Juhász Anikó nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a kereslet növekedése a sajt és a vaj esetében lassabb ütemű, a tejszínnél gyorsabb, miközben a folyadéktejnél az uniós kereslet csökken.
   
Elmondta, hogy a globális kereslet növekedésének nagy részét Kína, India, az Egyesült Államok és Afrika szubszaharai régiója generálja. Megjegyezte, hogy ezek távoli piacok, ráadásul alapvetően más termékeket keresnek, mint amit a magyar tejtermelők előállítanak.
   
A főigazgató közölte, hogy a feldolgozott tejtermékek növekedési üteme 2,5 százalékos a világon, ami leginkább Indiának köszönhető. A globális fogyasztási növekedés motorjának nevezte a fagyasztott pizzára szórható sajttermékeket, illetve Afrika esetében a tejzsírral kevert sovány tejport, amit lisztként alkalmaznak a háztartások.
   
Juhász Anikó beszélt a tejelő tehéntartás nemzetközi mutatóinak alakulásáról is, amit 110 tagország adatai alapján állítottak össze. Ezek alapján a munkaerő költsége Nyugat-Európában magasabb, mint keleten, de az alapanyagköltségeknél fordított az arány és az egy tehénre jutó hozamban is fejlődésre van szükség Kelet-Európában.
   
Mint mondta, a világpiac több tejzsírt szeretne, amihez fajtaváltásra van szükség. Nyugat-Európában már elkezdődött ez a folyamat, próbálják támogatásokkal is ösztönözni a gazdákat a váltásra. A fajtákkal szembeni elvárások a hosszabb ideig termelésben tarthatóság, a betegségekkel szembeni kisebb érzékenység és természetesen a nagyobb zsírtartalmú tej.
   
Mélykuti Tibor a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a jövő kihívásai között a magyarországi tejfogyasztás növelését, hiszen míg Magyarországon fejenként 160-165 liter az éves tejfogyasztás, addig például Finnországban ez a mutató 400 liter. Fontosnak nevezte a tisztességtelen piaci szereplők jelenlétének, továbbá az élelmiszerhamisítások és az áfacsalások megszüntetését az ágazatban.
   
Úgy vélte, mindezekre jó megoldás lehet a tej és az alapvető tejtermékek áfájának csökkentése. Jelezte, hogy szorgalmazzák az UHT tejek, a vajkészítmények és a félkemény sajtok forgalmi adójának mérséklését, hiszen egyrészt 12-13 százalékos árcsökkenést és ezzel a fogyasztás várható növekedését eredményezné, másrészt a csalásokat és az élelmiszerhamisítást is jelentősen csökkentené.
   
Mélykuti Tibor örömének adott hangot amiatt, hogy a terméktanácsba belépett a kiskereskedelmi áruházláncok többsége, s ezzel sikerült a magyar UHT tej arányát a 2011-ben tapasztalt 10-20 százalékról 2016-ra 85 százalék fölé emelni a boltok polcain.
   
Benedicte Masure a 23 tagállamot tömörítő Európai Tejipari Szövetség főtitkár-helyettese elmondta, hogy Magyarország még nem tagja a tömörülésnek, de tárgyalnak a csatlakozásról.
   
Előadásában rámutatott, hogy az EU-ban 700 ezer gazdálkodó tart tejelő marhát és évente 160 millió tonna tejet állítanak elő. Az unióban 12 ezer tejfeldolgozó üzem van, amelyekben a tejipari feldolgozás területén mintegy 300 ezer embert foglalkoztatnak.

(MTI)