Növekedtek az élőállat-vágások
Az élőállat-vágások növekedése a szarvasmarha és a baromfi esetében a stabilizálódás jele, a sertésnél viszont az anyakocák növekvő vágása újabb állománycsökkenést vetíthet előre - írja a Világgazdaság.
A hazai vágóhidakon az idei első három negyedévben 11 százalékkal több szarvasmarhát és 10 százalékkal több baromfifélét vágtak le, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, ám a sertésvágás gyakorlatilag a 2017-es szinten maradt – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az utóbbi adat szerint 3,49 millió sertést vágtak le, 0,1 százalékkal – háromezerrel – kevesebbet, mint 2017 első kilenc hónapjában.
A vágás mennyisége 2018. júliusban még meghaladta, augusztusban és szeptemberben már kissé alulmúlta az előző év azonos hónapjainak vágását. Ám, míg az előző év első háromnegyed évében 64,2 ezer anyakocát vágtak, a mostaniban 70,5 ezret, vagyis csaknem 10 százalékkal többet.
Az anyakocavágások emelkedésének több oka is lehet, az egyik minden bizonnyal a PRRS-mentesítés – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A PRRS-betegség emberre veszélytelen, a sertéseknél reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel jár, és a mentesítés sok esetben állami kártalanítás melletti állománycserével valósítható meg. Az egész ország mentesstátuszának elérésére az agrártárca még 2014-ben 2020 végét szabta meg végső határidőnek. Menczel Lászlóné szerint sokan nem merik újraindítani a hizlalást.
Úgy látja, hogy belejátszhat a kocavágások növekedésébe a sertéspestistől való félelem, de szerepe lehet a gabonaárak emelkedésének, illetve az ebből fakadó takarmánydrágulásnak is. Mindeme tényezők miatt csökkenhet az állomány, és az sem segíti a növekedést, hogy az élő állatok felvásárlási ára kilogrammonként 370-400 forint körül stabilizálódott a VHT adatai szerint. Ugyanakkor árnyalhatja a képet a Magyarországon is zajló fajtaváltás, amelynek egyik jellemzője a nagyobb szaporaságú hibridek, mint például a DanBred elterjedése.
A baromfiféléknél a liba- és kacsavágás is erőteljesen – 23, illetve 103 százalékkal – meghaladta az egy évvel korábbit, igaz, a 2016-os adat a madárinfluenza hatásai miatt rendkívül alacsony volt. A levágott baromfi 77 százaléka volt csirke. Pulykából 5,1 milliót vágtak az idei első kilenc hónapban, ami darabszámban az előző évivel közel azonos volt, de élősúlyban 6 százalékkal nagyobb. Ezen a piacon a kereslet is csökkent a madárinfluenza miatt, mintegy másfél éven át. A legjelentősebb hazai pulykafeldolgozó, a Gallicoop például ezalatt 3200 tonna készletet halmozott fel – mondta egy múlt heti konferencián Erdélyi István, a cég elnök-vezérigazgatója.
