A kísérlet az országban 11 helyen folyt, amelyek jól reprezentálják a magyarországi termőhelyeket.

A rendszer működtetésének célja, hogy a kukoricatermesztők objektív eredményeket ismerhessenek meg, és tudjanak választani a saját termőhelyükhöz leginkább illő, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes növényfajták közül.

A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja. A kilenctagú testületben a gazdálkodók, feldolgozók, kereskedők és fajtatulajdonosok egyaránt jelen vannak. A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták. A kísérleti metodika iránt már külföldről is érdeklődnek.

A GOSZ és a VSZT 2007-ben kezdte el a búza mellett a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteit is, tavaly nyáron pedig csatlakozott hozzájuk az NAK, amelynek anyagi és szakmai támogatása lehetővé teszi a rendszer továbbfejlesztését.

A tervek szerint 2019-től a kukorica és a búza mellé felveszik a vizsgált növények közé a repcét is.

A fajták kiválasztásakor az újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtették az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemelték őket a kísérletbe. A fajtatulajdonosok 2010 óta olyan hibrideket is indíthatnak, amelyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU-listán szerepelnek.

Idén hét fajtatulajdonostól 45 kukoricahibrid-fajta szerepelt a kínálatban, a vizsgálatukat négy éréscsoportban végezték el. A hektikus időjárás nagyban befolyásolta az eredményeket, különösen Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vetette vissza a termésmennyiséget, mégis, míg a kukorica 2018-as országos termésátlaga 8,29 tonna per hektár, addig a kísérleti helyszíneken 12,69 tonnás termésátlagot értek el.

A posztregisztrációs fajtakísérlet ide kattintva érhető el.