Természetesen, mielőtt úgy dönt, hogy belevág az otthoni vertikális farm-gazdálkodásba, a projekt alapos átgondolást igényel. Fontos meghatároznia, mekkora keretet szán a farmjára, milyen növényeket akar termeszteni, és azok milyen gondozást igényelnek. Olvasson tovább, hogy minél több információt szerezzen a vertikális gazdálkodásról, annak előnyeiről, a ráfordított költségekről és az ily módon termeszthető növénytípusokról.

Mit tudunk vertikális gazdálkodásról?

A vertikális gazdálkodás koncepciója nem új keletű kérdés. A babilóniaiak már az i. e. 6. században előszeretettel bíbelődtek a növények (vízszintes helyetti) függőleges termesztésével. A híres babiloni függőkertek, mondhatni, a kor kertészeinek messzire mutató tudásának ékes bizonyítékai voltak. Ami azonban újdonság: a módszer otthon történő alkalmazása.

Ha paradicsomot szeretne termeszteni, akkor szabadítson fel egy erre alkalmas helyet a kertjében, vesse el a magokat, és gondozza a palántákat, amíg a paradicsom beérik és betakaríthatóvá válik. De mi van akkor, ha egyszerre szeretne uborkát, paprikát és paradicsomot termeszteni? A hagyományos, vízszintes termesztési mód ezt nem mindig teszi lehetővé – főként, ha nincs elég helye a kertjében. Ez esetben felváltva kell ültetnie egy-egy zöldséget a korlátozott termőhely adta adottságok miatt.

A függőleges kertben azonban egyszerre több növényt is termeszthet anélkül, hogy a növények sok helyet foglalnának el a kertjében. A módszer lényege az, hogy egymásra rakott rétegben kezdi el termeszteni a növényeit. A kör alakú elemek egymásra rakva úgy néznek ki, mint egy torony, amelyből akár szintenként (vagy tornyonként) más-más zöldségek nőnek. Mivel a torony csak felfelé terjedelmes, így négyzetméterenként több növényt termeszthet, mintha csak egy szinten vetette volna el a magokat.

Ezzel együtt szüksége lesz némi változtatásra, már ami a kertészkedését illeti. A vertikális gazdálkodás során ugyanis más jellegű fényre, tápoldatozásra, termesztőközegre lesz szüksége a növényeinek, mint hagyományos módon, így önnek kell alkalmazkodnia az újfajta növénytermesztéshez. Szerencsére egy új technológia, a CEA (Ellenőrzött környezetben történő gazdálkodás) megkönnyíti a vertikális gazdálkodás sajátos igényeihez és követelményeihez való alkalmazkodást. Ez a technológia teljes ellenőrzést biztosít az olyan változók felett, mint a fény, a hőmérséklet és a víz, így akár 75 százalékkal is növelheti a terméshozamot a vízszintes kertészkedéshez képest.

A vertikális gazdálkodás előnyei

Vajon tényleg megéri a vertikális farm a fáradságot és a rá fordított költségeket, vagy az egész nem más, mint egy újfajta hóbort? Miért változtatna a kertészkedési szokásain, és miért fektetne be egy drága berendezésbe csak azért, hogy uborka mellett paradicsomot is termeszthessen? A vertikális farmok azonban sokkal többről szólnak annál, minthogy több növényt termeszthet a megszokottnál.

Íme néhány előny, amivel érdemes számolnia:

• Megtakarított hely: Ez a legnyilvánvalóbb előnye a vertikális gazdálkodásnak. Az egymásra helyezett rétegek nem foglalnak sok helyet, és több terménnyel jutalmazzák önt, mint egy ugyanekkora helyen létrehozott hagyományos veteményes. Napjainkban, amikor nem sok embernek adatik meg az a luxus, hogy szabad földterülettel rendelkező ingatlanban éljen, ezzel a módszerrel bárki kertészkedni tud, akár van kertje, akár nincs.
• Kevesebb vízfogyasztás: Mint tudjuk, a kertben lévő növények gyökereihez a megfelelő mennyiségű vizet eljuttatni nem könnyű feladat. A magas hőmérséklet és a nem hatékony öntözési módszerek miatt sok víz megy veszendőbe. A vertikális gazdálkodás révén azonban a víz újrahasznosítása és hatékony felhasználása kevesebb vízpazarláshoz vezet.
• Több termény: A vertikális farmnak köszönhetően egyszerre több növényt termeszthet, így növelheti a saját élelmiszer-termelését. Nem kell többé választania a kedvenc növényei között, hogy elférjen az erre kijelölt, korlátozott méretű kertjében, a hatékony tápozási és öntözési technikáknak köszönhetően pedig több termést takaríthat be egész évben.
• Ellenőrzött környezet: Az ingadozó hőmérséklet, napfény és fagy által sújtott kerttel szemben a függőleges kertészkedés nagyobb kontrollt biztosít a növények növekedési körülményei felett. Ez javítja a növények sikeres fejlődését és csökkenti a betegségek, a zord időjárási körülmények és a könyörtelen kártevők okozta terméskiesést.

