Növényvédelmi előrejelzés
Növényvédelmi előrejelzés

Növényvédelmi előrejelzés: A kánikula ismét megállította a betegségeket

Növényvédelmi előrejelzés: A kánikula ismét megállította a betegségeket

Agrofórum Online

A múlt hét elején még bizakodva néztem az időjárás alakulását. Július 22-én és az azt követő napokban többször esett eső. Természetesen nagyon szeszélyes eloszlásban, és sajnos országos, általános csapadékról nem lehet beszélni. A nyugati határszél kevesebbet kapott, az Alföld déli része is szerényen részesült az áldásból, de a főváros és környéke többször is elázott, és a keleti országrészben is bőségesen hullott eső.

A fitoftóra megtámadta a növényt, a tünet megjelent, majd beszáradt

Így alakult ki az a helyzet, hogy 2-50 mm között bármi előfordulhatott. Az esők után még nem tért vissza a meleg, enyhe napok jöttek. A növények fel tudták venni a vizet, és rögtön biztatóbb képet mutattak. Sajnos, a szél erősödése, majd a hőmérséklet emelkedése újra előre vetítette a forró és száraz napok érkezését, és július utolsó napjai már újra hőséget hoztak, augusztus elejétől pedig már hőségriasztás van érvényben.

Úgy tűnik, hogy ez a hőhullám nem röpke, átmeneti időre érkezett ide, a hétvégéig biztosan marad. Aztán a jövő hét elejétől újra egy-két csapadékos napot ígér a meteorológia, de most, a perzselő napon oly messzinek tűnik az az időszak.

A növényvédelmi helyzetre is hatással volt az a kevés csapadékos nap. Néhány kórokozó újra erőre kapott, főleg a nedves körülményeket igénylő fajok, pl. a szőlő peronoszpóra, a burgonya – és a paradicsom fitoftóra. A kórokozó megfertőzte a növényeket, a tünetek is megjelentek, de aztán a gyors felmelegedés, a száraz körülmények között megállt a fertőzés terjedése, a tünetek lokalizálódtak, és összességében nem okozott komolyabb kárt. A lisztharmat-féleségek is erőre kaptak, a fokozott párolgás kedvező körülményeket teremtett, de mára már ez is elmúlt, a perzselő napsütés és a száraz, forró levegő már e gombaféleségnek sem kedvez.

A kalászosokkal már nem kell foglalkozni, de annál inkább a tarlójukkal. A parlagfű (és más egyéb gyomfaj) gyarapodik, szaporodik ebben a hőségben is, így gyakori feladatot ad. Nem elég a tarló hántása, többször el kell végezni az ápolását is.

Hasonló a helyzet a repcetarlókon is, ott is gondot okoz a gyomosodás, a parlagfű már virágzik. A kevés csapadék arra azért elég volt, hogy az elhullajtott repce magvak kikeljenek, és sok helyen sűrű állomány formálódik.  E jelenség az aratási veszteség mellett további gondot vet fel: ahogy emelkedett a repce termőterülete, úgy került egyre közelebb az előző évi és az aktuális vetés területe. A tarlók árvakelésein pedig a kártevők, repcebolha, repcedarázs és a káposztalégy fajok is átmentik magukat a következő vetésig, és a kikelő, új állományt azonnal, nagy tömegben támadják. A kikelt kis növények 30-40%-án (árvakelésen) máris ott vannak a bolhák. Erre is megoldást nyújt az alapos tarlóelmunkálás.

Kicsit jobb képet mutatnak a kukoricatáblák, főleg ott, ahol több csapadékot kaptak. Már a szemeket nevelik a növények.

A kártevők közül a kukoricamoly rajzása gyenge (3-4 db imágó/fénycsapda/3 nap). E kártevő második nemzedékének rajzása folyamatos, az első kisebb rajzás csúcson már túl is vagyunk, de a fő rajzás csúcs még nem következett be, ennek ellenére ajánlott a saját területünkön már megkezdeni a növény vizsgálatot, mert már a kisebb rajzáscsúcs után, lassanként megkezdődik a tojásrakás, az alsóbb levelek fonákján pikkelyszerűen lerakott tojáscsomókat kell keresnünk. Az utóbbi évek megfigyelései alapján a második nemzedéknek a fő rajzáscsúcsát, amely az ország déli részén a hétvégére, jövő hét elejére várható, több kisebb rajzás is megelőzheti már. Ennek következtében, ha a fő rajzáscsúcshoz igazítjuk a kezelést, lehet, hogy időben megkésünk. Ilyen esetben ajánlott a kezelés előtt a növényállomány vizsgálata, a kártevő fenológiai állapotának meghatározása.

