A szelídgesztenye és vadgesztenye rokonok? Hasonlóan néznek ki? Hasonló a felhasználásuk? Miért kapták ugyanazt a nevet? Hogyan különböztethetjük meg őket?
A szelídgesztenyével és a vadgesztenyével sokszor találkozhatunk, mégis lépten-nyomon összekeverjük őket. Sokan megállnak egy gesztenyefa előtt, és csodálva nézik ezt a minden tekintetben párját ritkító fát – „De gyönyörű gesztenyefa! De melyik is ez?” Ki gondolná, hogy csak névrokonok?
A bükkfafélék családjába tartozik a gesztenyenemzetség (Castanea), amely mintegy tucatnyi fás szárú növényfajból áll. Ezek közül Európában csak egyetlen faj, a szelídgesztenye (Castanea sativa) honos, és leginkább a vulkanikus eredetű hegyek, dombok meleg oldalainak a növénye. A kontinensen díszfaként elterjedt vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) ugyan sokkal ismertebb, de a szelídgesztenyével ellentétben nem a bükkfafélék, hanem a szappanfafélék családjába tartozik.
A két fafaj (szelídgesztenye , vadgesztenye) hasonló nevét elsősorban a terméseik hasonlósága adta: mindkét esetben szúrós, zöld kupacsban ülnek a barna színű termések. Ezt leszámítva azonban számtalan tulajdonságban eltér a két faj: lássuk, hogyan tudjuk megkülönböztetni őket. Az alábbi táblázat segítséget jelenthet a gyors áttekintésben:
Szelídgesztenye és vadgesztenye összehasonlító táblázata
| Szelídgesztenye | Vadgesztenye | |
| Származása | Délkelet-Európa hegyvidékei | Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidékei |
| Rendszertani besorolása | Bükkfafélék (Fagaceae) családjába, gesztenye (Castanea) nemzetségbe tartozik. | Szappanfafélék (Sapindaceae) családjába, vadgesztenye (Aesculus) nemzetségbe tartozik. |
| Tudományos neve | Castanea sativa | Aesculus hippocastanum |
| Egyéb nevei | Édes gesztenye, európai gesztenye, jóféle gesztenye | Bokrétafa, lógesztenye |
| Elterjedése | A Föld északi félteke, Európában elterjedtebb és általánosabb. | A Föld északi félteke, de Észak-Amerikában több faj él, mint Európában. |
| Hazánkba kerülés | Őshonos | Díszfaként terjedt el (parkosítás, kertépítés) |
| Megjelenése | Nagytermetű, lombhullató, magassága elérheti a 30 métert, lombkoronája sűrű, szabályos. | Nagytermetű, lombhullató, magassága 30-35 méter is lehet. Lombkoronája dús, szabályos. |
| Kéreg | Bordás (csavarodó kéregkötegekből állnak) | Sötétbarna, pikkelyesen leváló |
| Egylaki vagy kétlaki | Egylaki, a hím és női ivarú virágok egy fán belül, de külön-külön fejlődnek | Kétlaki |
| Levél | Sötétzöld színű, fogazott (gyakran karéjos), hosszúkás lándzsa alakú, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, fényes, bőrszerű, keskeny. | Tenyeresen összetett, 5-9 levélkéből áll. Mérete meghaladhatja egy felnőtt ember kézfejének méretét. |
| Rügyek | Zömök, kerekded | Vastag, kúpos, ragadós |
| Virág | Egyivarú virág, hímnős barkavirágzata felálló, látványos, bár kevésbé feltűnő, mint a vadgesztenye. | Fehér színű, nagyméretű bugavirágzat. |
| Virágzás ideje | Nyár elejétől (június-július) | Tavasz végétől (április vége, május eleje) |
| Pollen | Kevésbé allergén. | Erősebb allergén reakciót válthat ki. |
| Terméshéj (kupacs) | Zöld színű, több vékony, hosszú, szúrós tüskével. | Vastagabb, nagyobb, kevesebb tüskével. |
| Termés | Makktermés | Húsos toktermés |
| Termésének beltartalma | Gazdag keményítőben, szacharózban | Magas szaponintartalom |
| Mag | Kissé csúcsos, színe sötétebb barna, októberben pottyan a földre éretten, a kupacsban. | Kerekebb, kicsit nagyobb, fényes, színe vörösesbarna, jellegzetes köldökfoltos. |
| Megporzás | Szél- és rovarporozta | Főként szélbeporzású |
| Környezeti igények | Melegkedvelő – elviseli a téli fagyokat, a meszes talajt rosszul tűri. | Fényigényes, mérsékelt vízigénnyel, nem kifejezetten melegigényes. |
| Egyéb felhasználás | Szárított leveléből tea készül megfázásra, asztmás betegségekre, gyulladásokra. | Magjának eszcin hatóanyaga érszűkítő hatású, a fiatal fa kérgének eszkulin hatóanyaga a kozmetikaiparban használatos. Levelét és virágát ízületi panaszok és aranyér kezelésére használják. Finom szerkezetű, hajlékony fája a faipar kedvelt alapanyaga. Mosószerként (mosódió) is alkalmazható. |
| Növényvédelem – betegségek, kártevők | Szelídgesztenye kéregrák, Fitoftórás betegség (tintabetegség), Mikoszferellás levélfoltosság, Fomopsziszos betegség, Cserebogár-fajok, Gesztenyeormányos, Gesztenyemoly. | Guignardiás betegség. Jelenleg a vadgesztenye levél-aknázómoly a legnagyobb fenyegetése a fafajnak. |
| Természetvédelmi státusz | Nem fenyegetett | Sebezhető |
| Fontos tudnivaló | Termése ehető, belőle készül a gesztenyepüré, és az őszi, téli időszakban az utcai gesztenyeárusoktól is szelídgesztenyét vehetünk. | Termése emberi fogyasztásra nem alkalmas, elfogyasztása émelygést, gyomorpanaszokat okozhat, de kreatív foglalkozásra és otthoni dekorálásra minden évben gyűjthetünk belőle. |
| Érdekesség | 2007-ben Magyarországon az Év Fájának választották. | Magja remek rovarriasztó, szekrényben, éléskamrában alkalmazhatjuk. |
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