A vertikális gazdálkodás bekerülési ára

Természetesen az első dolog, amire rákérdezhet, az az, hogy mennyibe fog kerülni a saját vertikális farmjának otthoni beindítása. Jól is teszi, hogy rákérdez, hiszen a hagyományos kertekkel szemben, ahol már néhány egyszerűbb szerszámmal és pár csomag vetőmaggal kertészkedni kezdhet, a vertikális gazdálkodáshoz kifinomultabb felszerelésre lesz szüksége, ráadásul a fenntartási költségeket is figyelembe kell vennie. Nézzük hát, milyen költségekkel kell számolnia!

• Felszerelés: A házon belüli vertikális gazdaság elindításához szükséges felszerelést az alábbiak képezik: a polcok, az öntözőrendszer, a hőmérséklet-szabályozó rendszer, a mesterséges világítás és az azt működtető rendszer, valamint a termesztőközeg. A piacon számos rendszer kapható, a legegyszerűbbtől kezdve, egészen a fejlettebb rendszerig. Ez azonban egy egyszeri kiadás, amelyet követően akár már aznap nekiláthat a vertikális gazdálkodásnak és az év minden napján örömét lelheti a függőleges kertjében.
• Folyamatos költségek: A szokásos vetőmag- és műtrágya-költségeken kívül a víz- és világítási rendszerrel kapcsolatos egyéb költségek is felmerülnek. Minél kifinomultabb a vertikális farm műszaki felszerelése, annál magasabbak lesznek a működési költségei is. Ez a megnövekedett költség elsősorban a villanyszámlát terheli majd, hosszú távon azonban pénzt takaríthat meg azzal, hogy egyáltalán nem vásárol zöldségféléket, hiszen mindig lesz „hazaija” a függőleges kertjében.

Ideális növények a vertikális gazdálkodáshoz

Bár a vertikális gazdálkodás remek megoldás lehet a kevés földdel vagy kerttel egyáltalán nem rendelkező, kertészkedni szerető emberek számára, ez a módszer nem minden növény számára ideális. Nem termeszthet bármilyen zöldségfélét vagy virágos évelőt, és értelemszerűen a fák és cserjék sem jöhetnek szóba. A hely és a termesztőközeg adta korlátok miatt csak bizonyos növényeket lehet függőlegesen termeszteni.

Ennek ellenére a vertikális termesztésre rengeteg zöldség alkalmas. Az, hogy a növény beltéri vagy kültéri termesztésre alkalmas-e, nem igazán számít az otthoni függőleges gazdálkodás szempontjából. Termeszthet paradicsomot, paprikát, salátát és brokkolit, hogy csak néhány példát említsünk.

A szukkulensek a másik jó példa a vertikálisan termesztett növényekre. A modern kialakításnak köszönhetően a termesztőtornyokban ma már gyakorlatilag bármilyen növényt termeszthet, amit csak szeretne. Mindamellett érdemes olyan fajokat választania, amelyek az átlagosnál is magasabb páratartalmat vagy több fényt igényelnek, illetve olyan fűszernövényeket, mint például a menta, a metélőhagyma vagy a bazsalikom. A zöld leveles zöldségek, a salátafélék szintén remekül megteremnek az ilyen rendszerekben, ezért érdemes folyamatosan termeszteni őket.

A vertikális gazdálkodás tényezői

A CEA-technológia forradalmasította a vertikális termesztést. Ez a technológia leginkább arra összpontosít, hogy a víz és a fény hogyan hasznosul a növények növekedésének és termőképességének javítása érdekében.

Világítás

Nem árt, ha tudja: amikor többszintes tornyokban kezd el növényeket termeszteni, azok fényigénye sokban különbözik a hagyományos veteményesben, a természetes napsütésben termesztett növényekétől. A termesztő tornyok szintjeinek kialakítása mellett joggal merülhet fel önben, hogy a konstrukcióból kifolyólag egyes növények nem kapnak elég fényt, a szerkezet tetején lévő növények pedig esetleg több fényt kapnak, mint amennyire szükségük lenne – ám itt jön a képbe a CEA technológia.

