Gyümölcs
Gyümölcs

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

Agrofórum Online

Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.

A kórokozónak több mint 400 gazdanövénye ismert, hazánkban jelentős lehet még díszfaként ültetett és erdészeti környezetben előforduló juharfajokon, egyéb díszfákon, homoktövis-ültetvényeinkben, valamint a Solanaceae családba tartozó termesztett és gyomnövényként előforduló növényeken is.

Korábban Magyarországon is nagy figyelmet fordítottak a verticilliumos hervadás kutatására. Az első vizsgálatokat Berend István végezte el az 1940-es években, majd mintegy három évtizeden át foglalkozott a betegséggel. Akkoriban a Verticillium dahliae-t a kajszi „gutaütés” (apoplexia) egyik jelentős kórokozójaként tartották számon. Az 1960-as években Kovács Gabriella végzett kísérleteket, melyek során különböző kajszialanyok fogékonyságát vizsgálta a betegséggel szemben.

Később Vajna László és Rozsnyay Zsuzsa végeztek vizsgálatokat a kórokozóval kapcsolatban. A 90-es évekre azonban sajnos a verticilliumos hervadás a szakma „elfeledett” betegsége lett, a kórokozóval kapcsolatos kutatások elapadtak. Mindemellett a Verticillium-fajok, főként a Verticillium dahliae jelentősége a nemzetközi szakirodalomban óriásira nőtt, a világ szinte minden pontján folyik kutatás a kórokozóval kapcsolatban. Jelentőségét jól jelzi, hogy a verticillium-kutatók rendszeresen szimpóziumot rendeznek ennek a gombanemzetségnek szentelve, 2016-ban a 12. Nemzetközi Verticillium Szimpóziumot Szlovéniában tartották, ahol 20 ország képviseltette magát.

A kórokozó biológiája, jellemző tünetei

A Verticillium dahliae a növényeket a talajból fertőzi meg, azonban nem valódi talajlakó, hiszen gazdanövény hiányában nyugalmi állapotban marad. A talajban a gomba kitartó képletei, az úgynevezett mikroszkleróciumok segítségével marad fenn, akár 15 évig is. A mikroszkleróciumok a növény gyökerei által kibocsátott exudátumok hatására csírázásnak indulnak, majd behatolnak a gyökerekbe. Ezt követően a vízszállító szövetekben, a tracheákban terjed tovább a vízáram segítségével. Ily módon meglepő gyorsasággal jut el a földfeletti részekbe, fák esetében a lombkorona legfelső részébe is. A betegség lefolyása során a vízszállító elemek eltömődését, tracheomikózist okoz, ezen kívül hervadást okozó toxint is termel. Gyakori jelenség, hogy a fertőzött fák koronája féloldalasan hervad, pusztul (1. kép).

1. kép Fertőzött, féloldalasan pusztuló cseresznyefa egy nagykőrösi ültetvényben

Ennek oka, hogy a talajban a gyökérzetnek is csak egy bizonyos része fertőződött, amely a pusztuló koronarészek ellátásáért felelős. A külső tünetek megjelenése jellemzően május és augusztus között jelentkezik. A krónikus tünetek rendszerint sárguló levelekben, korai lombhullásban nyilvánulnak meg, a fertőzött hajtások, vesszők folyamatosan felkopaszodnak. Az akut tünetek során hirtelen hervadás majd pusztulás lép fel a fertőzött koronarészeken. A gomba képes a levélnyeleken keresztül magába a levélbe is behatolni, majd az elpusztult leveleken mikroszkleróciumot képezni. A fertőzött levelek a talajra hullva vagy a szél segítségével terjednek az ültetvényen belül, így gyarapítva a fertőzési forrást a talajban.

A fertőzött vesszőket, gallyakat, ágakat elfűrészelve jellegzetes belső tüneteket tapasztalhatunk. A vízszállító szövetek mentén apró barnás, feketés foltok, csíkok, sávok láthatóak, melyek az eltömődött, funkcióját vesztett tracheákat jelzik (2. kép).

2. kép A betegség belső tünetei kajszin

Ez a tünet megjelenésében sokféle lehet attól függően, hogy a kórokozó a szállítószövetek mely részét kolonizálta. Gyakoriak a gyűrűszerű és szektoriális elhalások. Súlyos fertőzés esetén a tracheák körben elhalnak, az ág elpusztul (3. kép).

3. kép Súlyos verticilliumos tünetek szilvafa vázágában. Az elhaló tracheákat jelző fekete gyűrű teljesen körbeért az ágon belül

Verticillium dahliae és a kajszipusztulás

Hazánkban a Verticillium dahliae jelentős gazdanövénye a kajszi, hiszen a kórokozó a napjainkban is tapasztalható nagymértékű kajszipusztulás egyik tényezője lehet. Ezen betegségkomplex rendkívül összetett, biotikus és abiotikus folyamatok is szerepet játszanak benne. A kórokozók közül manapság a fitoplazmás betegséget okozó Candidatus Phytoplasma prunorum fajt tartják a legjelentősebbnek, azonban fontos tudni, hogy egyéb szervezetek is szerepet játszhatnak a kajszipusztulás kialakulásában. Saját tapasztalataink alapján a verticilliumos hervadás tünetei a legtöbb esetben megfigyelhetők a pusztuló ültetvényekben (4. kép).

