Az elmúlt héten továbbra is maradt a nyári, meleg időjárás kicsivel 30 Celsius-fok feletti nappali hőmérsékletekkel, az éjszakai fülledt meleg kissé csökkent, már üdítőbbek az éjszakák ember, állat és növény számára egyaránt.
A túlnyomóan száraz, napos időt csak időnként és helyenként szakította meg egy-egy zápor, zivatar. A napraforgó aratási előkészületei mind szükségesebbé váltak, már csak rövid idő van a betakarító gépek előkészítésére. A magtárakban fel kell szabadítani a helyet a termés fogadására, el kell végezni a tárolótér külső és belső javításait, ki kell takarítani és nem utolsó sorban szinte kötelező jelleggel mentesíteni kell a területet a raktári kártevőktől. A magtár fertőtlenítést olyan alapossággal kell elvégezni, hogy a learatott termés akár hónapokig is a tárolóban fog pihenni. A határban kószáló vándorpatkányok lassan beköltöznek a telephelyekre, ezért frissítsük fel a rágcsálók búvóládáit csalétekkel, és rendszeresen ellenőrizzük annak fogyását. A csalétek pótlását mindaddig folytassuk, amíg láthatóan fogyasztják a patkányok, pockok, egerek.
Az őszi vetések előtti talaj előkészítési és tápanyag utánpótlási munkákat zavartalanul végezhetik a gazdák. Már eldöntötték, hogy mely táblákba kerül káposztarepce illetve őszi kalászos gabona. Nem árt tudni azt is, hogy milyen az adott terület talajlakó kártevő fertőzöttsége. Az sűrű vetésű repce és kalászosok ugyan kevésbé érzékenyek a drótférgek és pajorok károsítására, de a mind jobban terjedő, korábbi időpontban végzett, csökkentett magnormával végzett vetés megköveteli, hogy minél kevesebb legyen a tőszámbeli kiesés. Ezek figyelembevételével már a 2 db/ m2 feletti együttes drótféreg- pajor fertőzöttség eléri a veszélyességi küszöbérték határát. A neonikotinoid hatóanyagú csávázó készítmények teljes körű szabadföldi betiltása tovább szűkítette a talajlakó kártevők elleni védekezési lehetőségeket.
Őszi káposzta repcében egyedül a Lumiposa- val csávázott vetőmag maradt, az is korlátozott mennyiségben, több vetőmag kereskedőház nem jutott hozzá a készítményhez. A készítmény biológiai hatékonyságát most fogja széles körben bizonyítani a repcében előforduló keléskori szívó- és rágókártevők ellen. A hírek szerint a zsákonkénti vetőmag ár jóval meghaladja a tavalyi vetőmag árakat. Aki csak fungiciddel csávázott vetőmaghoz jutott, fel kell készülnie őszi szezonbani többszöri rovarölő szeres repce állományvédelemre. Őszi kalászos gabonában csak a kontakt hatású rovarölő csávázás lehetősége maradt meg, de ezek hatása csak a talajban tartózkodó rágókártevőkre terjed ki. Az így csávázott vetőmagból kelő növények emiatt védtelenül maradnak az ősz folyamán támadó gabona levéltetvek és kabócák kártételétől, pedig ezen kártevők vírusvektor szerepe elvitathatatlan.
Növényvédelmi lehetőségek mind gyakoribb beszűkülése miatt egyre fokozódik a növényvédelmi előrejelzés jelentősége a károsítók elleni küzdelemben. A Növényorvosi Kamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében végzett növényvédelmi előrejelzés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy támpontot adjon a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak, hogy mikor milyen károsítókat figyeljenek földjeiken. A konkrét, táblaszinten történő kártevő és betegség fellépésének és terjedésének a megfigyelése már a földhasználó vagy pedig a vele szerződésben álló növényorvos feladata. A károsító megfigyelési adatok alapján mindig a helyszínen kell dönteni a védekezés szükségességéről. A helyes védekezési döntéshez ismerni kell az egyes károsítók veszélyességi küszöbértékét, mert csak ennek tudatában lehet gazdaságos a növényvédelem.