A gyapottok bagolylepke rajzása nem egyforma az országrészek között. Nyugaton általában gyengébb maradt, most is inkább csak észlelési szintű, míg az Alföldön, a déli tájakon jelentős tömegben repül. A bagolylepke lárvái ellen is szükséges egy védekezést beiktatni nagyon sok helyen, a bajusz résznél táplálkozó egyedekre a befúrás helye is felhívja a figyelmet, vagy a csuhén megtapadó ürüléknyomok, vagy éppen a csuhélevelek védelmében táplálkozó hernyó. Egy táblán belül többféle fajjal találkozhatunk és különböző stádiumban levő egyedekkel is.

A kukoricabogár imágók rajzása továbbra is tömeges az egész országban. Egyre inkább a csövek végeinél táplálkoznak, a csuhé levelek védelmét is igénybe veszik. A monokultúrás területeken átlagosan 5-8 db bogár/növény egyedszámban, a nem monokultúrás területeken átlagosan 2-3 db imágó/növény mennyiségben. Az 1 db imágó/növény már indokolja a védekezést ellenük, így gyakorlatilag mindenhol javasolható. Természetesen a helyesen megválasztott technológia a másik két kártevő tömegét is gyéríti.

A védekezést az is indokolja, hogy a kevés csapadék ellenére már csőfuzáriummal is találkozhatunk a táblákban.

A napraforgó táblák gyorsan elvirágoztak. Általánosan növekszik a kaszat, bár a kései táblákon még a csöves virágok elszáradása az aktuális állapot. Reméljük lesz még csapadék, ami segíti a kaszatok növekedését.

A károsító helyzetben jelentős változás nem történt, az alternáriás levélfoltosság kis mértékben nőtt, felsőbb leveleken is megjelent. A száron még nem jelentek meg foltok.

A kártevők közül a levéltetvek lassan továbbállnak a táblákról, de a poloskák továbbra is általánosan jelen vannak, népességükben jelentős változás nem következett be, vélhetően ezek már nem okoznak komoly kárt. A takácsatkák a napraforgó táblákban is megtalálhatóak.

A szója esetében is esélyes egy korai betakarítás, felgyorsult a növények fejlődése, a hüvelyek már elérik végleges méretüket.

A károsítók közül a legkitartóbbak az atkák, számukra kedvezően alakul az időjárás, ennek megfelelően folyamatosan szaporodnak. Egyelőre az alsó lombzónában vannak jelen, de egyre inkább megjelenik, terjed a növényzet sárgulása kártételük miatt. A védekezés szükségességét helyi felvételezések és gazdasági megfontolások döntik el.

A burgonya táblákon továbbra is a gumónövekedés a jellemző, de a nem öntözött táblákban a lombozat összeroskad, elszárad a levélzet. Az öntözött táblákon lehet nagyobb termésre számítani, ott még zöld a növényállomány.

A károsítók közül az alternáriás levélfoltosság jelent meg korábban, de az elmúlt napokban csak kismértékű emelkedést lehetett észlelni a fertőzöttségben, azt is inkább az Alföldön, míg a Dunántúlon a stagnálás maradt. Jelenleg a növényállomány egynegyedét – felét támadta meg a betegség, de a fertőzés erőssége csak közepes szintű.

A fitoftóra (burgonyavész) tünetei is inkább az Alföldön terjedtek, köszönhetően az átmenetileg kedvező környezeti feltételeknek. Kevés új fertőzés alakult ki, de a tünetek megjelenése során inkább a beszáradás lett a jellemző, így a betegség terjedése leállt.

A burgonyabogár imágói, lárvái helyenként (gócokban) még mindig tömegesen vannak jelen, a párosodás, tojásrakás folyamatos, és ezzel együtt még mindig tetemes kárt okoznak.

A paradicsom állományok egyre szebb képet mutatnak, hiszen a termésérés szakaszába jutottak, illetve megy a szüret.

A szüret miatt beszűkültek a növényvédelem lehetőségei. Észlelték az alternáriás levélfoltosság tüneteinek terjedését, de a termésszedés miatt legfeljebb egy termésnövelő anyaggal erősíthetjük növényeinket.


Alternáriás folt paradicsom levelén

A fitoftóra is újabb fertőzéseket okozott, bár mostanra – az öntözött területek kivételével – a tünetes levelek beszáradnak, a kórokozó lokalizálódik. Öntözött területeken figyelni kell a betegség terjedésére, és mellette a gyomosodást is fékezni kell, ezáltal is csökkentve a baktériumok és a gombák terjedésének esélyét.

