelmi képviselő vezette a Tükrösi tenyészkertben a fajtasor bemutatót, ahol 23 hibridet ismerhettünk meg a korai szemes kukoricahibridektől a későieken át a silóhasznosításúakig.

Pintér Jánost hallgatják az érdeklődők a Tükrösi tenyészkertben a kukoricabemutatón

A Növénytermesztési Osztály Lászlópusztai kísérleti téren Árendás Tamás tudományos főmunkatárs ismertette a martonvásári kukoricák technológiai reakcióit bemutató vizsgálatok eredményeit. A vetés, a nitrogén-utánpótlás, és a tőszám, mint technológiai elem optimális időpontjának, módjának és mértékének meghatározására irányulnak a hosszú ideje zajló kísérletek különböző hibridek használata esetén.

Idén öt időpontban (márc. 27, ápr. 7., 17., 27, máj. 7.) vetették el a kukoricahibrideket. A trágyaadagok a már 1981 óta zajló monokultúrás tartamkísérletekben a következő módon alakultak: 0, 60, 120, 180 és 240 kg/ha nitrogén hatóanyag. Az elmúlt 15 év eredményei alapján megállapítható, hogy 5 hibrid és 5 nitrogénszint átlagában a vetésidő kísérletek szerint az optimális vetésidő április 22-23. körül alakul, ekkor 8,9 t/ha termés érhető el. 10 nappal korábbi vetéskor 2 mázsával kevesebb, 10 nappal későbbi esetén fél tonnával kevesebb termés takarítható be hektáronként. Mindebből tehát az a következtetés vonható le, hogy a korábbi vetés kisebb kockázatot rejt. Az imént említett legnagyobb termésekhez 160 kg/ha nitrogénhatóanyagra volt szükség.

Tenyészkerti fajtabemutató

Emellett azonban arra a kérdésre is választ kerestek, hogy milyen tőszámsűrűség szükséges ahhoz, hogy az adott hibrid képességei ki tudjanak bontakozni. Növényszámkísérletben (melyek 1961 óta folynak) idén 17 hibridet vizsgáltak, mindegyiket 8 féle növényszámban, egy fajtán belül 30 ezertől 100 ezerig sűrítették a növényállományt tízezres lépcsőben. Öntözetlen körülmények között az állapítható meg, hogy az elmúlt 15 év alapján száraz években a legnagyobb terméshez a hibridek átlagában 73 500 növényre volt szükség hektáronként. Csapadékos évjáratokban ennél sűrűbb állományban lehet a maximális terméseredményt elérni. Az adatok azt mutatják, hogy 73 500-as hektáronkénti tőszám csapadékos évben kis termesztési kockázatot jelent.

Árendás Tamás a martonvásári kukoricák technológiai reakcióit feltáró vizsgálatokról tart tájékoztatást

A fajtabemutató zárásaként Bónis Péter tudományos főmunkatárs a gyomirtószer-érzékenységi kísérletek eredményeit, a szulfonil-karbamidok és a HPPD-gátló szerek okozta fitotoxikus tünetek érzékeny kukorica törzseken való megjelenését mutatta be.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)