Életmód
Életmód

Alakor: mesékből aratás

Alakor: mesékből aratás

Agrofórum Online

Nem mondok újdonságot, ha azt állítom, az emberek többsége nem mentes a szenvedélyektől. Az viszont, hogy valaki szenvedélyének a tárgya az alakor legyen… Na, erre azért már felkapják a fejüket, igaz? Pedig van ilyen, Trungel László Jósvafői termelő ez az ember, aki mint az beszélgetésünk során kiderül pénzt, időt és energiát nem sajnálva törekszik arra, hogy az általa termesztett ősgabonából a lehető legjobbat hozza ki.  

„Nyolc éve történt, hogy Szeremley Hubától kaptam egy zsák bözödi alakort és mellé számtalan történetet arról, hogy milyen rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik ez a növény, és mire használják fel azok, akik termelik. Mesélt arról, hogy vannak Keleten, az egykori Termékeny-Félhold területén olyan vidékek, ahol ma is egyfajta gyógynövényként, roborálószerként használják, mind az emberek, mind pedig a haszonállatok esetében, hiszen pl. a búzával összehasonlítva mintegy negyvenszeres vitamin tartalommal rendelkezik.

Sőt, a hazai gasztronómiában is elterjedt bulgur eredeti változata is az alakorból készült, illetve készül napjainkban is: a kalászt megpörkölik, majd miután a magról kézzel eltávolítják a pelyvát azt megfőzik, így készítik el a bulgurt. Ez, mivel rendkívül munka és alapanyag igényes, érthetően magasabb árkategóriákba is tartozik, mint a nagyüzemi körülmények között előállított változat.”

A növényhez kapcsolódó történetek, illetve a felhasználhatóságának a lehetőségei, mondja László, teljesen elbűvölték, és úgy gondolta, komoly lehetőség van ebben az idehaza ritkaságszámba menő gabonának:

„Minden fellelhető információt felkutattam, és ezek ismeretében kezdetem bele 2011-ben az alakor termesztésébe, ami közel sem volt egyszerű, hiszen merőben különbözött az általam eddig termelt növényfajtáktól.”

A tanulóévek

A zsák alakor fél hektár bevetésére volt elég, így a kezdeti időszakban elsősorban azért küzdöttek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot nyerjenek. „A családi gazdaságunk a Sajószegeden fekszik, de többfelé vannak területeink. Az alakort is több területen vetettük el, ez által próbáltuk fokozni a termésbiztonságot, hiszen ekkora mennyiséget egy területre koncentrálni kockázatos lett volna. Az első évben rendkívül sok munka volt vele, a vetésterület ’tisztán tartása’ jelentette az egyik legnagyobb kihívást.

Belekerült a vetőmag közé búza és rozs is, volt két nagyon elkeserítő év, amikor úgy tűnt, sohasem fogjuk tudni elérni a kívánt homogén vetést. Bármilyen különösnek hangzik, de azt tapasztaltuk, hogy az alakor, szemben a búzával, amely csak saját magát képes beporozni, képes az átkereszteződésre. Így a területeken lépten nyomon találkoztunk hibridekkel, ezektől mentesíteni a táblát, az volt a legnehezebb. Végül is sikerült, elő tudtuk állítani magunk számára a magas minőségű vetőmagot. Ez idő alatt a termelésből természetesen semmi hasznunk nem keletkezett.”

Mindeközben a termesztéssel kapcsolatosan is újabbnál újabb tapasztalatokat szereztek Lászlóék: „Többször szaladtunk bele a pofonba… A vetés egyik évben annyira gyomos lett, hogy kénytelenek voltunk vegyszert használni, nem láttunk más megoldást. A gyomírtást úgy ’hálálta meg’ a növény, hogy abban az évben nem hozott magot. Ekkor jöttünk rá arra, hogy semmifajta növényvédő szert nem tűr el. Amíg a modern fajtákat erre is nemesítik, addig ez az ősi növény nem tolerálja azokat. Előfordulhat, hogy megáll a fejlődésben, de az is, hogy terméskiesés következik be.” Ennek a tapasztalatnak köszönhető, hogy bár a gazdaság nem bio, de az alakor termesztése teljességgel vegyszermentesen történik, sőt még az elővetemény esetében is figyelemmel vannak erre.

