Hamarosan véget ér a Nitrogénművek Zrt. szakmai irányításával működő hároméves kísérletsorozat, az 500-ak Klubja. Az osztott parcellás szántóföldi műtrágyázási demonstrációs programban részt vevő gazdák termőhelyre és növényre szabott szaktanácsadást és tápanyag-utánpótlást kaptak, majd a szakemberek minden egyes helyszínnél betakarítási szezononként értékelték a szakszerű műtrágyázással elért terméstöbbletet és többletjövedelmet.

Hamarosan lezárul a hazai agrárium egyik legátfogóbb kísérletsorozata, az 500-ak Klubja. A szántóföldi növénytermesztést hatékonyabbá és gazdaságosabbá tevő, osztott parcellás műtrágyázási demonstrációs programban 500 gazdálkodó vesz részt az ország egész területéről. A kísérletben jellemzően 300 hektár vagy annál nagyobb területet művelő, fejlett gépparkkal rendelkező gazdaságok vehettek részt, amelyek biztosítani tudták a 2×5 hektáros üzemi és Genezis parcellákat, valamint a szakemberek által meghatározott mennyiségű és hatóanyag-összetételű műtrágyák időben történő kihelyezését. „A Nitrogénművek Zrt. szakmai irányításával három éve elindított program lényege, hogy a résztvevő gazdák adott növényi kultúrára és termőhelyre specifikus tápanyag-utánpótlást és szaktanácsadást kaptak, majd minden egyes helyszín esetében betakarítási szezononként értékeltük a hagyományos módon kezelt (üzemi) területek, és az általunk javasolt mennyiségű és összetételű tápanyagokat felhasználó (Genezis) parcellák terméseredményeit” – mondta el dr. Kiss Csongor szaktanácsadási és kísérleti osztályvezető.

A magyarországi műtrágyázási gyakorlatra évtizedek óta a föld tápanyagkészletének kizsákmányolása jellemző. „A Fertilizers Europe nemzetközi szakmai szervezet 2012-es adatai alapján éves szinten 64 kg/ha felhasznált nitrogén-hatóanyaggal európai összehasonlításban a középmezőnyben vagyunk, míg a foszfor és kálium tekintetében ennél is rosszabb a helyzet, csupán a töredékét használjuk a tőlünk nyugatabbra lévő gazdaságok tápanyag-utánpótlásához képest. Az 500-ak Klubja kísérletsorozattal ezért az volt a célunk, hogy megmutassuk, szakszerű műtrágyázással mekkora terméstöbblet és többletjövedelem érhető el” – magyarázta a szakember. A program hiteles megvalósításának alapjaként minden kísérleti területet bővített talajvizsgálati módszerrel elemeztek a szakemberek, majd a talajok tápanyag-feltöltöttségének ismeretében a Pro Planta szaktanácsadási program segítségével és az egy évtizedes kísérleti tapasztalatok alapján lett meghatározva a legoptimálisabb tápanyag-összetétel.

Tapasztalatok, megtérülés

Az elmúlt három év során 26 különböző tavaszi és őszi vetésű növényre történt vizsgálat, és az öt lezárt vetési szezonban a normál műveléshez képest átlagosan 43%-kal több, összesen több mint 225 tonna tápanyag került vissza a földekbe. „A három fő tápanyag esetében jól látszik, hogy bár mennyiségben mind az üzemi, mind a Genezis parcellák esetében a nitrogén felhasználása kimagasló, az általunk javasolt, nagyobb terméshozamot eredményező műtrágyázás során a foszfor és a kálium felhasználását jóval nagyobb arányban, 57, illetve 53%-kal növeltük. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy a Magyarországon általános gyakorlatként alkalmazott alaptrágyázás mellett a szakszerű, esetenként kétszeri levéltrágyázás is indokolt lehet” – mondta el dr. Kiss Csongor.

Habár a terméshozamokat az adott időszak időjárása nyilvánvalóan befolyásolta, a tápanyag-visszapótlás optimalizálása az elmúlt három évben átlagosan 8-10%-kal magasabb terméshozamot eredményezett a Genezis parcellákon. „Az egyedileg összeállított műtrágya-felhasználás a legnagyobb vetésterületű növényünk, és az 500-ak Klubja kísérletsorozatban is a legtöbb helyszínen termesztett kukorica esetében átlagosan 1,1 t/ha, míg a napraforgó esetében 380 kg/ha terméstöbbletet eredményezett a tavalyi évben. A repce és az őszi búza esetében a 2013-as betakarítási időszakban értük el a legnagyobb terméshozam növekedést, átlagosan 480 kg, illetve 680 kg-ot. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy nem az egyszeri, gigantikus termésmennyiség elérése a cél, hanem az adott termőhelyi viszonyok között hosszú távon leghatékonyabb gazdálkodás megvalósítása” – hangsúlyozta ki a szakember.

„A kísérletben részt vevő gazdaságok számára a Nitrogénművek Zrt. térítésmentesen biztosította a szaktanácsadást, a talajmintavételt, a bővített talajvizsgálatot és a Genezis parcellákon felhasznált műtrágyát, és folyamatosan nyomon követtük, hogy adott év aktuális terményárai mellett az elért terméstöbblet és a plusz ráfordításként jelentkező műtrágya-felhasználás mekkora többletjövedelmet eredményez. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy megéri szakszerűen gondoskodni a termőföldről, hiszen az bőségesen meghálálja a többlet figyelmet, tápanyagot, és a teljes megművelt területen alkalmazva igen komoly gazdasági hasznot eredményez” – mondta el dr. Kiss Csongor.

A termelők a többéves kísérletsorozat során a gazdaságok számos trágyázástechnológiai elemet átvettek, és ma már sok 500-ak Klubja tagnál gyakorlattá vált a komplex, foszfort és káliumot is tartalmazó trágyák kijuttatása, valamint a legalább egyszeri levéltrágyázás, amelynek célja a mikroelem-pótlás és a kondicionálás. „Az eredmények a Nitrogénművek Zrt.-t is további fejlesztésekre inspirálták, az olajos növénykultúrákban megjelentek a kimagasló kéntartalmú szilárd, illetve folyékony talaj- és levéltrágyáink, és a magas nitrogén hatóanyagú Nitrospeed termékünk. A szándékunk tehát egyértelműen az, hogy a jövőben tovább bővítjük a kísérletsorozatot, és még több gazdaságot bevonunk a kutatásba. Emellett nemcsak a kijuttatott tápanyagot, hanem a növénytermesztési technológia teljes folyamatát lefedjük, tehát a vetőmag, a műtrágyák és a növényvédő szerek alkalmazásának együttes hatásait fogjuk komplexen vizsgálni. Az első ilyen kísérletek már el is kezdődtek” – mondta el a szakember.

(Nitrogénművek Zrt.)