A tábla széléről
A tábla széléről

Mit hagyott ránk Kovács?

Mit hagyott ránk Kovács?

Agrofórum Online

Hagyó Kovács Gyula okleveles mezőgazdász és ciszterci pap munkásságáról ejtenék szót.

A Budapest, XI. kerületi Szent Imre Gimnázium hagyományairól beszélgettünk egy minapi visszaemlékezésen. A háború utántól a rendszerváltásig József Attila nevét viselte a gimnázium, amelybe magam is jártam. Mindez a legcsekélyebb figyelmet sem érdemli, viszont az ott elhangzottak annál inkább.

A visszaemlékezések sorában az iskola ma már nyugdíjas, egyébként történész igazgatója, Párdányi Miklós hosszan beszélt – a munkásságát méltató szavakkal – Hagyó Kovács Gyuláról, mint korának kiemelkedő képességű mezőgazdászáról. Akkor határoztam el, hogy néhány gondolatát megpróbálom visszaidézni, már csak a szakmai „érdekközösség” okán is.

Az életpályája

1888. március 14-én született Sajóvárkonyban, és 1960. március 9-én halt meg Pannonhalmán.

1913-ban szentelték pappá. A ciszterci főapát javaslatára elvégzi a magyaróvári Gazdasági Akadémiát, majd a rend előszállási uradalmának jószágkormányzója lesz. Teleki Pál miniszterelnök a munkásságát elismerve felajánlja számára az FM miniszteri székét, amelyet nem fogad el. Fejér megye országgyűlési képviselője 1944-ig. 1950-ban letartóztatják, és 13 évet raboskodik.

A munkásságáról, hiszen ezért vállalkoztam a visszaemlékezésre

A 31 000 holdas előszállási uradalmat az ország egyik legmodernebb gazdaságává fejleszti. Több mint 70 km hosszú gazdasági vasutat épít ki. Kiemelkedő eredményeket ért el a kukorica és cukorrépa termesztésben. Híressé tette az állattenyésztést, benne az általa nevelt kitűnő ménessel. Teheneket helyezett ki az uradalom cselédjeihez, ingyen adta a takarmányt, és felvásárolta a tejet. Bevezette a háztáji intézményét. (Az 1930-as években!)

 

A gazdaságban számos feldolgozó üzem működött. Magas szintű volt a gépesítettség az uradalomban. Szakmai eredményei alapján az ország első gazdájának tartották. Mellesleg tőzsdézett is, hogy a terményeket minél jobb áron adja el. Otthonos volt a bankok világában is, a ciszterci uradalom anyagi eszközeit jól kamatoztatta.

Szociális érzékenységét tanúsítja, hogy felújította, és bővítette a cselédlakásokat, megszervezte az egészségügyi ellátást, három gyermek után „családi pótlékot” adott. A jó munkaerőket és a hosszú évekig jól dolgozókat „premizálta”. Alapítványt hozott létre a falusi gyermekek taníttatására.

Az ellene indított koncepciós perben goromba, úrhatnám, a cselédeit megfélemlítő, kíméletlen, akarnok embernek állították be, aki a verés alkalmazását is helyénvalónak tartotta. Ezzel szemben a cselédek és munkások leszármazottai az emlékéré hálából szobrot emeltek Előszálláson.

Az emléktábla Előszálláson – Forrás: Wikipedia

„Na, Isten áldja!” Szokott volt elköszönni, úgy általában. Mi is így köszönünk el Tőle, a harmincas évek első gazdájától:

Na, Isten áldja!

A tábla széléről – Dr. Bódis László

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Addig adj, amíg adni tudsz!

2020. december 6. 06:36

Karácsonyra készülve az erdők-mezők is ünnepi ruhába öltöznek; legalábbis ebben reménykedünk, mert még ilyen vén fejjel is arról álmodozik az ember, hogy fehér Karácsonyunk lesz.

„Korhadt fakeresztek”…

2019. november 5. 18:02

Novemberre készülve az ember akaratlanul is belekerül abba a ködös, sáros, pocsolyás hangulatba, amelynek vége az elmúlás.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Búzatermesztésünk jövőjéről

2019. április 24. 14:34

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva.