Az előző héten forró, csapadéktól túlnyomórészt mentes időjárás uralkodott az országban. A nappali maximum hőmérséklet általában 30 Celsius-fok felett tartózkodott, éjszaka pedig nem csökkent a hőmérséklet 20 fok alá.
Mindez felgyorsította a napraforgó és a kukorica érését, ezért a legforróbb közép-magyarországi és dél-alföldi körzetekben megkezdődött a betakarítás. A még zöldellő kukorica nedvességtartalma 45% alattira csökkent, a növények felsülése folyamatos.
A repcetermesztő gazdaságokban folyik a vetőágy előkészítés, illetve megkezdődött a vetés is. A száraz talajban nehéz az optimális vetőágy biztosítása az aprómag vetéséhez. A beígért csapadék sokat segíthet az egyenletes kelésben. Száraz időben meggyűlik a bajunk a keresztesvirágúak és a földibolhák elleni védekezéssel.
A viaszérésben levő kukoricában folyamatosan csökken az amerikai kukoricabogár imágók egyedsűrűsége és tevékenysége. A tömeges rajzás idején optimális időjárás mellett feltehetően sok áttelelő tojást raktak a nőstények, így jövőre a monokultúrás táblákon erőteljes lárvakártételre kell felkészülni. A talajfertőtlenítés eldöntéséhez szükség lesz a lerakott peték számának alapos ismeretére.
Rajzik még a kukoricamoly is, de a lárvakártétel optimális feltételei inkább csak a nyugati országrészben, és a csemegekukorica táblákban vannak meg. Az országszerte mérsékelt gyapottok bagolylepke csőkárosítás még nem okoz jelentősebb csőfuzáriózis fertőzést, mert a forró napok eddig erőteljesen gátolták a kórokozó fejlődését és a toxintermelést. Mindez megváltozhat eső után, így a fertőzés erősödését érdemes figyelemmel kísérni.
A napraforgó aratása elkezdődött, a betakarítás előtti deszikkálást táblánként szükséges eldönteni a gyomosodás és a növények érettségi állapota alapján. A jelenlegi állományszemlék alapján növényvédelmi okokból származó terméskiesést csupán a tőfertőző fehérpenészes rothadás és a foltokban jelentkező makrofominás bélsorvadás okoz.
A többi kórokozó főként az alsó leveleken károsított, de mérhető károkat nem idézett elő. Az aratás utáni alapos száraprítás és a szárbontó biológiai készítmények használata nagy mértékben elősegíti a gyors bontódást a talajban.
A mezei pocok fertőzés továbbra is erőteljesen terjed. A kolóniák most még a háborítatlan területekre korlátozódnak elsősorban, de néhány térségben a fertőzés megfigyelhető a napraforgó- és a kukoricatáblák szegélyeiben is. A további fertőzés már a vetendő káposztarepce és az őszi kalászos területeket veszélyezteti, ezért nagyon fontos a pocokfertőzés megállítása.