Annak kiderítése, hogy mi volt a primer kórok, és melyek voltak a másodlagos kórokozók a pusztulás folyamatában, szinte lehetetlen. Bár manapság jelentőségét vitatják, véleményünk szerint érdemes lenne komolyabban foglalkozni a Verticillium dahliae kajszipusztulásban betöltött szerepének vizsgálatával, hiszen a kórokozó egyértelműen jelen van az ültetvényekben.

4. kép Féloldalasan pusztuló kajszi a gönci termőtájban, Boldogkőváralján

A homoktövis is veszélyeztetett

A verticilliumos hervadás a legfontosabb betegsége egy manapság egyre divatosabb termesztett növénynek, a homoktövisnek is (5. kép). Egyre több termelő számol be a gyümölcsfáknál is tapasztalt tünetekről: sárguló levelek, féloldalasan hervadó, pusztuló bokrok. Bennük is ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg, mint a kajsziültetvények tulajdonosaiban: mégis hogyan védekezzünk?

5. kép Jellegzetes tünetek homoktövisbokron

A kérdés valóban nem egyszerű. A verticilliumos hervadás ugyanis egy olyan betegség, ami ellen a növényvédő szeres permetezés nem hoz megoldást. A gomba bent él és terjed a növényben, a szállítószövetek „védelmében”, ezért még felszívódó szerekkel sem tudunk hatást elérni. Az egyetlen megoldás a megelőzés lehet. Az első és legfontosabb lépés az egészséges szaporítóanyag használata. Sajnos a fertőzött oltványok gyakran még tünetmentesek a faiskolában, később 3-4 éves korban jelennek meg az első tünetek, ezért gyakran nehéz a verticillium-mentes szaporítóanyag biztosítása. Megbízható adatot a faiskolák talajának vizsgálata szolgáltatna, az erre irányuló kimutatási módszerek tesztelése folyamatban van a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben.

További fontos teendő az 5-6 éves vetésforgó betartása a termesztési területen, ugyanis ennyi idő alatt a talajban lévő mikroszkleróciumok száma gazdasági küszöbérték alá csökkenhet. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy talajfertőtlenítés sok esetben inkább árt, mint használ a termesztőnek. Széles hatású talajfertőtlenítő szerek használatával a talajban élő hasznos szervezetek számát csökkentjük a kórokozó mikroszkleróciumai helyett, mivel ezek a képletek rendkívül ellenállóak. Sokkal célravezetőbb a talaj mikrobiológiai aktivitásának növelése szerves trágya beforgatásával, vagy egyéb módokon.

Agrotechnikai munkák során igyekezzünk elkerülni a gyökerek sérülését, hiszen ezáltal utat nyitunk a kórokozónak. Hasonló okok miatt fontos a talajlakó kártevők elleni megfelelő védekezés is. Végül, de nem utolsósorban szenteljünk nagy figyelmet fáink megfelelő kondícióban tartására, megfelelő termőhelyet, öntözést, tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet biztosítva számukra.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Most veszélyeztet a csonthéjasok moníliája

2024. március 19. 05:40

A csonthéjasok moníliája egyes gyümölcsfajok esetében nemcsak a teljes termés elpusztítására képes, hanem akár a gyümölcsfák létét is veszélyeztetheti.

Gyümölcsösök kora tavaszi kártevői

2024. március 13. 05:40

A kártevők hosszú sora már kora tavasszal megkezdi tevékenységét a gyümölcsösökben, és ha ilyenkor átsiklunk felettük, akkor később nem, vagy csak sokkal nagyobb költségek, valamint némi kártétel elszenvedése árán szoríthatjuk őket vissza.

Hogyan végezzük a diófa metszését?

2024. március 8. 08:10

Sokak által ismert gyümölcsünk a dió (Juglans regia) Magyarországon több évszázada termesztésben lévő növényünk. Természetgyógyászatban betöltött szerepe kiemelkedő és az élelmiszeriparban is meghatározó alapanyag.

A virágzás késleltetése a termésbiztonság növelése érdekében

2024. március 7. 10:10

A korai virágzású gyümölcsfajok termésbiztonságának növelése érdekében egyre inkább előtérbe kerülnek a virágzási idő késleltetésének lehetőségei.

Befektetés az innovációba: új létesítmény a természetes eredetű növényvédelem számára

2019. szeptember 20. 05:47

Az új 4000 négyzetméteres létesítményben, amely a Corteva Agriscience négy franciaországi gyártóüzemének egyike, 2019 októberében kezdődik a termelés, amely a következő négy év során várhatóan 50 új munkahelyet hoz létre.

Szeptóriás levélfoltosság, egy régi „új betegség”

2018. november 22. 12:37

Az őszi búza termesztéstechnológiájában a gombabetegségek sokszor előre nem látható veszélyt jelentenek. Az időjárási viszonyaink változása a hazai őszi búza termesztőket is újabb és újabb kihívások elé állítja.

Hogyan folytassuk a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakban?

2022. május 14. 04:36

Hogyan folytassam a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakot követően a termések éréséig?

Baku László: a repülő puskaműves

2020. február 26. 04:37

Egy érdekes életpálya Baku Lászlóé, aki mezőgazdasági pilótából lett fegyverjavító. Mindkét szakma csínjáról-bínjáról mesélt a vele készített interjú alkalmával.