Gyomirtás
Gyomirtás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

Agrofórum Online

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik, és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Lássuk a tényeket!

A repce vetésének és kelésének időszakában nagyon gyakran meleg időjárás uralkodik. Az elmúlt 7 év (2011-2017) az előző 7 év átlagához képest (2004-2010) is különösen meleg szeptembereket hozott. Az átlag maximum hőmérsékletek gyakorlatilag az egész hónapban meghaladták az előző hét év átlagát (1. ábra).

1. ábra Napi max. hőmérsékletek alakulása 2004-2017. szeptember 1. és október 31. között

Ennek köszönhetően nem a klasszikus őszi gyomok (pásztortáska, ebszikfű, zsombor stb.) kezdenek csírázni és kelni, hanem a melegigényes nyári gyomok. Ezek közé tartoznak a libatop-, disznóparéj, szerbtövis, keserűfű fajok, parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, varjúmák stb. (1. kép). Ezek ebben az időszakban már nem lesznek embernagyságúak (mivel érzékelik, hogy rövidülnek a nappalok), hanem 30-50 cm-es magasság elérésekor gyorsan virágoznak és magot érlelnek. Azonban addig számos gondot okoznak a repcének. Melyek ezek a problémák?

1. kép Fehér libatoppal erősen fertőzött repce 2016. szeptember végén. Vajon okoz-e termésveszteséget?

  • Tápanyag-konkurenciát teremtenek a repcével szemben. Eleinte főleg a nitrogént, majd a foszfort veszik el a kultúrnövénytől.
  • Különösen száraz szeptemberi időszakban a gyomok által felvett víz nagyon hiányzik a repcének.
  • Mivel konkurenciát jelentenek a fényért folyó versengésben is, ezért a repcét megnyúlásra késztetik, ami hosszú ősz esetén kifejezetten kedvezőtlen az áttelelés szempontjából.
  • Nem utolsósorban pedig, maghozásukkal növelik a terület gyomfertőzöttségét.

Sokan azt mondják, hogy az első fagyok elintézik ezeket a nyári gyomokat. Ez csak részben igaz. Több gyomfaj valóban rendkívül érzékeny a fagyokra, pl. a csattanó maszlag, a disznóparéj fajok, selyemmályva stb., amelyek már –0,5 oC esetén elpusztulnak. Azonban más fajok csak az első komolyabb fagyok esetén tűnnek el. Pl. a libatop fajok csak –3-4 oC esetén fagynak el, –1-2 oC után egy enyhébb időszakban fejlődnek tovább és gondot jelentenek.

A legnagyobb probléma nem is ezzel van, hanem az első fagyok megérkezésének időpontjával. Meteorológiai adatok bizonyítják, hogy az első fagyok egyre később érkeznek. Miközben az ’50-’60-as években az első fagyos éjszaka szeptember végén – október elején volt, manapság ez október végére vagy akár novemberre elejére tehető (2. ábra).

2. ábra A szeptember 1. utáni fagymentes időszak hosszának alakulása 1951-2016 között (az első fagyig eltelt idő napban)

Különösen a 2000-es években tolódott ki az első fagy időpontja, ami valószínűleg a klímaváltozásnak köszönhető (forrás: DOW AgroSc. Szolnoki Kutató Állomás). Tipikus példa az elmúlt 3 év ősze. Mindhárom évben az első fagy (–1-2 oC) október végén – november elején érkezett (már ahol érkezett), de például 2015-ben első komolyabb fagy csak karácsony után, december végén következett be. Tehát a repce több, mint 60 napot töltött melegigényes gyomok társaságában, sőt a libatop fajok akár 3 hónapig is a területen éltek, és ezen időszakban tápanyagot és vizet vettek el a repcétől és megnyurgulásra késztették.

Mekkora ez a probléma?

