A német férfi mezőgazdasági tevékenységgel akart foglalkozni Magyarországon, annak ellenére, hogy tudta, nem szerezheti meg mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát. A férfi abban bízott, hogy az uniós csatlakozással az akadály elhárul, ezért 1999-ben megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a tiltó rendelkezéseket megkerülve közreműködik a termőföldek megszerzésében.

A megállapodás nyomán mintegy 1000 hektár földet vásároltak, melyhez a pénzt a külföldi adta, a tulajdonjogot viszont a magyar férfi és családtagjai nevére jegyezték be. A földeken a külföldi a magyar férfival közösen alapított cég segítségével gazdálkodott.

Miután a német férfi látta, hogy a földszerzést a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé, abbahagyta a gazdálkodást és 2014-ben értékesítette a földet. Az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett magyar eladókkal azonban a vételárral kapcsolatos elszámolás nem jött létre, ezért a német férfi perben követelte a pénzt az üzlettársától, illetve annak családtagjaitól.

Az ügyész ebben a polgári perben lépett fel, és az ügyletkötések idején hatályos törvény alapján indítványozta, hogy a bíróság a tiltott szerződést kötő félnek visszajáró, az ingatlanvagyon értékesítéséből származó vételárat az állam javára ítélje meg. Ennek nyomán a Veszprémi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében az állam javára elvont 68 millió forintot a német férfitől.