Alma munkacsoport alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács valamint az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) együttműködésével. Célja, hogy az almatermesztés – ide értve az étkezési és a léalmát is – szereplői és a szakmai szervezetek a jövőben közösen alakítsák ki álláspontjukat, szakmai véleményüket, együttműködjenek az ágazat fejlesztésében. A munkacsoport Bori Vilmost, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének alelnökét, a Vásárosnaményi Gazdakör elnökét választotta meg elnökének.

A munkacsoport 2019. július 17-i, Újfehértón tartott alakuló ülésén egyeztették a termésbecslések adatait és az aktuális termelői valamint feldolgozóipari információkat. A szervezetek felmérése alapján megállapítható, hogy idén Magyarországon mintegy 450 ezer tonna almatermés várható, ami 25 százalékkal marad el az átlagostól. A hozamcsökkenést részben a tavaszi fagyok miatti lokális kiesések okozzák.

Míg 2017-ben nagyon kevés alma termett, addig 2018-ban rekordmennyiségek voltak Európában, az almatermesztésben meghatározó országokban (különösen Lengyelországban) és hazánkban is. A hazai átvételi árakban mindez 2017-ben jelentős emelkedést, tavaly pedig drasztikusan alacsony árakat okozott.

Mint a mostani ülésen elhangzott, a 2018-as magas termés ellenére a léalmát feldolgozó üzemekben jelenleg feltehetőleg nincsenek extra készletek. Az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak. Ellentmondásos információk érkeznek ugyan észak-európai versenytársunktól, de a hivatalos adatok 2,0-2,5 millió tonna körüli lengyel termésről árulkodnak, ami a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Mindez azt jelzi előre, hogy várhatóan keresleti piac lesz almából.

Az alma hasznosítási irányok közötti megoszlása várhatóan ebben az évben is 1/3 étkezési és 2/3 ipari alma lesz. Az öntözött, magas szinten művelt, intenzív, étkezési célú ültetvényeken szignifikánsan jobb a termés, mint a kettőshasznú vagy ipari célú ültetvényekben. Ugyanakkor a helyzetet árnyalja, hogy – az adott esetben a jelentős fagykároktól is megmenekült – a jéghálóval nem fedett ültetvények egy részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár, ami – jelenleg még nehezen becsülhető mértékben – rontja a minőségi kihozatalt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős károkat okozó szélvihar emellett számos gazdaság működését is tönkretette. Ennek rövidtávú orvoslása, és hosszú távon a megfelelő biztosítási konstrukciók kidolgozása kiemelt feladat.

A munkacsoportnak fontos feladata lesz a magyar almaágazat jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések előkészítése, a szabályozási, támogatási és piaci kérdések megvitatása.