Az elmúlt 7 évben az őszi káposztarepce kísérleteinkben csak egy évben (2012) nem tapasztaltunk nyárutói egyéves gyom fertőzöttséget (1. táblázat). A többi évben a kísérletek 20-75%-ában kisebb-nagyobb fertőzöttségekkel lehetett találkozni. Azokat a kísérleteket tekintettük fertőzöttnek nyári gyomokkal, amelyekben a fertőzöttség mértéke meghaladta az 5 db/m2-t.

Az 51 kísérleti helyből 26 helyszínen lehetett találni fehér libatopot – Chenopodium album – és 10 helyszínen csattanó maszlagot – Datura stramonium –, illetve 8 helyszínen pokolvar libatopot – Chenopodium hybridum (2. táblázat).

Kísérlet 2015-ben

2015 őszén az egyik kísérletünkben a klasszikus őszi gyomok közül csak a pásztortáska volt jelen tömegesen, ugyanakkor a nyárutói egyéves gyomok közül a fehér libatop és csattanó maszlag növények gyakorlatilag decemberig tömegesen virágoztak, majd magot is hoztak. Így volt lehetőségünk vizsgálni a melegigényes gyomok repcére gyakorolt hatását mind a megnyurgulásra, mind a termésre vonatkozóan. A kísérletben pre/korai posztemergens hatású: metazaklór+quinmerak+dimeteamid-P; posztemergens: aminopiralid+klopiralid+picloram; valamint korai posztemergens/posztemergens: metazaklór+aminopiralid+picloram kezeléseket, ill. készítményeket vizsgáltunk. Kijuttatáskor (2015. október 2.) a csattanó maszlag és a pokolvar libatop szik-2 leveles stádiumban, míg a pásztortáska és a kultúrnövény repce 2-4 leveles állapotban voltak. A kezelést 4 ismétlésben 200 l/ha lémennyiséggel végeztük el. Négy értékelés az ősz folyamán, míg egy a tavasz elején volt. A pásztortáska elleni hatékonyságot az 3. ábra mutatja.

3. ábra Repce gyomirtók hatékonysága pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) ellen (Szolnok 2015/16)

Ebből megállapítottuk, hogy a pre/korai poszt készítmény tudta legjobban megoldani a gyomproblémát, míg a posztemergens készítménynek nem volt hatása. A korai poszt/posztemergens készítménynek mellékhatása volt. A 4. és 5. ábrán láthatjuk a pokolvar libatop és a csattanó maszlag elleni hatékonyságot.

4. ábra Repce gyomirtó hatékonysága pokolvar libatop (Chenopodium hybridum) ellen (Szolnok 2015/16)

5. ábra Repce gyomirtók hatékonysága csattanó maszlag (Datura stramonium) ellen (Szolnok 2015/16)

A csattanó maszlag elfagyott november elején, ezért csak 2 alkalommal értékeltük a kezelések hatását a gyomfaj ellen. A pokolvar libatop viszont december elejéig nem fagyott el, így mind a négy őszi értékelést el lehetett végezni. Mind a két nyárutói gyom esetén a korai poszt/posztemergens, illetve a posztemergens készítmények tudták kontrollálni a gyomokat üzemi szinten elfogadhatóan (80-90%), míg a preemergens/korai posztemergens készítmény hatása gyenge volt (40-50%).

Összességében megállapítottuk, hogy azokban a parcellákban, ahol ezek a gyomok nem pusztultak el a kezelés hatására, a december eleji értékeléskor átlagban 7,5 cm-rel voltak magasabbak a repce növények (+18%), míg a gyökérnyak vastagságuk 1,1 mm-el volt kisebb (–22%), mint ahol nem voltak ilyen gyomok. Ez nem segítette az áttelelést. Ezekben a parcellákban a növények leveleik nagyobb részét vesztették el a tél során, mint más parcellákban. A legfontosabb különbséget a termelő számára a termésmérés során tapasztaltak jelenthetik. A kezeletlen kontrollhoz képest a legjobb parcellákban 390-470 kg-mal volt magasabb a hektáronkénti hozam. Ez 9,4-11,3% terméstöbbletet jelentett (6. ábra). Ha olyan kezeléshez hasonlítottuk a legjobbakat, ahol a pásztortáska nem volt, de a libatop és a csattanó maszlag megmaradt (a preemergens/korai posztemergenshatású készítmény), akkor a különbség 290-370 kg/ha volt (6,8-8,6%).

