Kertépítésnél a legtöbben bele sem gondolnak, hogy mennyire fontos, hogy a kertbe mit és hova teszünk, hol helyezünk el. Most a konyhakert kialakításhoz hoztam pár gondolatot, amivel hosszútávon és fenntartható módon lehet konyhakertet létrehozni.
A kertépítésnél az egyik fő szabály az, hogy hosszú távra érdemes tervezni. Egy kertet nem egy hétre alakítunk ki, és nem is egy éves távlatra. Mivel a fák és cserjék is hosszútávon jelentenek fontos tényezőt a kertképben és elrendezésben, így előre érdemes tudni a kert funkcióit, a szükséges igények kielégítéséhez fontos tényezőket és ugyanúgy azt is, mi magunk, emberként, családként, baráti társaságként, dolgozó emberként mennyi időt tudunk szánni a kertünkre. Ezeket a látszólag széttartó életterületeket direkt hoztam már az elején fel, hiszen mi magunk emberként mindegyik szerepnek megfelelünk és életünk része. A kert viszont akkor lesz jó, fenntartható és számunkra is ideális, ha minden életterületünknek megfelelő.
Hol a konyhánk és mennyit főzünk?
Mivel konyhakertről beszélünk, így az egyik fontos kérdés rögtön az, hogy ha például sokat főzünk és sok zöldfűszert használunk, akkor mennyire elérhető főzés közben egy csokor bazsalikom, egy szál rozmaring vagy mentalevél. Ha például rajongunk a fűszerekért és van egy nagy teraszunk kertkapcsolattal, akkor az évelőágyásba érdemes a konyhában is használt aromanövényekből ültetni, hiszen egy jól kialakított kertnél nem az a fontos, hogy csak a veteményesben lehetnek haszonnövények, hanem az is fontos, hogy a mindennapjainkban örömöt leljünk benne és akár segítse is az életünket.
Ugyanígy egy grillterasz köré is érdemes a felhasználandó fűszerekből ültetni.
Mennyi időnk van a fenntartásra?
Rohanó világunkban az időből van a legkevesebb, futunk-szaladunk, és amikor jön a hétvége, akkor az időnk nagy százalékát kertfenntartással töltsük? Vagy olyan konyhakertben gondolkodunk (és kertben), mely igazodik életmódunkhoz és fenntarthatóan kiszolgál minket a hétköznapokon is. Ebben nagy segítség az egymást segítő növények rendszere is például, ami az ideális növénytársításról szól. Ha nem akarjuk kockás füzetben tervezni a növények társítását, akkor biokerttervező applikációt is letölthetünk a telefonunkra már, amiben pár kattintással pikk-pakk megleszünk a tervezéssel.
Divatos magaságyás vagy hagyományos veteményeskert?
Fájós derékkal vagy kutyás családként azt mondom, hogy a magaságyás mindig aduász. Egyrészt a fenntarthatósági oldalon, másrészt a dekoratív mivolta miatt. Egy magaságyást, ha megfelelő a vízszigetelés benne, akkor bárhova tehetünk a kertben, legyen az terasz, házfal mellett vagy kerítés vonalában.
A kertben talán a veteményes a legkönnyebben mozgatható dolog, de amikor elkezdjük tápanyaggal feltölteni (érett marhatrágyától a komposzton át sokféle módon tápanyagozható), onnantól célszerű egy helyben maradni a veteményessel. Tegyünk ki lépőköveket is, hogy saras időben is lehessen benne közlekedni szükség esetén.
A konyhakerthez egy komposztálónak is alapnak kéne lennie, célszerűen minél közelebb a veteményhez helyezzük el, hiszen ott a komposzt kitermelése is kézenfekvő, és nem is “koszol” a díszkert többi részén a komposztálás, ágdarálás és más nem túl esztétikus kerti munka.
Ha mindennek meglesz a maga helye
Ha a saját életmódunk szerint megtaláltuk a terasz, a pergola, a medence, a vetemény fix helyét, akkor onnantól gyerekjáték lesz a kertészkedés, mert pár szempontot figyelembe véve a mindennapi ápolási munkákat is megkönnyítjük ugyanúgy, mint a hasznos terek kialakításával is nagy előnyre tehetünk szert.
Például, ha a gyerekek játszóterét, a veteményt és annak a házon belüli helyiségnek a tájolását nézzük, ahol a legtöbbet tartózkodunk, akkor érdemes ezeket valahogy térben is megfelelően kialakítani. Ha például sokat vagyunk a nappaliban, akkor érdemes rálátni a gyermek házi játszóterére is egyenesen a szobaablakból. Célszerűen akkor a veteményest úgy rakjuk el, hogy ne legyen a labdázás, fogócskázás áldozata sem az önfeledt játék idején.
Kiemelt kép: Pexels
