Életmód
Életmód

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

Agrofórum Online

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával. Erdő és az erdő lakóinak kapcsolatát, kölcsönhatásait kezeli, formálja a természetközeli vadgazdálkodás.

A Pilisi Parkerdő alapítása óta, több mint öt évtizede a hazai erdőgazdálkodás szakmai pionírja, ahol olyan kísérleti programok indultak hajdan, mint a Visegrád-közeli szálaló erdőgazdálkodás, amely mára örökerdőgazdálkodás néven a jövő generációi számára alakít a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is ellenállóbb, fenntartható magyar erdőket. Nincs ez másképp vadgazdálkodás terén sem, és az „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” egyre közeledő aktualitása szempontjából érdemes áttekinteni a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken elindított természetközeli vadgazdálkodást.

A természetközeli vadgazdálkodás lényege az, hogy a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma állapotát tartva szem előtt.

„Az erdő élővilága roppant érzékeny ökológiai rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják a rendszer egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az természetközeli vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például külön takarmányozás, vadkárelhárító kerítések nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil elegyes erdők tarthatók fenn. A vadgazdálkodás ilyen módon történő megközelítése az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét támogatja, melynek a vadállomány az egyik része. Törekszünk a természetes arányoknak megfelelő vadsűrűség elérésére”

foglalta össze Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei fajban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekednek. A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, és biotikus vagy más károsításokkal szemben.

A Pilisi Parkerdőben elindított természetközeli vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel, ezek a következők:

  • A vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása.
  • Nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél.
  • Szisztematikus vadhatás monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának monitorozása érdekében.
  • A vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett.
  • Kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás.
  • A ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós szerepük alapján.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterület egyre nagyobb részén vezeti be lépésről lépésre az örökerdő-gazdálkodás és az természetközeli vadgazdálkodás módszerét, így fokozatosan természetközelibb és ellenállóbb, a klímaváltozás hatásaival szemben is védettebb erdők kialakítását valósítja meg.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Így készítsünk csalódásmentes eperlekvárt, tartósítószer nélkül

2024. április 20. 08:10

Kevés finomabb lekvár van a házi eperlekvárnál, pláne, ha tartósítószer-mentesen készítjük el.

Ismerje meg a kertek szelíd óriásait, a dongókat!

2024. április 19. 15:10

Ha tudnák az emberek, milyen hasznosak a dongók és milyen veszélytelenül végzik a munkájukat, nem akarnák mindenáron lecsapni, csapdába ejteni vagy rovarirtóval lefújni őket.

52 éve egy lezárt üvegpalackban élnek ezek a növények

2024. április 18. 13:10

Egy olyan légmentesen zárt palackról van szó, amely a világon a leghosszabb ideje, 52 éve nem volt kinyitva, sem locsolva, mégis harsogóan zöld növények élnek benne.

7 ok, amiért a japánok igazán hosszú életet élnek

2024. április 16. 12:10

A második világháborút követő időszakot leszámítva elmondható, hogy a hosszú élet tekintetében a japánok mindig a világranglista élén álltak. Az okok a tudósok szerint a japánok életmódjában rejlik, amelyet azonban ma már bárki kedve szerint követhet.

A csapdázás természetvédelmi célokat is szolgálhat

2020. április 13. 04:37

Hajas Péter Pál vadbiológussal a csapdázás céljáról, hatályos rendeletekről, kímélő és élvefogó eszközökről, sőt, még a műszőrme-bundákról is beszélgettünk.

Megemelt forrásokat szeretnének a természeti értékek védelme érdekében

2021. február 1. 10:53

a madárállományok jelentős, 30 %-os csökkentést mutatnak; a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása a növényvédőszerek hatására vezethető vissza, és az apróvadfajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is kimutatható.

Januárban döntenek a vadgazdálkodási pályázatokról

2018. december 10. 08:16

A pályázatokkal kapcsolatos végső döntést (támogatás vagy elutasítás) az elnöksége hozza meg 2019. január 31-ig.

Döntöttek a vadgazdálkodási pályázatokról

2019. január 22. 07:46

Az elnökség 742 pályázatot támogatott, melyek forrásigénye mintegy 515 millió forint. Elutasítottak 93 pályázatot. Valamennyi pályázó január végéig a megadott elektronikus címen tájékoztatást kap a döntés eredményéről.