A rovarkártevők idei tevékenysége jórészt lezárult, az elkövetkező időszakban már inkább a késő ősszel is aktív bagolylepke fajok károsításával kell számolni.
Október első napjaira megérkezett az őszi időjárás. A nappali maximumhőmérsékletek ritkán haladják meg a 20 °C-ot, éjszakánként pedig fagypont és 5 °C közötti a levegő hőmérséklete. A nagy hőmérsékleti különbség miatt erős az éjszakai harmatképződés, ami nagyban elősegíti a színes almafajták színeződését. A szeptemberben mért csapadék mennyisége a talaj felső rétegét feltöltötte nedvességgel, de a talajvízszint emelkedése országszerte várat még magára.
Kertészeti növénykultúrákban most a vetési bagolylepke rajzik még, petéit és lárváit szántóföldön és zöldségfélékben egyaránt megtaláljuk. A vetési bagolylepke, mint talajszinten károsító faj hernyója, a „mocskospajor” számtalan növényfaj gyökérnyaki részének elrágásával komoly károkat, növénypusztulást képes előidézni.
Különösen kedveli a virágzó gyomnövényekkel borított területeket, itt bőségesen rakja petéit a talajba, majd a kikelő hernyók a növényeket talajszinten rágják el, vagy a gyökérzöldségeket kiodvasítják.
A leghatékonyabb biológiai módszer a területek gyommentesen tartása, mert a kikelt lárvákat már igen nehéz kémiai úton megsemmisíteni. A kártevő fejlett hernyó alakban telel át a talajban, majd tavasszal itt fog bábozódni, és később rajzani a tavaszi nemzedék.
A még szabadban levő káposztaféléket több lombszinten károsító bagolylepke faj is károsíthatja ebben az időszakban. Közös jellemzőjük a levelek rágása. A fajok kis korukban még a növények felszínén károsítanak a levelek érközi részeinek rágásával, a levélereket viszont nem fogyasztják el.
Idősebb korukra viszont fénykerülővé válnak, és a fejesedő növény belső levelein táplálkoznak. A sok ürülék miatt a károsodott növény piacképtelen, és a mikroorganizmusok miatt rothadásnak indul a növény. Hatékonyan csak a fiatal hernyók ellen tudunk védekezni, addig, amíg a növények felszínén táplálkoznak.
A hőmérséklet alapos csökkenése miatt felgyorsult a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska vándorlása a védett épületek irányába. Áttelelésre csak a teljesen kifejlett imágók képesek, a lárvák nem. Célszerű a lakóépületek nyílászáróit csukva tartani, mert a poloskák a legkisebb résen is képesek bejutni a belső térbe.
A csupasz csigák az esőzések hatására ismét aktivizálódtak, és a zöldségféléken és a lehullott gyümölcsökön még most is lakmároznak. Tevékenységük az első fagyokig kitart, ezért a védekezés még most is aktuális. A fejlett csigák peterakása még tart, a védekezéssel csökkenthetjük a tavaszi károsítást is.
Felgyorsult a csonthéjas fák lombhullása és a szőlő színeződése is jelzi az őszi lemosó permetezési szezon kezdetét. A növények alapos átvizsgálásával készüljünk a védekezésre, döntsük el, hogy milyen kártevők ellen kezeljük a fákat, szőlőtőkéket, ez alapján válasszunk készítményt.