A növényállomány vizsgálata a bagolylepke lárvák károsítását is megmutathatja, s ezeknél a gyorsaság nagy kártól mentesíthet bennünket.

Az uborka folyamatosan neveli hajtásait és a termést. Ilyen nyárban öntözés nélkül nem termeszthető, ez viszont a kórokozók támadásának kedvez. E területeken a folyamatos védekezés szükséges, mind a peronoszpóra, mind fenésedés ellen.  A rezes kezelés megelőzésre jó, de a kijuttatás ideje eléggé behatárolt, gyakorlatilag a hajnali órákban lehet kezelni.

A mezei poloskák az uborkán is megtelepednek, de az igazi ellenfél a liszteske. Ilyen forró nyarakon, szabadföldön is gyorsan szaporodik, és a kultúrnövények egész sorát támadja meg. Fontos a szerrotáció a szisztémikus és a kontakt szerek mellett ne felejtkezzünk el a kitinszintézis gátlókról és a juvenil hormonokról sem, hogy minél több fejlődési alakot tudjunk gyéríteni, mert teljes sikert sajnos egy szerrel sem tudunk elérni, azonban ha nem védekezünk folyamatosan, akár 1 hét alatt is teljesen tönkre tudják tenni a lombozatot.


A liszteske megtámadja a paradicsomot is

Megkezdődött az alma színesedése. A legnagyobb károsító a nap kezd lenni, ebben a perzselő hőségben egyre gyakoribbak a napégette gyümölcsök.

Az almafa varasodás tünetei a lombozaton láthatóak főleg, gyümölcsön nem terjed, így szedés előtt már nem indokolt a védekezés.

Az atkák ellen is csak néhol szükséges a védekezés, azonban a kivitelezésnél nagyon óvatosnak kell lenni. Jóformán csak napfelkelte után van megfelelő idő a permetezésre, utána hamar 25 Co felé emelkedik a hőmérséklet.

A szőlő már zsendül, a korai csemege fajtákat szedik. Az időjárásnak köszönhetően a lisztharmat fertőzési nyomás továbbra sem csökken. Egy kénnel való kezeléssel visszaszoríthatjuk a károsítót, a kezelés hatását pedig tapadásfokozókkal javíthatjuk.


Itt már nincs segítség, a lisztharmat elvitte az egész fürtöt

A botritisz fertőzés erősödése a száraz, meleg időjárás visszatértével megszűnt, azonban a jégverte helyeken nem ártott ellene is egy kezelést beiktatni.

A peronoszpóra is visszaszorult az átmeneti fertőzésveszélyes helyzet után, nincs jelentősebb fertőzési veszély. A zöld munkákkal azonban nem árt óvatosan bánni, mivel a folyamatos forróság következtében megéghetnek a bogyók.

A tarka szőlőmoly második nemzedéke ellen csak helyenként indokolt a védekezés. Az amerikai szőlőkabóca és a lepkekabóca felnőtt egyedei továbbra is jelen vannak az ültetvényekben, nagyszámú jelenlétüknél még egy utolsó kezelést be lehet iktatni ellenük. Ez a jövő évi állományt nagymértékben gyéríti.

Növényorvos

(Agrofórum Online)

Növényvédelmi előrejelzés: Vége a növényvédelmi szezonnak

Ez az időszak a csendesebb, nyugodtabb napokról szól. Befejeződött a betakarítás, földbe került az ősziek magja, sőt kikeltek és szépen mutatnak.

Növényvédelmi előrejelzés: A vetések szemlézése, az ültetvényekben a lemosó permetezés a feladat

A kukoricában a fuzáriumos csőpenész terjedése megállt az októberi száraz időszakban, de a vadkár jelentős lehet.

Növényvédelmi előrejelzés: Egyre több a rágcsáló, tetemes kárt okoz a repcebolha

A repcedarázs általánosan megjelent az új vetésű repcetáblákon, de csak gyenge fertőzésről beszélhetünk.

Burgonyakrémleves és kolbászchips

Télen sokszor az is elég, ha van egy kis forró leves otthon, és már kész is a vacsora.

2018. január 5. 13:07

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.

2018. február 6. 12:17

23 tonna ismeretlen eredetű burgonyát találtak egy teherautóban

Huszonhárom tonna ismeretlen eredetű burgonyát találtak a pénzügyőrök egy magyar rendszámú teherautó EKÁER ellenőrzése során az M1-es autópályán

2018. február 16. 09:11

Hibridválasztásból a maximumot

Válasszon a gazdálkodás színvonalának és az abiotikus tényezőknek megfelelő biológiai hátterű növényt, így csökkentve a stresszhatásokat, kihozva a maximumot a lehetőségeiből.

2018. február 16. 14:12