Agrárközösség
Agrárközösség

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből?

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből?

A Munka Törvénykönyve szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkabérből levonást teljesíthet. A törvényben meghatározott eseteken túl a munkabérből való levonás nem lehetséges, még abban az esetben sem, ha a munkáltatónak anyagi igénye van a munkavállalójával szemben.

Munkabérből (melybe beletartozik minden olyan kifizetés, melyet a munkavállaló a munkaviszonya alapján kap a munkáltatótól, így a végkielégítés, jutalom vagy a bónusz is), való levonásnak szűk körben, csak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján

  1. A jogszabály alapján való levonás jellemző esetei a személyi jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok jogcímen történő levonások.
  2. Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen bankszámlán történő letiltással, vagy végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással. A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.

Ezen felül a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja

  • a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
  • ha az előlegnyújtásból ered.

A munkabérre való végrehajtás részletes szabályai:

A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.

Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést (ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az adós munkavállaló bérét egyszerre több letiltás is terheli), akkor a követélés-típusok szerint, a levonási sorrend az alábbiak szerint alakul:

  1. gyermektartásdíj,
  2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
  3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  4. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
  5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  6. egyéb követelés,
  7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A fentiek alkalmazásakor csak sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Az adott követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell levonni. Tehát az egy adott követeléshez kapcsolódó járulékos költségek a követeléssel együtt kerülnek kifizetésre a végrehajtás kérőnek (pl.: a gyermektartásdíj költsége is a gyermektartásdíjjal azonos szinten kerül levonásra).
Több követelés egymás közötti sorrendjét az dönti el,hogy a levonás alapjául szolgáló iratok közül melyik érkezett korábban. Azonban a bíróság elrendelheti, hogy a követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Köteles-e a munkáltató a letiltást érvényesíteni?

Ha törvény levonásra kötelezi a munkáltatót, köteles azt teljesíteni, vagyis a meghatározott összeget a munkavállaló munkabéréből levonni. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig..

A levonási kötelezettsége teljesítése során legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a munkáltatónak értesítenie kell az adóst (fizetésre kötelezett munkavállalót) a letiltásról, és gondoskodnia kell a bérfizetéskor a munkabérből történő levonásról, valamint a végrehajtást kérő részére ki kell fizetni, vagy át kell utalni a levont összeget. Ha akadályba ütközik a levonás, a letiltás esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell.

Amennyiben az adóhatóságtól érkezik a munkáltatóhoz jövedelem letiltás, a munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül munkavállalónként kell tájékoztatnia az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről.

A levonás és a letiltás utalása a munkáltatónak költséget jelent, aminek megtérítését követelheti, illetve annak megelőlegezését is kérheti mind a végrehajtást kérőtől, mind a munkavállalótól.

A végrehajtó a munkáltatónál helyszínen ellenőrizhet. Biztosítani kell részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést, az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásokba, a munkabérrel és a letiltással kapcsolatos iratokba való betekintést.
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését nem több mint hat hónapra felfüggeszteni, míg annak összege a 400 forintot el nem éri.

A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel.

Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját. A levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.

Kivételesen a nettó munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás az alábbi esetekben:

  • a tartásdíj,
  • a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése,
  • a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
  • több letiltás egyidejűleg.

Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj. A 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

A munkavállalónak folyósított előlegekről és előírt tartozásokról személyenként analitikát célszerű vezetni.
Kisadózó vállalkozó esetén nem lehet a munkabérből történő levonás szabályai szerinti letiltást teljesíteni. A végrehajtásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törtvény által szabályozott egyéb módon van lehetőség (banki letiltás, ingó, ingatlan végrehajtás).
Alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatott esetében sem értelmezhető a munkabérből történő letiltás.
Egyre több ellenőrzés irányul a letiltások helyességére, ezek analitikus nyilvántartására. Éppen ezért érdemes ezekre is több figyelmet szentelni.

„A fejlődés hagyománya” - az OMÉK margójára

2019. október 4. 10:29

A következő 2-3 évben annyit fog változni a mezőgazdasági ágazat, amennyit ezelőtt 30 év alatt összesen.

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

2019. szeptember 25. 08:34

Nagyon sok gazdálkodót, vállalkozást érintő kérdés az erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításából származó jövedelem adózási kérdésköre. A cikk - a teljesség igénye nélkül - segít az eligazodásban.

A mezőgazdasági idénymunka (EFO) igénybevételének és elszámolásának szabályai

2019. szeptember 4. 10:55

Az ősz a mezőgazdasági idénymunka fő szezonja. Mik a fontos pontok, amelyekkel érdemes tisztában lenni? Tudta például, hogy az idénymunkával szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani?

Holló Albert, a detki fiatal gazda

2018. május 19. 05:24

Bemutatkozik a Mátra lábánál gazdálkodó Holló Albert, aki méltán büszke arra, hogy négy generáció gazdálkodik a családban.

Gazdahely Videó

Szárazságtűrő dísznövények II. rész – egynyári dísznövények

2019. február 16. 04:36

Melyek azok az egynyári dísznövényfajok, melyeket nyugodt szívvel telepíthetünk lazább szerkezetű kerti talajokba olyan évben is, amikor kifejezetten meleg, aszályos időjárást jósolnak?

Kamerát működtet telephelyén? Tudta, hogy ez esetben kamerahasználati szabályzatot kell készítenie?

2018. november 27. 06:33

Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet, mindig valamilyen megfelelő jogalapnak kell lennie (pl.: vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.) a felvétel készítéséhez.

Értékes zöldségnövényeink I. rész

2018. június 29. 07:17

Hüvelyesek, levélzöldségek, káposztafélék. Nap mint nap használjuk, fogyasztjuk őket, mivel számtalan ételünknek elengedhetetlen alkotórészei, és kiskorunktól kezdve az „egyed, gyermekem, mert egészséges” kategóriába kerültek az érték- és étrendünkben.