A gyomokkal kapcsolatosan más érdekes tapasztalatra is szert tett a László: „Bármilyen különösnek tűnik, de nem szereti, ha teljességgel tiszta az a terület, amelybe elvetjük. Minimális gyomigénye van, azt kedveli, ha ezek felé tud nőni. A gyomos talajon, azt vettük észre, hogy sokkal jobb minőségű termést produkál, még ha valamivel kevesebbet is. Nyárra nagyon szépen elnyomja a gyomot, kikalászol, minden kiszárad alatta. Az igazsághoz hozzátartozik azért, hogy az egyszikűek időnként tudnak gondot okozni.

A tápanyag tekintetében is eltér a megszokottól, azt szereti, ha nincs sok a földben, nagyon vékony a szára, így egy komolyabb nitrogén pótlás hatásra lefekszik, nem bírja el a fejét, amiatt az alakor esetében a szerves trágyázás is mértékkel alkalmazható csak. Ott a legszebb a növény, ahol egészséges a talaj élet, ennek fenntartásához ő maga is hozzájárul, határozottan javítani tud a homokos területek minőségén.  Amire szüksége van, az a csapadék, az időben megkapott víz létszükséglet számára. Az alakor termésátlaga ugyanakkor még a legoptimálisabb körülmények között sem mérhető a búzáéhoz, hektáronkénti 1-2 tonnát produkál.”

Miközben a gazda a termesztéstechnologiával és az elemekkel birkózott, számolnia kellett még egy nagy kihívással, ez pedig a feldolgozás kérdése volt. „A termelés első pillanatától elkezdtünk az őrléssel kísérletezni. Talán az elmondottak jól tükrözik, hogy az alakort megtermelni sem egyszerű feladat, de a feldolgozása még inkább feladta a leckét. Nagyon nehéz vele dolgozni, hosszú évek munkája volt, amíg kifejlesztettem azt a technológiai sort, amivel őrlésre alkalmassá tudtam tenni a magot.”

Piacképes

Jó dolog aratni, vetni, hántolni, őrölni, de mindezt csak a saját örömünkre nem célszerű.  Ezt is jól látta László, aki az első évek nehézségei után piacot keresett a termékének. Az, hogy komoly érdeklődés jelentkezett az alakorból készült liszt után, azt bizonyította, hogy az egykori álmoknak volt létjogosultsága, valóban érdemes volt küszködni a fajtával.

„Szerencsés egybeesés, hogy akkor, mikor piacra tudtam lépni a termékemmel, kialakult a kézműves pékségek egy olyan csoportja, amely kísérletező kedvvel rendelkezett és elkötelezett volt a minőség és az egészséges táplálkozás iránt. Mindehhez pedig társult az a fogyasztói réteg, amely meg tudja fizetni az ilyen jellegű élelmiszereket.  Az ugyanis, hogy az alakorból kenyér legyen, az megint csak idő és költségigényes munka, csak kézműves technikával, teljességgel adalékmentesen érhető el.

Az általam termesztett bözödi alakorból kovásszal készül a kenyér, íze és illata karakteres, lágy állaga pedig süteményszerű.  Ezentúl azonban más is megkülönbözteti a modernebb társaitól: az alakornak magas a foszfor és káliumtartalma, nem tartalmaz ugyanakkor alfa-gliadint, ami a gluténérzékenység egyik fő kiváltója, a glutén-csoportba tartozó fehérjék egyike. Fehérjéje közel 100%-ban emészthető.  Beltartalmi értékére jellemző a magas vitamin, ásványi anyag, telítetlen zsírsav, antioxidáns tartalom, illetve minden esszenciális aminosav megtalálható benne.”

