A gyanú szerint le sem gyártott gépekről adott igazolást egyes társaságoknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A szervezet milliárdokat utalhatott át a mezőgazdasági termékek értéknövelésére kiírt pályázaton nyertes cégeknek. Miután mindez napvilágra került, a szervezet feljelentést tett.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azt követően, hogy a Világgazdaság munkatársa több alkalommal is felhívta a szervezet figyelmet: súlyos visszaélések történhettek a 2009-ben kiírt, mezőgazdasági termékek értéknövelésére kiírt pályáztatás és a kifizetések során. Az ügy jelenleg egy céget érint, ám úgy tudják, a visszaélésekben tucatnyi társaság vehetett részt. A költségvetésnek okozott kár elérheti a tízmilliárd forintot. A pályáztatás során jellemzően frissen alapított cégek jutottak százmilliókhoz úgy, hogy a tenderben előírt feltételeket nem tartották be. Érdekessége az ügynek, hogy a végül feljelentéssel zárult ügyben az MVH több kiutalást is végrehajtott, márpedig ehhez elvileg előbb minden esetben meg kellett volna győződnie arról, hogy a pályázó által közöltek megfelelnek a valóságnak. Pontosabban arról, hogy a gépet, amiért kifizetik a több száz millió forintos támogatást, valóban beszerezték.

Márpedig ez esetben nemhogy nem szerezték be, de információink szerint le sem gyártották a gépeket. Ezért különösen furcsa, hogy a hatóság – amelynek munkatársai elvben személyesen is meggyőződtek a gépek meglétéről – igazolta a pályázók szabályszerű eljárását és szabad utat adott az elnyert források aktuális részleteinek kifizetésére. Az általunk megvizsgált másik féltucatnyi cég esetében is joggal feltételezhető, hogy ilyen jellegű visszaélések történtek. A kérdéses pályázatokat 2009 végén nyújthatták be a társaságok, az MVH pedig 2010 májusában hirdetett győzteseket. A nyertesek általában a kiírás előtt néhány héttel alakult cégek voltak.

A cégnyilvántartások átvizsgálása, illetve a gépgyártó társaságok megkeresése után egyértelművé vált, hogy egyes cégek olyan berendezések beszerzése után hívtak le uniós pénzeket, amelyeket le sem gyártottak. Az ügyben érintett cégek közül például a Vegoline Kft. 2009. november 20-án alakult, tíz nappal később már be is nyújtotta pályázatát, s elnyerte a gépvásárlásra megszerezhető összeg maximumát, 1,6 millió eurót, akkori árfolyamon nagyjából 432,672 millió forintot. A társaság olyan szárítógép beszerzését és beüzemelését jelezte az MVH-nak, amelyről a gépgyártó cég, a Momál Kft. azt állította, le sem gyártotta. E tények birtokában kerestük több alkalommal az MVH-t, illetve a szervezetet felügyelő minisztériumot. A hivatal egyszer sem tudott érdemben válaszolni arra, hogy miként adhattak igazolást egy nem létező gépről. A Földművelésügyi Minisztérium mostani tájékoztatása szerint a vizsgálat alapján indult eljárás eredményeként az ügyfél támogatási jogosultságát megszüntették (közben szinte a teljes összeget átutalta az MVH), a határozatot a Vegoline 2014. december 17-én vette kézhez. A cég a döntés ellen fellebbezett, így az ennek kapcsán indult másodfokú eljárás, illetve a feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult eljárás jelenleg folyamatban van.

(Világgazdaság)