Agrárközélet
Agrárközélet

Indul a digitális agrárstratégia

Indul a digitális agrárstratégia

Agrofórum Online

Szeptemberre elkészül a kormányzati stratégia a mezőgazdasági termelés digitalizálására, hogy a lehullott esőcseppek mennyiségétől a betakarított magokra jutó nyereségig minden adat hasznosuljon.

Az okostelefon immár alapfelszereltsége egy modern gazdának. Ha esik, ha fúj, erre kaphatja az információkat arról, hogy érdemes-e kimennie a traktornak a földekre, vagy akkora a sár, hogy elsüllyed a gép. Esetleg fogyóban a vetőmag, amit a gép automatikusan jelent a központnak, így ha azonnal kiküldik az utánpótlást, meg lehet úszni az állásidőt. Mindezzel pedig sok-sok pénz takarító meg. – Eddig tart az álom. A valóság pedig az, hogy természetesen ott van a mobilteló a magyar gazda kezében, de – amerikai vagy holland társaival szemben – még mindig inkább csak arra használja, hogy hazaszóljon az asszonynak, amikor asztalra kerülhet a vacsora. Ahelyett hogy a nap végén a GPS-koordináták és az adatok alapján azt hasonlítaná össze, melyik táblán milyen vegyszert használt a tavasszal, és ahhoz képest most mennyi a betakarított termés.

Tíz százalékkal növelni lehetne az agrárgazdaság teljesítményét, vagyis évente mintegy 300 milliárd forinttal többet jövedelmezne az ágazat, ha a termelők használni kezdenék az adataikat, és telepítenék az ehhez szükséges szoftvereket – állítja az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége. Az agrárinformatikai munkacsoport vezetője, Varga Péter elmondta, hogy amikor tavaly nyáron elkezdtek házalni a digitális agrárstratégiával, 2-3 órás beszélgetések is előfordultak, annyi újdonság volt a politikusok számára az anyagban. Decemberre azonban már elkezdték kapiskálni, milyen előnyök rejlenek abban, ha a motorizált kapa találkozik a klaviatúrával, és üzeneteket kezd küldözgetni a gazdájának a földrögök állapotáról. Így amikor a kormány idén júliusban döntött a Digitális Jólét program (Dip) kiterjesztéséről, a kormányhatározatba már az agrárinformatika is bekerült – írja a hvg.hu. A Dip agrármunkacsoportjának élére a Fidesz Európai Parlamentet is megjárt, szakirányú végzettségű politikusa, Glattfelder Béla került.

Az ideális jövő és a valóság között, mint kiderült, az a legnagyobb szakadék, hogy a mezőgazdaságban sok felhasználó még meg sem érti a digitális világot, nemhogy kreatívan alkalmazni tudná, ezért úgy döntöttek: létre kell hozni a digitális agrárakadémiát. Ez egyfajta felnőttképzés, bár egyelőre inkább csak az ismeretterjesztés szintjén, hogy a gazdák tudatosan kezdjék alkalmazni az informatikát. Ez persze nem megy saját kútfőből, mert sok parasztember amúgy is hajlamos arra, hogy azt mondja, „az apám meg a nagyapám is így csinálta, hát én is így fogom”. Ezért megkezdik az agrár-szaktanácsadók képzését is, akik már eligazítást tudnak adni a gazdáknak, miként számolják ki, mekkora hozama van, ha az informatikára költenek más befektetési forma helyett.

A hazai gazdaságokban sem példa nélküli, hogy alkalmazzák az agrárinformatikát. A piacvezető AgroVIR ügyvezető igazgatója, Maróti Miklós azt mondja, eddig a mezőgazdasági tudás a fejekben volt. De nem képes senki figyelembe venni annyi változót, amennyi befolyásolja a gazdálkodás hatékonyságát. Erre célszoftver kell. Mára 320 ezer hektár fölött van az a terület, amelyen aktívan használják az AgroVir szoftverét. A cél az, hogy automatikusan követni lehessen az időjárási és a talajadatokat, a gépadatokat, a munkavállalói teljesítményeket, és a big data elemzés alapján a legjobb döntést javasolhassa a számítógép. Adott talajon, adott időjárási változóknál mit és hogyan lehet a legjövedelmezőbben termelni. „Röviden: a mezőgazdaság eljutott a misztikumtól az atomfizikáig” – magyarázta Maróti.

