Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.

Az uniós jogszabályhoz igazodva készül az új magyar állattenyésztési törvény is, amelynek célja, hogy a közösségi előírások betartása mellett biztosítsa a méltán világhírű magyar tenyésztési eredmények megőrzését.

Az elnök jelezte: a tenyésztőegyesületeknek számos módosításnak kell megfelelniük, amelyek egyebek mellett a nyilvántartásba vételt, a feladataikat, az ellenőrzésüket és a tenyésztési munkájukat is meghatározzák majd. A MÁSZ elnöke szerint, ha az ágazati szereplők felkészülnek ezekre a változásokra, akkor a törvény jó irányba változtathatja meg a tenyésztőszervezetek és az állattartók helyzetét. Ellenkező esetben azonban inkább elszenvedői lesznek a változásoknak. Az előkészületek folyamatban vannak, a jogszabály jövőre a parlament elé kerülhet.

– Minden szereplőnek, így a szaktárca mellett a MÁSZ-nak és a gazdáknak is nagyon oda kell figyelniük, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyekből erényt és előnyt lehet kovácsolni a jövőben is – emelte ki.
A legfontosabb feladat, hogy a különböző egyesületeket ernyőszervezetként összefogja a MÁSZ, így az erők nem forgácsolódnak szét.

– Ha a nemzetközi színtéren sikeresek szeretnénk maradni, akkor egy irányba, azonos célokért kell küzdenünk – hangsúlyozta.

Az elnök megjegyezte: az állattenyésztési törvény több évtizeden keresztül jogszabályi keretet adott mindazon folyamatoknak Magyarországon, amelyek eredményeként európai szinten is kiváló hírű tenyésztést sikerült kialakítani.

– A törvény jó volt, hiszen máig fennmaradt, ugyanakkor a tenyésztőegyesületek, versenyhelyzet híján, kissé elkényelmesedtek, elmaradtak azok a belső szervezeti változások, amelyek a folyamatos fejlődést és innovációt ösztönözték volna. A jogszabály mellett az eddig elmaradt generációváltás is ebbe az irányba hatott – mutatott rá Zászlós Tibor.

– Azok a szakemberek, akik a rendszerváltás környékén innovatívan, az új megoldásokat kutatva élére álltak ezeknek a szervezeteknek, lassan befejezik a szakmai tevékenységüket és átadják a helyüket a fiataloknak. Az új állattenyésztési törvény mellett tehát a fiatal szakemberek előtérbe kerülése is a tenyésztőegyesületek fejlődését, megújulását ösztönzi majd.

Az előző években elért eredményekről elmondta: részben az európai uniós forrásoknak köszönhetően a 2010 óta eltelt időszakban szinte minden állatfaj esetében javultak a mutatók. A baromfiágazat továbbra is stabil, a hektikussága ellenére némi mennyiségi növekedés a sertéstartásban is mutatkozott, ahogyan nőtt a tejelőmarha-állomány is, a húsmarhák létszáma pedig a többszörösére nőtt.

Azonban míg eddig döntően a mennyiségi előrelépés volt a fókuszban, a támogatásoknak ezt követően a minőségi javulást kell szolgálniuk Zászlós Tibor szerint. Mindez a tenyésztésre és az állattartásra is vonatkozik.

– A cél, hogy az állattenyésztők a legcélszerűbben tudják felhasználni azokat a pénzeket, amelyek akár uniós, akár nemzeti forrásból rendelkezésre állnak. A forrásoknak nemcsak valamilyen költségpótlást kell szolgálniuk, hanem, megfelelő koncepció mellett, a minőség javítását – mondta.

Ehhez az elnök szerint nagyon sok edukációra van szükség, a jelenlegi gazdák mellett pedig a jövő generációinak szemléletét is ebbe az irányba kell terelni.

– A tenyésztőszervezetek mellett ugyanis az árutermelésben, a gazdálkodásban is eljött az ideje a generációváltásnak. A fiatalokat arra kell biztatni – folytatta az elnök –, hogy az új, precíziós állattenyésztés eszközeit, a digitalizáció legkülönfélébb elemeit, az automatizáció részegységeit bátran alkalmazzák a gyakorlatban is. Ezzel javítható egyrészt a termelés eredményessége, másrészt a fiatalok előtt is világossá válhat, hogy mit jelent a modern állattenyésztés.

Nyílt napokat kell szervezni, hogy a saját szemükkel lássák a gyerekek és a fiatalok, hogy egy tenyésztő munkája nem a trágyataposásból áll. Tény, hogy a legmodernebb eszközök ellenére is embert próbáló feladatot jelent, ugyanakkor az egyik legszebb szakma – emelte ki.

Az ágazat jövőjét a jogszabályok és a szakemberek mellett a különböző állatbetegségekkel szembeni védekezőképesség befolyásolja a leginkább. Az egyes fertőző betegségek már napjainkban is különös jelentőséggel bírnak. Míg tavaly a madárinfluenza okozott károkat a baromfiágazatban, idén az afrikai sertéspestis megjelenése borzolja az állattartók kedélyeit. A megfelelő lépéseknek köszönhetően máig sikerült megóvni a házi sertéseket a komoly gazdasági kárral fenyegető fertőzéstől, csupán a vaddisznóállományban ütötte fel a fejét a kór.

– A fertőző betegségek megjelenésének egyik legnagyobb veszélyeztető tényezője maga az ember. Éppen ezért nagyon komoly óvintézkedésekre van szükség. Ebből a szempontból a világszinten is elismert magyar állategészségügy mindeddig jól vizsgázott, a cél, hogy ezt a státust a jövőben is megőrizzük – mondta a MÁSZ elnöke.

Bár, tette hozzá, a sertéspestis mellett számos betegség fenyegeti az állományokat, az eddig elért eredmények az állategészségügyi rendszer hatékonyságát igazolják.

Míg néhány éve a kéknyelv-betegség miatt korlátozták a magyar szarvasmarhaexportot, mára Törökország feloldotta a zárlatot, Kína pedig az idén ismét madárinfluenza-mentessé nyilvánította hazánkat, s így újra megnyílt a távol-keleti piac a magyar baromfi előtt.

(forrás: Magyar Idők)