A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI) közös napraforgó és szója fajtabemutató rendezvényt tartott a Csongrád megyei Székkutas növényfajta-kísérleti állomásán.

„A fajtabemutatók összehívását azért kezdeményeztük, hogy segítsük a termelőket a piaci igények kiszolgálására szolgáló következő évi fajtaválasztásban. Egyértelmű, hogy az ilyen jellegű a rendezvényeken a legegyszerűbb összehasonlítani a klímaváltozásra az innováció segítségével létrehozott új fajtákat, illetve bemutatni azt, hogy miként szerepeltek ebben a rendkívüli időjárást mutató évben”

– mondta el köszöntőjében Szél István, a NAK Csongrád megyei elnöke.

A fajtabemutatón megjelent nagyszámú érdeklődőt Csapó József, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály osztályvezetője köszöntötte, aki megnyitó beszédében kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét, amit a NAK és a NÉBIH a gazdálkodók aktív tájékoztatása érdekében végez. A NÉBIH növénytermesztési szakemberei és a meghívott szakértők a szántóföldi fajtakísérlet jövőjéről, a fajtaválasztás szempontjairól és termesztéstechnológiai érdekességekről tájékoztatták a megjelenteket.

A rendezvényen kiderült, hogy az eltérő vetési időpontok miatt a napraforgótáblák a kezdeti fejlődés idején jelentős különbségeket mutattak, azonban azok július végére mérséklődtek.  A napraforgó virágzási időszaka viszonylag hosszan tartott, emiatt a virágok megtermékenyülése jónak mondható. A növények egészségi állapota a korábbi védekezéseknek köszönhetően jó volt.

Az Európa egyik legnagyobb napraforgó-termelőjének számító Magyarországon évek óta stabilan több mint 600 ezer hektáron termesztenek napraforgót. A napraforgó hozamát tekintve hazánk csúcstartó: míg húsz éve nagyjából 1,5-1,8 tonna termett hektáronként, addig mostanra ezeket az értékeket közel megduplázva takaríthatják be a termést a gazdálkodók. Az idei kilátások kifejezetten biztatóak voltak: a 15 termesztett fajta a tavalyi eredményhez hasonlóan nagyjából 1,8 millió tonnás hozamot ígért idén az aratás előtti becslések alapján, ez azonban az aszály miatt kevesebb lehet.  A terményt jellemzően étolajként és margarinként hasznosítják, de a sajtolás után visszamaradó napraforgódara takarmány- és ipari alapanyagként is értékes. A betakarításra váró növényekben kárt inkább csak jelentős mennyiségű eső okozhat.

A szója esetében egyes területeken csökkent a termesztési kedv és ezzel a vetésterület, miután az Európai Unió döntése értelmében a növény az idei évtől egyes esetekben nem vehet részt a zöldítési előírások teljesítésében. A nyári csapadékos, párás időjárás nagyon kedvezett a szója fejlődésének. A gyengébb talajokon is meglepően szép az állomány. A szója vetésterülete az elmúlt években 40-70 ezer hektár között alakult, idén nagyjából 60 ezerre tehető. A néhány héttel ezelőtti termésbecslés alapján a növényből még hektáronként átlagosan 2,8 tonna termést vártak a szakemberek, azonban az elmúlt időszak aszályos időjárása miatt ennél várhatóan alacsonyabb lesz az országos termésátlag.