6. ábra Korai posztemergens kezelések hatása a termésre csattanó maszlaggal, pokolvar libatoppal és pásztortáskával fertőzött területen repcében (Szolnok, 2015/16)

A kísérletből megállapítható, hogy amikor a nyárutói gyomokat sikerült kiiktatni a repce életéből, akkor kb. 300-400 kg/ha terméstöbblettel lehetett számolni. Ez átlagáron 30-40 ezer Ft/ha-t jelentett. A pásztortáska által okozott termésveszteség kb. 100 kg/ha volt, ami 10 ezer Ft/ha értéket képviselt.

2. kép Előtérben fehér libatopra hatékony készítmény hatása, háttérben a nem hatékony korai posztemergens készítmény hatása a kezelést követő 84. napon
(Balatonszárszó, 2013. december 9.)

3. kép Fehér libatopra hatékony készítmény hatása erősen fertőzött területen a kezelést követő 50. napon
(Balatonszárszó, 2013. december 5.)

Sajnos a klímaváltozás miatt a nyárutói egyéves gyomokkal egyre inkább számolni kell a repce fejlődésének kezdetén, és az első fagyok érkezésének kitolódása miatt ezek a gyomfajok jelentős termésveszteséget képesek okozni. Ennek mértéke elérheti a 300-400 kg/ha-t is, ami gyakran meghaladja a klasszikus, őszi repce gyomok által okozott termésveszteség mértékét. Amikor a repce őszi gyomirtását tervezzük, érdemes olyan herbicidet választani (2-3. kép), amely képes megoldani a klasszikus őszi gyomok mellett a nyárutói egyéves gyomok irtását is.

Csapadékos, enyhe időjárás november elején? Erős őszi gyomosodás? – A BIZON™ a megoldás!

2019. november 9. 10:46

Nagyon fontos, hogy meg kell várni a gyomok kelését és a kezelést azok ellen kell kijuttatni.

Extrém száraz, meleg ősz? Nem működnek az alap gyomirtó szerek repcében? BELKAR™ A MEGOLDÁS!

2019. október 25. 05:17

2018 ősze soha nem látott hosszúságú és szárazságú volt. Akkor azt gondoltuk, ilyen egyhamar nem fog megismétlődni. Aztán 2019 majdnem lemásolta az előző ősz időjárását.

Új őszi kalászos gyomirtó szer csomag

2019. szeptember 30. 08:33

Nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, egynyári perje. Sok gazda életét megkeseríti a fűfélék felszaporodása. Új hatóanyag érkezik az idei őszi szezonban a kalászosok őszi gyomproblémáinak megoldására.

Jól bevált megoldások a repce posztemergens gyomirtására

2019. szeptember 20. 12:03

Bízunk benne, hogy a termékeink ebben a repce gyomirtási szezonban is bizonyítani fogják hatékonyságukat.

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése - gyülekeznek a kártevők

2019. szeptember 2. 10:26

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.

Kedvezmények közvetlenül a felhasználóknak - Arassa le Ön is a hasznot a Bayer-rel!

2018. március 30. 19:24

Azonnal beváltható árkedvezmény, vagy szakmai ajánlatok közül választhat, ha regisztrál a www.gazdahaszna.hu oldalon.

Fontos információk a növényvédelmi gépek kötelező időszakos műszaki felülvizsgálatáról!

2019. augusztus 2. 08:11

A növényvédelmi hatóság ellenőrzései során figyelembe veszi, hogy minden gép azonnali felülvizsgálata nem lehetséges.

Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása

2019. szeptember 3. 08:32

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.