Nemesített alakor

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében is kialakult egy olyan kutatócsoport, melynek elsődleges feladata az organikus termesztésre alkalmas fajták nemesítése, és ez a csoport a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. közreműködésével kialakította az organikus nemesítés feltételrendszerét és módszertanát. A nemesítési programok fejlesztése során felmerült az igény, hogy olyan fajok bevonásával végezzék a módszertani fejlesztéseket, melyeket a konvencionális nemesítés a gyakorlatban nem használ, genetikai diverzitása gyakorlatilag még érintetlen, és emellett piacképes terméket is elő lehet belőle állítani. A választás az alakorra esett. A bemutatott fajtajelöltek közül az Mv Alkor kapott minősítést 2008-ban, és ennek vetőmag-szaporítását kezdték el.

Forrás: Kovács Géza MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Génmegőrzési és Organikus Nemesítési Osztály

Bözödi alakor

Az alakor egy hazánkban kevésbé ismert gabonaféle, amit egyszemű búzának is szoktak hívni, habár a búzának rokona csak, nem a közvetlen őse. A modern búzákhoz képest sokkal könnyebben emészthető, magas A vitamin tartalommal rendelkezik és szénhidrát tartalma is alacsony.

Az alakor újrafelfedezése Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez kötődik. Az emberek az úgynevezett termékeny félhold övezetben, a mai Szíria, Jordánia, Törökország és Irak térségében fedezték fel ezt a tápláló növényt mintegy tízezer évvel ezelőtt. Ez a növény eltartotta az akkori népességet, ám az időjárás változása, a demográfiai robbanás miatt vándorolniuk kellett. A szakember hat géncentrumban találta meg a növényt, 14 éve ebből hozott haza egy kisebb mennyiséget Erdélyből.

Sör készült az ötezer éves élesztőből

2019. május 24. 10:33

A sör elkészítője szerint fűszeres, kissé gyümölcsös és nagyon összetett ízvilágú nedű született.

A horgászat a legtöbb embert vonzó szabadidős sport itthon

2019. május 23. 15:03

A horgászat értelmes szabadidőtöltés, és talán a fiatalok is rabjai lesznek egyszer.

Megjelent a májusi Agrofórum

2019. május 15. 11:27

Májusi lapszámunkban két kiemelt témát ajánlunk olvasóink figyelmébe. Elsőként a szennyvíziszapok és a hígtrágya szántóföldi felhasználásának lehetőségeit a talajerő-gazdálkodásban betöltött szerepét, a környezetvédelmi vonatkozásokat járjuk körbe.

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a hagyományokat

2019. május 12. 05:33

A kihajtási ünnep segít élővé tenni a hagyományokat, a régi mesterségek felelevenítését - fogalmazott, hozzáfűzve: ahhoz, hogy "a nemzet múltja velünk maradjon, éltetni kell a hagyományainkat".

Ukrajnában 60 millió tonna fölötti gabonatermést várnak

2018. július 4. 14:44

Idén, az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint, az előző évekhez képest korábban, már június 12-én megkezdődött az aratás Ukrajnában.

Veszélyes kártevők: kalászosok levéltetvei

2019. március 27. 07:58

Függetlenül attól, hogy a pázsitfűvek (Poaceae) közé tartozó kalászosok kártevői jelentősen megegyeznek, a kártevők nyomon követésének és sikeres megfékezésének mindig nagyobb hangsúlyt kell kapnia az intenzívebb termesztéstechnológiájú állományok (malmi búza, vagy sörárpa) esetében.

Tiszta vetőmag - sikeres növénytermelés - II. CHH Élelmiszer- és takarmányipari szakmai nap - Győr

2019. április 2. 07:11

A szakmai nap programjában előadások és interaktív gépbemutató szerepelt. A szakmai előadásokat meghívott intézményi és egyetemi előadók, illetve a CHH Műszaki Kft. szakemberei tartották.

Még több gabona jöhet! - Bővült a Concordia Közraktár nemzetközi vasúti átrakója

2018. május 17. 10:30

Korszerű csarnoktárolóval bővítette ceglédi vasúti átrakótelepének kapacitását a Concordia Közraktár Zrt. Az 1200 négyzetméteres épületével a telep teljes gabonatároló képessége 30 000 tonnára nőtt.