A koronavírus okozta válság hatalmas következményekkel jár a gazdálkodók számára. Számos gazdaság küzd a túlélésért Németországban.
A koronavírus hosszú távú gazdasági hatásai egyrészt befolyásolják a mezőgazdasági árakat és ezáltal a bevételeket. Másrészt a gyártás költségeit egyre újabb rekordszintre emeli. Az eredmény: sok mezőgazdasági vállalkozásnak kell gazdasági nehézségekkel szembenéznie.
A gazdáknak már a pandémia előtt is volt elég problémájuk. Ezek a következők voltak: három aszályos év egymás után, a szigorított műtrágya-rendelet hatása, számos új állatjóléti követelmény, az új szén-dioxid-adó – csak néhányat említve. Ezenkívül a koronavírus ma már világszerte befolyásolja a gazdálkodók értékesítési és vásárlási lehetőségeit, ezáltal az árakat és a termelés költségeit.
Mindez nem éppen a gazdák javára történik, már amennyiben figyelmen kívül hagyjuk a magas gabonaárakat. A Szövetségi Statisztikai Hivatal már tavasszal minden eddiginél magasabb mezőgazdasági költségekről számolt be Németországban. De ezek után is minden típusú berendezés és gép ára meredeken emelkedett.
A kérdés most az, hogy milyen következményekkel jár a koronaválság és a költségrobbanás a mezőgazdaság számára? A gazdasági válság milyen hatással van a gazdaságok működésére és az üzleti struktúrákra?
Van erre egy olyan mutató, amely lehetővé teszi a gazdaságok fejlődésének időben történő megtekintését – nevezetesen az állattartók számát évente kétszer összeírják. Ez utoljára 2020 decemberében történt meg.
Az állattartók – és különösen a sertéstenyésztők és a tejtermelők – szenvedtek meg a legsúlyosabban koronavírus okozta hatásokat. A gabonatermesztőktől eltérően a rossz bevételi struktúrával és egekbe szökő költségekkel kellett megküzdeniük. Az energia és az összes működési erőforrás magas költségei mellett a gabona és az olajos magvak takarmányköltségeként is emelkedtek.
Ha 2019-et vesszük kezdőévnek, akkor a tejtermelők száma 61 000-ről 57 300-ra csökkent 2019 decembere és 2020 decembere között. Alig egy év alatt 3800 tejtermelő bezárta a gazdaság kapuit, vagy legalábbis teljesen leállította a tejtermelést. Ez jó 10 vállalat naponta.
A sertéstenyésztők ugyanolyan nyomás alatt vannak, mint a tejtermelők – legalábbis ha a sertéstartó telepek számát nézzük. 2019 és 2020 között – vagyis csak egy év alatt – a sertéstenyésztők száma 600-al, vagyis csaknem 10 százalékkal, 6800 gazdaságra zsugorodott. 2010 óta – vagyis 10 év alatt – a sertéstartó gazdaságok száma több mint a felére csökkent.
Az Agrofórum Online hírei, cikkei a COVID19 koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan.
