Házikert
Házikert

Alma, körte, birs: természetes növényvédelmi tippek

Alma, körte, birs: természetes növényvédelmi tippek

Agrofórum Online

Főleg házikertben vannak könnyebb lehetőségek az almatermésűek természetes megvédésére. Az évek során sokféle házi praktikát teszteltünk, nem vált be minden, de amivel sikeresen megoldottuk az azévi növényvédelmet, azt szívesen elmeséljük más kertészeknek, hobbikertészeknek. Ma a lisztharmatra, ervíniára, levéltetvekre és az ormányosbogárra hoztam pár gondolatot.

Általánosan az almatermésűek kártevőiről és betegségeiről

A körte és a birs a legtöbb almatermésűhöz képest magasabb hőigénnyel rendelkezik, ez nem is annyira újdonság talán. Viszont pont emiatt a növényvédelemben is adódhatnak más helyzetek is. Így már a koronaformákban is alakíthatunk kedvezőbbet, ha fagyzugos vagy hideg fekvésű a kertünk. Ekkor a bokorforma talán ideálisabb, mint a megszokott faformákhoz igazított koronaformák.

A másik érdekesség, hogy például a körtének „tartalmasabb” talajra van igénye a többi almatermésűhöz képest. A pangóvíztől mentes, mélyrétegű talajok az ideálisabbak a körtetermesztéshez. A humuszban gazdag, vályogos talajt kedveli a legjobban viszont. Ha a körte és a birs esetében gondosan járunk el a termesztési hely kiválasztásában, akkor már nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy a növényvédelmi problémákat is minimálisra csökkentsük.

Nézzük sorra a mi bevált megoldásainkat az almatermésűeknél!

Az almafa-lisztharmat

A kórokozó a rügyekben és a fiatal hajtásokon telel át, így már tavasszal láthatóvá válik a finom fehér bevonat. Gyakorlatilag egész tenyészidőszakban képes újrafertőzni, de májustól júniusig a legveszélyesebb. Almán és birsen fordul elő elsősorban. Akkor jelenik meg erősebben, ha száraz és kedvezőtlen fekvésű helyen próbálunk termeszteni. Egyes fajták kifejezetten érzékenyek is rá, így a fajtaválasztás is segítségünkre van még telepítés előtt. A kiegyensúlyozott trágyázás is nagyban segítségünkre lehet, mert az erős növényeket a betegségek is nehezebben támadják meg. A kéntartalmú szerek, a zsurlólével kombinálva hatásos szokott lenni, de ha tudunk szedni kerti lóromot (Rumex obtusifolius), akkor annak aprított gyökerét is használhatjuk, ha 1 órára vízbe áztatjuk: 10 liter vízben 200 g lórom darálva, majd használat előtt leszűrve és kipermetezve.

Az almamoly

Az almamolynak két nemzedéke van és április végén jelenik meg az első nemzedék. Főleg az almán fordul elő, de melegebb égtájakon a kajszibarackon és akár a dión is előfordulhat. A problémát az jelenti, hogy a kikelő hernyók berágják magukat a termések belsejébe, így igen nagy gazdasági kárt tudnak okozni, ha nincs odafigyelve rájuk.

A rajzást előrejelzéssel figyelni lehet, csapdázással, így a bio megoldások is eredményesebbek lesznek.

Érdemes az almamoly természetes ellenségeit védeni, mint a cinkék, harkályok, denevérek. Az almamolyra is vannak fogékonyabb fajták, így ezeket érdemes elkerülni. Természetes megoldásként üröm és gilisztaűző varádics levével érdemes permetezni, ahogy az almaillatot elfedjük és így megtévesztjük a lepkéket. Svájcban és Japánban sok évvel ezelőtt már kísérleteztek azzal, hogy almamoly és varasodás ellen papírzacskóba csomagolták a gyümölcsöket, így védve meg őket. Hogy ez mennyire hatékony nagyobb kertekben az nyilván kérdéses.

A levéltetvek

 A túltrágyázás okozta gyors növekedés, az időjárási anomáliák és a hangyák nagyfokú jelenléte a levéltetű populációit is hamar növeli. Míg normál esetben a levéltetvek elvándorolnak a lágyszárúakra a gyümölcsfák kihajtása és virágzása után, ha a túltrágyázástól erőteljesen növekednek a friss és gyengébb hajtások, zsenge csemegét adunk nekik és eszük ágában sem lesz a lágyszárúakra költözni. Az meg már csak ront a helyzeten, ha ehhez szorgalmas hangyákat is kapunk, akik a netán leeső levéltetveket visszaköltöztetik a fákra.

