Szeptember első dekádjában az addig csapadékos időjárás szárazabbra fordult. Néhány fokkal a nappali hőmérséklet is csökkent, az éjszakai átlagok pedig hűvösebbre váltottak. A levegő magas páratartalma miatt igen erős az éjszakai harmatképződés. Most az őszi betakarítási és talaj előkészítési munkákat semmi sem akadályozza.
A talajok kedvező nedvességtartalma miatt igen erős gyomosodás figyelhető meg a tarlókon. Azokon a táblákon, ahol nem ápolták a repce és kalászos gabona tarlókat a magról kelő T4-es típusú egy-és kétszikű gyomok teljes skálája megtalálható, mellettük a nehezen irtható évelő fenyércirok már az 1-2 méteres nagyságot is eléri. Ekkora gyomtömeggel a tárcsás talajművelő eszközök csak előzetes szárzúzózás után képesek megbirkózni.
Külön ki kell emelni a különösen erős parlagfű fertőzöttséget, mely jelenleg nemcsak a szántóterületeken, hanem szinte minden létező helyen felbukkan, fejlettségben a kelő egyedektől a magot érlelő termetes növényekig minden fejlődési forma előfordul. Az időjárás ősziesre fordulásával a legkisebb méretű növények is virágoznak, illetve magot érlelnek az első fagyok beköszöntéig.
Az utóbbi években mind inkább tért hódító alacsony magnormával történő repce- és kalászos gabonavetés miatt fokozott a jelentősége annak, hogy lehetőleg minden elvetett magból termőképes növény fejlődjön. Az ilyen fajták és hibridek termőképessége a nagy egyedi produkción múlik, tehát a genetikai potenciál minél nagyobb mértékű kiaknázásához gondoskodni kell minden elvetett magról.
Őszi kalászos gabonák esetében a gombaölő szeres csávázás mellett, különösen korai vetéskor gondoskodni kell a vírusvektor levéltetvek és kabócák elleni védelemről. Az idén még utoljára van lehetőség ilyen csávázásra, de emellett a kártevőknek kedvező meleg és mérsékelten csapadékos ősz esetén csávázás mellett is előfordulhat a levéltetvek és kabócák betelepedése a táblákba. Ilyenkor a vírusátvitelt csak állománykezeléssel tudjuk megakadályozni. A későbbi vetésű kalászos vetésekbe a kártevők betelepedésére kisebb az esély.
Még van lehetőség a talajlakó kártevők, a pajorok és drótférgek felmérésére. A munka elvégzéséhez a búzacsomós csalogató módszer a legegyszerűbb, de a talajminták vizuális átvizsgálása is megbízható eredményt ad a termelő számára. Akkor indokolt a talajok fertőtlenítése, ha a talajlakó kártevők együttes fertőzöttsége négyzetméterenként meghaladja az 1-2 db-ot.