Minden egyes szintnek saját világítási rendszere van, amelyet igény szerint szabályozhat, ezáltal maga döntheti el, hogy az ön által termesztett növények mennyi fényt kapjanak. Ez azt jelenti, hogy az 1. és 2. szint növényei számára csökkentheti a fényterhelést, az 5. és 8. szintek növényei számára viszont növelheti a fényt, a többi szint növényeit pedig normál fényben tarthatja.

De mi van akkor, ha természetes fényt szeretne használni? Ha arra vágyik, hogy az épp erősen sütő napfény beszűrődjön a növényeire? Nos, ilyenkor a függőleges termesztőoszlopán egyszerűen ki kell kapcsolnia a fényrendszert azokon a napokon, amikor úgy látja, kintről elegendő fényt kapnak a növényei, így nincs szükség mesterséges támogatásra a fénypótláshoz.

Víz

A CEA technológia extra figyelmet fordít a vízrendszerekre, így a vertikális farmja elindítása előtt rengeteg lehetőség közül választhat. Míg a kerti növények öntözése során rengeteg víz megy kárba, a vertikális gazdálkodás a vízhatékonyságról is szól. Íme néhány öntözési lehetőség, amit bátran alkalmazhat:

• Aquapónia: Ennek az öntözési rendszernek az a lényege, hogy a növények mellett a tárolókban halakat is (így például pisztrángokat) tenyészthetünk. A rendszernek köszönhetően szimbiózis jön létre a halak és a növények között. Míg a halak trágyázzák a vizet, hogy táplálják a növényeket, a zöldségek megszűrik a vizet és felszívják a szennyeződéseket. Ez a rendszer azonban csak olyan növények számára alkalmas, amelyek vízben is képesek növekedni. (Sárgarépa, retek, sóska, salátafélék – illetve egyéb leveles zöldségek.) Műtrágya, növényvédő szer nem kerül a rendszerbe, gazolni, kapálni nem kell.
• Aeroponika: Egy másik költséges rendszer, amely közvetlenül a növények gyökereit célozza meg. A rendszerben keskeny csöveket csatlakoztatnak a növények gyökerei alá az egyes szinteken. A csövek víz és műtrágya keverékével permetezik a gyökereket, hogy táplálják őket. Ez a rendszer sok vizet és műtrágyát takarít meg, így hosszú távon költséghatékony megoldás lehet.
• Hidroponika: Ez a rendszer annyiban hasonlít az aquaponikus rendszerhez, hogy a növények folyamatosan egy vízzel teli medencében ülnek. Ahelyett azonban, hogy halak úszkálnának körülöttük, a vizet tápanyagokkal töltik fel, és gondoskodnak a folyamatos keringésről. Ez megakadályozza a víz pangását, a baktériumok és az algák elszaporodását. A rendszer könnyen beállítható, és nem kerül annyiba, mint a fenti 2 rendszer.
• Kézi öntözés: Természetesen lemondhat bármelyik rendszerről, és dönthet úgy is, hogy a növényeit saját maga, kannával öntözi. Töltse meg az öntözőkannát, és kezdje el öntözni a növényeket a legfelső szinten. A felesleges víz leszivárog az alsóbb szintekre, amíg az összes növényt el nem éri. Bármennyire is egyszerűnek tűnik, ez a módszer is víztakarékos és megakadályozza a felesleges vízpazarlást.

A környezet és a vertikális farmok

Az édesvíz egyre inkább ritka árucikké válik, így minden alkalommal, amikor vizet takarít meg és csökkenti a vízfogyasztását, valójában tehermentesíti a környezetet. Hogy ezt fókuszáltabban lássa: gondoljon egy olyan zöldségfélére, mint a fejes saláta. Ha a salátát egy szántóföldön hagyományos módon termeszti, akkor körülbelül 259 literrel több vizet használ fel, mintha víztakarékos vertikális farmon termesztené ugyanezt a zöldséget.

Ahogy a világ népessége növekszik, előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az élelmiszer-termelés hagyományos módszerei fenntarthatatlanná válnak. Egyre több szakember fordul a vertikális gazdálkodás felé, hogy évente több terményt tudjon létrehozni és csökkentse a bolygó vízkészletére és aszály sújtotta szántóföldjeire helyezkedő nyomást.

A cikket fordította: Ordódy Eszter