Hozzátette: a szektor teljesítményét a baromfiágazat növekedése húzta, mivel a „klasszikus” hússzektor (sertés és marha) növekedése csak alig valamivel haladta meg az 1 százalékot. A húskészítmények gyártása ugyanakkor 6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.

Az ágazat árbevétele 2016-ban elérte a 717 milliárd forintot. Ebből a baromfié mintegy 290 milliárd, a sertés- és marhahúsé mintegy 241 milliárd, míg a készítmény-gyártásé mintegy 184 milliárd forintot tett ki.

Csökkent a sertésállomány

Éder Tamás kiemelte: tavaly a sertésvágásszám elérte a 4,6 milliót, ami mintegy 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A vágásszám három év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt, ami az ágazat egyértelmű fehéredését jelzi az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének eredményeként. A statisztikailag nyilvántartott sertésállomány nem növekedett, illetve némileg még csökkent is, most 2,8 millió. A kocák száma tavaly 176 ezer volt, ami több mint 3 százalékkal kevesebb volt a tavalyelőttinél.

Megjegyezte: a múlt év eleji áfa-csökkentés 17-18 százalékos fogyasztói árcsökkenést hozott. Az élősertés ára 2016. áprilistól azonban jelentősen emelkedett. Január-szeptemberben az emelkedés mértéke a magyar piacon 30 százalékos volt, míg tavaly január-decemberben az áremelkedés 20 százalékot tett ki. Az élősertés árának növekedése az idén is tovább tart, egy év alatt mintegy 100 forintot emelkedett az élősertés ára kilogrammonként. Napjainkban az élősertés ára kilónként 410-420 forint körül van, így az ára az idén már az 5 éves átlag fölötti.

Éder Tamás közölte, tavaly ugyanakkor a sertéshús fogyasztói ára január-decemberben – húsrészenként eltérően – átlagosan csak 4-6 százalék között emelkedett a Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint. Mivel az önköltség – például az alapanyag ára és a munkabér is nő – elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése. Arra azonban a Hússzövetség társadalmi elnöke nem kívánt válaszolni, hogy a fogyasztói árak átlagosan mennyivel emelkedhetnek, mondván: ,,ez nem az ő tiszte”.

A húsvéti sonka vásárlásáról elmondta: olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, senki ne vásároljon. Hozzátette, a húsvéti füstölt áruk kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található, a kilónként 800-900 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 2000 forint feletti parasztsonka nem ugyanaz a termék. Azt ajánlotta, vásároljon mindenki legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket.

A füstölt áruk is célkeresztben

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal most ellenőrzi azokat az élelmiszereket – így a sonkát és más füstölt árukat is –, amelyek az ünnepi asztalra kerülnek. A március 20-án elrendelt ellenőrzés húsvétig tart. Az eddig végzett ellenőrzésnek még nincs összesített előzetes eredménye.
Hozzátette: a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait módosították, szigorították a húsokra, a húskészítményekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű árukat vehessenek az élelmiszerboltokban. Például ennek érdekében emelték meg több terméknél is az előírt minimális hústartalmat, és szabályozták a parasztsonkára vonatkozó előírásokat is, csökkentették például a sótartalmat. A változások döntő hányada ez év augusztus elsején lép életbe, de a sonkákra és füstölt árukra vonatkozó előírásokat már ez év január 1-től kell alkalmazni. Éppen azért, mert ezeknek a termékeknek nagy hányadát már húsvétkor is fogyasztják az emberek.

(MTI)