A gyorsan fejlődő géntechnológia újabb vívmányaként, hamarosan csípős paradicsomok jelenhetnek meg a piacokon. A paradicsom és a chili paprika egyébként közös őstől származó unokatestvérek, fejlődésük kb. 19 millió éve fordult eltérő irányba. DNS-ük jelentős része hiába azonos még ma is, növekedési mintázataik, formájuk és ízük köztudottan teljesen más.

A génszerkesztő technikák jóvoltából a két növény ismét egymásra találhat. Nem ez az első eset, amikor szakértők szerint a technológia sokat segíthet gyümölcsök és zöldségek szokatlan tulajdonságokkal történő módosításában. A kivi színén és az eper ízén is változtattak már…

A paprikát egy színtelen, szagtalan, kristályos vagy viaszos anyag, a fenolból származtatható kapszaicin alkaloid miatt érezzük csípősnek. Az anyagot a hadiipar is használja paprika spray-hez, a gyógyászat pedig érzéstelenítéshez, hasznos a rák ellen, és egyes kutatások szerint a fogyókúránál is segítségünkre lehet.

A brazíliai Vicosa Szövetségi Egyetem tudósai teljesen más célra használják fel.

A chili paprika termesztése több gonddal jár: egyrészt munkaigényes, nagyon oda kell figyelni rá, másrészt nehéz megőrizni a konzisztens csípős ízt. Ezzel szemben, a paradicsom tömeges termesztése viszonylag egyszerű, kimerítő és pontos tanulmányok állnak rendelkezésre róla. Kapszaicin előállítása szintén nem túl drága. A paradicsom viszont tartalmazza az összes szükséges gént, csak ezek a gének nem aktívak.

A Crispr-Cas9 génszerkesztő technológia egyik változatával az alvó gének aktiválhatók, a többiek összekombinálhatók, és a paradicsom különleges ízzel gazdagodik. A brazil kutatók gőzerővel dolgoznak rajta, az első eredmények év végén várhatók. Abban is bizakodnak, hogy munkájukkal hozzájárulnak a génszerkesztő technológiák szélesebb körű elfogadásához, illetve egyre több mezőgazdasági alkalmazásban hasznosítják őket.

A munkát vezető Augustin Zsögön reméli, hogy csípős paradicsomukat hamarosan a mexikói konyha mindennapos fogásához, az azték eredetű pikáns ételhez, a guacamoléhoz fogják használni, de viccesen hozzáfűzte: örülne, ha nem csak a minden évben megrendezésre kerülő spanyol paradicsomdobáló versenyen lenne népszerű (amelyen egyébként sérüléseket is okozhat).

Az íz valóban különleges lesz, mert a tömegesen termesztett paradicsomot és a tápanyagokban gazdag chili paprikát egyszerre érezzük majd ki belőle. A cél egyébként nem új gasztrodivat teremtése, hanem az egészségesebb táplálkozás elterjedéséhez járulnának hozzá.

A Crispr technológiát mások, jelenleg legalább három kutatócsoport használja még paradicsomnemesítésre. Több szempontnak szeretnének eleget tenni: termesztői elvárásoknak, könnyebb szállíthatóságnak, és persze a fogyasztóknak is, mert a mostaninál is zamatosabbá tennék a gyümölcsöt.