Védekezni úgy tudunk, ha még rügypattanás előtt olajos emulzióval permetezünk, mert ez csökkenti az áttelelő peték számát. A hangyavándorlás ellen un. hernyóenyves öveket helyeztek a fákra még a 80-as években. Az agyagos zsurlólé, a csalánlé és az algakivonatos permetezés vált eddig be a leginkább, részben a növényerősítő hatásuknak köszönhetően. Ugyanígy a káliszappanos permetezés, a gilisztaűző varádicsos kivonat használata is bevált recept.

Az ervínia esete

Az ervínia vagy más néven a baktériumos hajtásszáradás is gyakori probléma. Legismertebb tünete, hogy tavasszal a virágzás után egyszercsak elhalnak a hajtások, gallyak és ágak. Sokszor perszeléssel keverik össze a tünetet, pedig általában az ervínia a valódi ok. Létezik rá egy hatékony, kétkomponensű megoldás Erwiphage Forte (Plus) néven, kijuttatása viszont mindenképpen az esti órákban történik. Az évek során sok ültetvényt mentettünk már meg ezzel. Más megoldás a virágzás előtti rézzel permetezés, mert ez is gátolja a betegség terjedését, illetve a beteg részeket mindig távolítsuk el a fákról.

A bimbólikasztó ormányos már márciustól támad

A virágbimbók fő ellensége a bimbólikasztó ormányos ránézésre egy igen kedves jószágnak tűnik, már megjelenése is egyedi, ahogy a többi ormányosbogárnak. De a végeredmény messze nem ilyen örömteli.

Az alig 5 mm hosszú, fekete, feketésbarna ormányosbogár ormánya jellegzetesen hosszú és ívelt. Március közepétől, amikor a hőmérséklet 10 C fok felé emelkedik, kezdik meg érési táplálkozásukat. Ilyenkor az almabimbókra repülnek és a petéiket is a zöld almabimbókba teszik le. A lárvák a kifejlődésük idejében életüket a bimbóban töltik és módfelett rágcsálnak. Sok esetben észre sem vehető a kártétel már csak akkor, amikor baj van.

Mivel a porzót, portokokat és a bibét rágják, nem kell taglalni a probléma végkifejletét sem.

Amíg kevés ormányosbogarunk van, addig maximum egy termésritkító szerepet töltenek be. Természetes ellenségükre még nem derült fény, de a szaglás-megzavarását szolgáló növényi levek egészen jól tudnak működni ellenük is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ez a világ legnagyobb virágoskertje

2024. március 29. 10:10

A világ legnagyobb virágoskertje 72 ezer négyzetméter nagyságú, ami azt jelenti, hogy képzeletben 10 focipálya is elférne rajta.

Miért barnul be a könnyezőpálma levele?

2024. március 28. 09:10

Sokak kedvence a hatalmasra növő, szépséges könnyezőpálma, hiszen „bezöldíti” a lakás bármely pontját, méghozzá olyan dúsan, mintha egy lombos fát állítanánk a helyére.

11 hihetetlen tény a margarétáról

2024. március 28. 07:10

A margaréta, tudományos nevén Leucanthemum x superbum az őszirózsafélék családjába tartozó évelő virágos hibridnövény. Feltűnő szépsége és könnyű termeszthetősége miatt a kertészek és a virágrajongók körében igencsak népszerű.

Ezeket a virágzó cserjéket akár már most elültetheti

2024. március 27. 09:10

Olyan virágzó cserjéket mutatunk, amelyek a tavasz második felében vagy nyáron virágoznak, de a változékony március–áprilisi időjárás nem okoz nekik gondot.

A nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a jégvédő háló

2018. február 14. 08:06

A távérzékelésre alapozott technológia lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés.

Milyen körtefajták termése tárolható pincében?

2019. november 21. 04:36

J. Barbara kérdése: Kertembe szeretnék körtefát ültetni, ami télire is tárolható. Milyen fajták tárolhatóak és hogyan a pincében?

Mik lehetnek a narancssárga, kocsonyás, zacskószerű képletek a borókán?

2019. május 14. 09:34

R. Gáborné kérdése: Boróka bokraimon tavasszal feltűnő narancssárga színű, kocsonyás, zacskószerű képletek jelentek meg, melyek hamar beszáradtak. Sajnos nem készítettem képet róluk. Meg tudják mondani, hogy mik voltak?

Nemzetközi Körte Szimpózium 2023

2022. június 27. 13:42

A XIV. Nemzetközi Körte Szimpózium remek lehetőséget kínál a körtével kapcsolatos legújabb kutatási és termesztéstechnológiai információk cseréjére.