Állattenyésztés
Állattenyésztés

Áremelkedés várható a sertéspiacon

Áremelkedés várható a sertéspiacon

Magyar Idők

Az afrikai sertéspestis megjelenése ellenére stabilnak mondható a piac az ágazati szereplők szerint, sőt a Romániában elharapózott járvány miatt a szomszédos ország egyre több magyar disznót vásárol. A termelők azonban így sem dőlhetnek hátra, a szűkös gabonatermés nyomán emelkedő takarmányárak és a munkaerő­hiány is nehezíti a helyzetüket - írja a Magyar Idők.

Egyelőre nem borította fel a piaci egyensúlyt az afrikai sertéspestis megjelenése az országban, az eredményes védekezésnek köszönhetően ugyanis sikerült elérni, hogy a kór a vaddisznókról ne terjedjen át a házisertés-állományra.

Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta: amikor tavasszal megtalálták az első afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznókat az országban, rövid időre megingott a piac, az árak elkezdtek csökkenni, ezt követően azonban viszonylag gyorsan rendeződött a helyzet, az árak pedig újra felfelé mozdultak el.

– Most magasabbak az árak, mint az év elején voltak, az élő állat kilója 380-400 forint körül alakul – hívta fel a figyelmet a szakember. Jelezte: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a védekezés egyelőre tökéletesnek mondható hazánkban, a hatóság mindent megtett azért, hogy a vaddisznókról a házisertésre ne terjedjen át a kór, ami nagy sikernek könyvelhető el.

Megjegyezte, hogy bár vannak olyan importőr országok, amelyek ragaszkodnak a teljes országos mentességhez és nem vásárolnak Magyarországról élő állatot vagy sertéshúst, azonban ez nem okozott nagyobb piaci zavart.

Mivel Romániában tömegesen fordult elő a házi állományban az ASP, és emiatt rengeteg állatot vágták le és semmisítettek meg, ezért a szomszédos ország potenciális vevőként jelent meg a magyar piacon.

Ennek ellenére egyelőre nem történt változás, a hazai állomány továbbra is hárommillió állat alatt van, holott a termelők és a feldolgozók célja is egyértelműen az, hogy bővüljön a létszám.

Míg a sertéspestis egyelőre nem hozott komolyabb változást a piacon, az egész gazdaságot fojtogató munkaerőhiány mellett a takarmányárak is egyre több termelőnek okoznak fejfájást.

– A munkaerőgondok az agráriumon belül is szinte minden ágazatot érintenek, ez alól a sertéstartás és -feldolgozás sem kivétel. Minden téren hiány van emberből, a gazdaságok szakképzett munkaerőt ugyanúgy nehezen találnak, mint például gépkocsivezetőt.

A meglévő állományt pedig csak magasabb bérekkel tudják megtartani – fogalmazott a VHT titkára. A takarmányhelyzetről elmondta: a kedvezőtlen gabonatermés miatt növekvő árakra lehet számítani.

Bár a drágulás mértékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, az biztos, hogy a sertéstartás önköltségének hatvan-hetven százalékát kitevő takarmányáraknak mindenképp meg kell jelenniük az átadási árakban.

A szakember jelezte: a sertéságazat nem tartozik a magas jövedelmet biztosító ágazatok közé, a termelők és a feldolgozók minimális jövedelmet tudnak realizálni, így az eredményük terhére semmilyen költségnövelő tényezőt nem tudnak lenyelni.

Éppen ezért a növekvő költséget a termelőknek és a feldolgozóknak is érvényesíteniük kell, ám hogy ezt követően a kereskedelem enged-e majd a saját haszonkulcsából, vagy a teljes áremelést a vevőkre hárítja, egyelőre nem lehet tudni. Így azt sem, hogy a fogyasztói árak emelkedni fognak-e, s ha igen, milyen mértékben.

Menczel Edit jelezte: továbbra is ösztönözni kell a hazai sertéshúsfogyasztást, a vásárlók ugyanis magasabb minőségű árut vihetnek haza, ha a magyar termelőtől származó húst választják.

Ennek oka, hogy a takarmányozásban nagy eltérés van a hazai és a külföldi gyakorlat között, az pedig, hogy mivel etetik az állatot, nagy hatással van a húsa minőségére is.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az év első felében tovább nőtt a sertéshús behozatala, 12,2 százalékkal többet importáltunk, mint egy évvel korábban.

A teljes mennyiség elérte a 81,6 ezer tonnát. Élő állatból visszaesett az import, az év első hat hónapjában csaknem 15 százalékkal került kevesebb Magyarországra.

A VHT szakembere szerint a vágósertés és a malac behozatala egyaránt csökkent, azonban mivel hízóalapanyagra mindig szükség van, ezért utóbbi kategóriában lehetett alacsonyabb a visszaesés.

Tavaly óta mintegy kétezer vaddisznó lett sertéspestises

2019. október 8. 12:47

A betegséget eddig csak vaddisznóban mutatták ki, a sertésállományt nem érinti.

Nincs kereslet a magyar mézre?

2019. október 8. 10:17

A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – ára stagnál, illetve csökken.

Újra szállíthat hazánk Szerbiába friss sertéshúst

2019. október 5. 10:47

A gazdasági kár mérséklése érdekében a magyar országos főállatorvos haladéktalanul megkezdte a tárgyalásokat a szerb főállatorvossal a regionalizációról.

Kiemelten fontos a magyar baromfi ágazat versenyképességének megőrzése

2019. október 5. 08:17

A hús- és baromfiipar Magyarországon élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelkedő ágazat.

Tovább növekedhet a takarmányágazat idén

2019. október 11. 08:47

A magyar takarmányból 1,3 millió tonnát a sertéságazatban, 1,4 millió tonnát a baromfiágazatban használnak fel, 450 ezer tonnát a kérődzőknek, 130 ezer tonnát pedig egyéb célra gyártanak.

Nőtt az uniós takarmánytermelés

2019. március 14. 12:46

Az ernyőszervezet kiemelte az aszály és a hőhullám hatását a nyár végén, különösen Északnyugat-Európában, ami amiatt a szarvasmarha-takarmány iránti kereslet is növekedett.

Miért válasszuk marhahús helyett a tücsköt? - Az I. Rovaripari Konferencián jártunk

2018. március 8. 19:26

Rovaripar. Mit is takar ez a kifejezés? Az ipar tag arra utal, hogy valamilyen nagy mennyiségben előállított, piacképes termékről van szó.

Élménybeszámoló a II. Élelmiszer- és Takarmányipari Szimpóziumról.

2019. április 15. 11:56

2019 tavaszán a CHH Műszaki KFT második alkalommal szervezett teltházas tanácskozást, ahol a takarmány és az élelmiszeripar jeles szereplőit látta vendégül egy tartalmas szakmai napra.