Ha már a rovarhotel építésénél sorra vettük, mitől jó egy rovarhotel, úgy szükséges egy kis kutatómunka a madárodúknál is. Ahhoz, hogy valóban hasznos madárodút készítsünk, meg kell ismerjük a kertbe költöztetendő madarakat.
Ahogy a rovaroknak is megvan a kedvelt telelőhelyük, így a madarak költőhelye és búvóhelye is eltérő fajonként.
A madaraink jó része odúban költő. Mivel egyre nagyobb problémát jelent az, hogy a természetben mindig kevesebb az odúkészítésre alkalmas idős fa, így mesterséges odúkat kell elhelyezni ahhoz, hogy a költőmadarainkat itt tudjuk tartani.
Emellett az odúkészítő harkályfajok száma is igencsak lecsökkent, és egyre kevesebb lehetősége van a cinegéknek, seregélyeknek és verebeknek, hogy a költéshez odút találjanak. Így ezen madarak száma is elkezdett megcsappanni.
Kerek röpnyílású, harkályok által vájt odúk
Ha mesterségesen akarunk odút készíteni, akkor a röpnyílás mérete és az odú alapterülete alapján A-, B-, C-, D-típusba soroljuk az odúkat. A C-típusú odúk alkalmasak a partfalakban fészkelő kistestű madarak számára. “Ezek a madarak a hagyományos értelemben nem tekinthetők odúköltőknek, esetükben a megfelelő költőhely legfontosabb kritériuma a fedettség, a vízszintes alap és a fészek legalább egyik oldalának támasztottsága. Ezért ezek az odúk nem szűk, kerek röpnyílásúak, hanem megközelítően félig nyitott előoldalúak.” – írja a Madártani Egyesület oldala a témában.
A leggyakrabban használt típus a “B”, mely a legtöbb odúban fészkelő madár számára ad menedéket és biztos helyet. Ezek a széncinegéktől kezdve a verebekig sokféle, főleg városi madárnak megfelelőek lesznek. Ugyanakkor a seregélyeknek, már csak a testméretükből adódóan is nagyobb mesterséges odúra és röpnyílásra van szükségük, így számukra a D-típusú odú az ideális.
Melyik fajtát hol használjuk?
A kerek röpnyílású odúkat általában a fákra szerelve használjuk, míg a C-típusút, melybe barázdabillegetők, rozsdafarkúak költenek szívesen, már a házfalakra szereljük, kicsit imitálva a partfalak adta egyik oldalról való védettséget és támasztékot.
A nagyobb méretű C-típusú költőládákba akár vércséket is vendégül láthatunk majd költésük idejére.
A megbízhatóság a legfontosabb az odúépítésnél
Ahogy mi emberek, úgy a madarak is a megbízható otthont kedvelik. A legfontosabb szempont a természetvédelemben is az már, hogy az állatok számára megbízhatónak kell lenni a mesterségesen épített fészkelőhelynek, búvóhelynek. Erre a 2,5 cm vastag fenyődeszkát javasolják, mint időtálló és természetes anyag, ha magunk állunk neki az építésnek.
Egy jól kialakított mesterséges odú akár évtizedekig megállja a helyét: kátránypapírral vagy bádoggal is fedhetjük a tetejét, hogy időjárásálló legyen.
Macskák és más ragadozók ellen meg készíthetünk előtételemeket vagy rögzíthetünk rá természetes távoltartó elemeket, mint a gledícsia hatalmas tövisei. A madarakat nem bántják ezek a nagy tövisek, de a macskákat garantáltan távol tartják az odútól. Szúrós sövénynövényzetbe is tehetjük az odúkat, ugyanúgy hatékonyak lesznek a ragadozók távoltartásában.
Madarak a növényvédelemben
A természetvédelem mellett a madaraknak nagy szerepük van a növényvédelemben is, ha kicsit tágítjuk a gondolatainkat. Ha azt vesszük észre, hogy egy adott melegvérű kártevő garázdálkodik a kertben (pocok például), akkor hívjuk segítségül a természetes ellenségeit! Tegyünk fel megfelelő odúkat a kertbe, hogy odaszoktassuk a ragadozó madarakat, és tegyünk ki nekik plusz ülőfákat, hogy legyen honnan kémleljék a kertünkben garázdálkodókat! Így nemcsak a madaraknak teszünk jót, de visszaállíthatjuk a természetes egyensúlyt az állatvilágban is.
