A lehetőségek évének indult 2016 bárki számára, aki valamilyen formában közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Több milliárd forint ömlik egyes ágazatok fejlesztésébe.  Sorra jelentek meg a pályázati kiírások, amiből jócskán lehetett választani, attól függően, hogy ki milyen megvalósítani kívánt projekteket tűzött ki maga elé.

Kezdjük az elején

Azt gondolom, hogy bármilyen szakterületről is legyen szó, ha a piacon akarunk maradni, fejlődni, fejleszteni kell. A lehetőségeinkhez mérten mindenki maga tudja milyen területen van szükség az előre lépésre. Építési beruházás, esetleg gépbeszerzés, stb.

„Ahogy szoktam mondani egy felelős gazda mindig tervez!”

Az első hírekből lehetett számítani arra, hogy milyen pályázatok fognak kiírásra kerülni, melyek alapján megkezdhettük átgondolni, hogy mire is van szükségünk. Természetesen a tervezés alapját nem csak az képezi, hogy „álmodunk”, tisztában kell lennünk azzal, hogy hosszú távra gondolkozunk. Biztosítanunk kell a vállalt kötelezettségeket, pénzügyi hátteret, hiszen egyes pályázatok esetében hiába 50 vagy akár 70%-os a támogatottság, ha nem tudjuk mellé tenni az önerőt, akkor nincs értelme belefektetni a munkát.

Milyen munkáról is beszélek?

Egy pályázat beadásánál teljesíteni kell a kiírt feltételeket, minden esetben csatolni kell a beadott kérelemhez az előírt dokumentumokat, melyeknek a beszerzése nem kevés időbe, pénzbe, energiába kerül.

Gépbeszerzés esetén egyszerűbb a dolgunk, hiszen amennyiben kiválasztottuk a megvásárolni kívánt gépet, munkaeszközt, megkeressük a forgalmazót, megegyezünk vele, aki produkálja a pályázathoz szükséges előírásnak megfelelően elkészített árajánlatot, ha szerencsénk van még tud mellé adni másik 2 db-ot /vesztes ajánlatot/, hiszen 3 árajánlatot kell csatolnunk. A többi már megy magától, vagy mégsem?

2014 előtti időszakban segítség nélkül be tudtam nyújtani egy pályázati anyagot, ma már véletlenül sem vállalkoznék rá. Sajnos tapasztaltam, hogy egy kis hiba miatt bukhat minden, ezért már inkább rábízom a pályázatíróra. Eddig rendben is van, de hogyan találjuk meg a megfelelő szakembert?

Megkérdeztem a gépkereskedőt, több gazdatársat, talán ismernek valakit. Az ajánlásokat mérlegelve többükkel is beszéltem, és a megérzésemre hallgatva választottam, hiszen egytől egyig rendelkeznek referenciával, de vajon elég motiváltak arra, hogy a beadott, majd nyertes pályázat után az előírt kötelezettségig (5 év) folyamatosan melletted legyenek, és menedzseljék azt? Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen szerződést írunk alá a pályázatíróval, hiszen az adott kérelem benyújtása csak az első lépés utána kezdődik csak igazán a munka. Tudom, hogy sokan szeretnek saját erejükből megoldani mindent, én is így voltam ezzel, de a jelenlegi szabályozások, folyamatos változások, elektronikus felületek kezelése külön szakterület, amihez szükség van a szaktudásra, persze ez sem zárja ki a hiba lehetőségét, de csökkenthetjük.

Építési beruházások esetében, hát igen itt már nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy mi fér bele a terveinkbe. Nem mellesleg nagyon fontos, hogy kivel alkotunk egy csapatot, itt gondolok a tervezőre, kivitelezőre, pályázatíróra, közbeszerzőre, és a többi szükséges csapattagra. Abban az esetben tudjuk megvalósítani a gondolatainkat, ha jó csapattársakat választunk magunk mellé, hiszen mindannyian függünk egymástól, mindegy, hogy ki hányadik a sorrendben a megvalósítási útvonalon.

Vissza a jelenbe

2017 év vége, 2018 év elején járunk. Lassan 1,5 év után sikerült döntést hozni egyes pályázatok esetében, bár van, ahol még csak részben. /ÉLIP, Kertészeti beruházások, ÁTK, Kisméretű terménytároló stb./ Szinte mindegyik pályázati anyagban beszélhetünk építési beruházásról, ami igen nagyszerű mivel 1,5 év elteltével nem kevéssel nőttek az építőipari költségek. A napokban voltam egy előadásom ezzel kapcsolatban, ahol kimutatták, hogy a 2016 és 2018-as ÉNGY egyes költségnemei között 20%-os növekedés is van. Természetesen a Magyar Államkincstár szóvivője, elmondta, hogy lehetőséget biztosítanak arra, hogy kifizetési kérelem esetén a 2018-as ÉNGY-t használhatjuk, csak egy a baj, hogy a támogatási intenzitásunkat nem igazítják a változásokhoz, akkor nem mindegy mivel számolunk el?

Most értünk el arra a pontra, hogy hiába építettük fel magunkban a terveinket, ahhoz mérten számoltunk, gondolkoztunk, várva a jóváhagyó döntést, már nem is tudom, hogyan tovább. Életemben először nem tudtam felhőtlenül örülni, mikor decemberben hívott a pályázatíró, hogy nyertes a VP2-4.1.2-16 Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése című pályázatunk.

Egyszerre voltam boldog, de egyben gondterhelt is. Amennyire vártam 2016-ban a jóváhagyó határozatot, most 2018-ban azon gondolkozom, hogy megtudom-e valósítani. Eltelt 2 év, amit 2016-ban terveztünk már rég nem él, az erre szánt összeget másba fektettük, másban kezdtünk el fejlődni (gépbeszerzés), tehát ahogy a GPS is mondani szokta “újratervezés”.

December óta most kaptuk meg a támogatói okiratot, kezdhetjük a munkát. Nagyon az elején vagyunk, mindent újra kell számolni, újragondolni, de el fogom mesélni, milyen nehézségek, esetleg könnyítések lesznek a megvalósítához vezető úton. Egyenlőre, ami biztos, hogy a pályázatban megjelölt mérföldköveket semmisnek veszik, egy időpontot szükséges mindenképp tartani a TO kézhezvételétől számított egy év, ekkora kell hogy megvalósuljon a beruházás 10%-a, vagyis 2019 márciusig van időnk vagy csak azt hisszük…

Ha kíváncsiak vagytok valamire, kérdezzetek bátran, és a cikkem folytatásaként szívesen kitérek rá, talán fogok tudni segíteni.