A jelenlegi időjárásban a rovarkártevők csökkenő ütemű terjedése figyelhető meg, míg néhány kórokozó fertőzési lehetőségei javultak.
Szeptember első dekádjában egy hidegfront hatására egycsapásra megszűnt az idei nyárra jellemző forróság. A lehűléssel együtt hosszú hetek után országos eső is jutott a földekre. A későn jött égi áldás már nem tudja helyrehozni az eddig okozott károkat, de sokat javíthat a később betakarításra kerülő növények állapotán.
Az idei szezonban is igen aktív zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák aktivitása nem csökkent, minden növényfajon csoportosan szívogatnak. A kifejlődött imágók mellett nagyon sok a különböző fejlettségű lárva is, így még jó darabig számítani kell a károsításukra. Telelőre vonulásukra még egy ideig várni kell, mindenesetre az épületek nyílászáróit már most érdemes zárva tartani.
Az alma- és a körtefajták szürete mellett még most is tart a termés hullása. A gyümölcsök megfelelő színeződése a kapott csapadék, az éjszakai lehűlés hatására csak most fog elindulni, mert eddig hiányoztak hozzá a feltételek.
A kevesebbet termő fajták gyümölcsein megjelentek a kalciumhiányra jellemző foltok, de a hiánypótlás már nem segít a probléma megoldásában. A korábbi években tapasztaltakhoz képest hetekkel korábban leállt az almamoly rajzása, így újabb károsításra már nem kell számítani.
Az érett termést a fákon és a fák alatt még most is tömegesen károsítják a darazsak és a hangyák. A sérült gyümölcsökön napokon belül kialakul a gyümölcsfertőző monília koncentrikus penésztelepe, vagy mumifikálódik a termés.
A birs most még nem érett a szüretre, de ott szintén megfigyelhető ez a károsodás. A birs fő rovarkárosítója, a keleti gyümölcsmoly utolsó nemzedéke még rajzik ugyan, de a feromoncsapdák már csak néhány egyedet fognak.
A szilvamoly ugyan rajzik még, de egyre kevesebb lepkét fognak a csapdák, a folyamatos betakarítás miatt kémiai beavatkozásra nemigen van lehetőség. A moníliás gyümölcsfertőzés a szilva esetében is gyakori jelenség, az összeérő gyümölcsök könnyedén átfertőzik egymást.
A selyemfényű puszpángmoly elhúzódó rajzása várhatóan a napokban fog tetőzni. A csapdázott lepkék száma országos szinten változatos képet mutat, de már kevés lepke is képes annyi petét lerakni, hogy az ősz folyamán látványosan károsítsák a puszpángot. Ezek a hernyók már az idén nem fognak bábozódni, hanem a hideg idő beálltáig rágják a növényeket, majd hernyó alakban fognak telelni.