Négy-öt éve elkezdődött a generációváltás az agráriumban. Néhány vállalkozásnál a téeszeken, háztájikon és melléküzemágakon szocializálódott öregek elkezdték átadni a stafétabotot a fiatalabbaknak. Ők nyitottabbak, hajlandók kidobni a kockás füzeteket és okostelefonba rögzíteni az adatokat. Sok borász például a mai napig nem tudja megmondani, hogy a pincészetében valójában mennyibe kerül egy üveg bor, mennyi az önköltsége, vagy mennyi egy hektárra vetítve az egyes gépek költsége.

Igazi adatbányára lelhet, aki az államigazgatás útvesztőiben kezd kutakodni. Ezt a jelek szerint a kormány is felismerte, mert a Dip keretében még az idén ki kell dolgozni az agrár-adatintegrációs programot. A közigazgatásban, a közszférában rengeteg adat van például az időjárásról, a vízügyekről, a gazdasági és természeti környezetről. Ezt most elkezdik kigyűjteni, csoportosítani és megfelelő formában egybegyúrni, hogy a mezőgazdasági szereplők használni tudják. A fővárosi kormányhivatal és a meteorológiai szolgálat már el is indított egy programot, hogy ingyenesen hozzáférhetővé tegyék az információkat. Az agrárpiac számára hasznos tudást szeretnének kinyerni az áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszerből is, hiszen soha frissebb adatok nem voltak a harmatos zöldségek és gyümölcsök vagy a haszonállatok mozgásáról, ami fontos információkat rejthet például a kereskedők számára. Kérdés persze, miként lehet garantálni, hogy ezzel senki se jusson jogsértő módon versenyelőnyhöz.

Mindehhez pénz is kell, és a lobbisták legnagyobb bánatára a feneketlen uniós pénzeszsák őrei erre a területre nem gondoltak. A vidékfejlesztési forrásokat nem lehet informatikára fordítani, a gazdaságfejlesztési pénzekből pedig nem lehet közvetlenül az agráriumot támogatni. Így még az sem kizárt, hogy hazai költségvetési forintokat mozgósítanak az agrárvállalkozások informatikai fejlesztésére. Tudásbázisként pedig a gödöllői egyetemen megkezdték egy agrárinformatikai központ kialakítását. A Szent István Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük informatikai fejlesztővállalatok és az egyik mezőgazdasági integrátor cég, az Axiál másfél milliárd forintos állami támogatásból hozzáláttak a digitális agrártermelési rendszer tervezéséhez, valamint a digitális technológiához illeszkedő gépek, eszközök fejlesztéséhez. Július végén megalakult a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület is (precíziósnak nevezik a digitális agrárgazdaságot, merthogy GPS-alapon, helyspecifikusan működik), és nagy örömükre néhány nappal később kiderült, hogy 2021-ben Magyarország rendezheti a precíziós gazdálkodás éves európai konferenciáját. Ezt a fajta alaposságot pedig, amelyet az informatikával megtámogatott precíziós gazdálkodás magával hoz, a bankok is imádják, így a gazdák abban bízhatnak, hogy könnyebben jutnak hitelhez a gépvásárlásokhoz és más beruházásokhoz.

(hvg.hu)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

A precíziós gazdálkodás aktuális kérdéseit vitatták meg a szakmai fórumon

2023. április 14. 13:36

Több száz fiatal és közel negyven kiállító részvételével rendezték a „Digitális Agrártájoló – Fenntarthatóság az élelmiszerláncban” című szakmai kiállítást és konferenciát a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán.

A hígtrágya precíziós kijuttatásával kísérleteznek magyar szakemberek

2024. március 20. 15:10

588,3 millió forint vissza nem térítendő támogatás révén fejleszt mesterséges intelligencián alapuló precíziós hígtrágya-kijuttatási technológiát az AJG Agrogép Jármű- és Gépgyártó Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alkotta konzorcium.

A német kormány kiemelten támogatja a precíziós mezőgazdaságot

2019. február 24. 14:37

A modern mezőgazdasági üzemek precíziós módszerekkel, illetve gépekkel fognak dolgozni annak érdekében, hogy minimalizálják a vegyszer és műtrágya használatot.

A talajművelés fejlődéstörténete - Horizontális – vertikális – precíziós alapművelés

2018. október 7. 14:00

A talajművelési technológiát meghatározó alapművelés történhet forgatással és forgatás nélkül. Ennek előnyeit és hátrányait, valamint a rendelkezésre álló talajművelő eszközöket veszi sorra a Szerző.