Növénytermesztés
Növénytermesztés

Olajos magvak: van még perspektíva!

Olajos magvak: van még perspektíva!

OTP Agrár

A termőhelyi adottságok és termelési kultúra, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének – állítják napraforgó és a repce lehetőségeit körüljáró elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

A hazai környezeti és talajadottságok és a gazdasági tényezők is kedveznek a „nagyüzemi” növénynek számító olajos magvak termesztésének. Ráadásul az olajos magvak termelésének a szántóföldi növénytermesztésen belüli jelentős szerepe közép és hosszú távon is megmarad. Ugyanakkor az ágazat jövőbeni jövedelemtermelő képességét az határozza meg, hogy a magyar termelőknek mennyire sikerül alkalmazkodniuk az időjárási szélsőségekhez, illetve milyen mértékben képesek fejleszteni technológiájukat és szaktudásukat.

A világ szántóterületének kétharmadán gabonát és olajnövényt termesztenek és az EU-ban is hasonló az arány. Globálisan a szója a legnagyobb termőterületű, amit a repce és napraforgó követ. Az EU-ban viszont a repce és napraforgó a meghatározó, a szója marginális szerepet játszik, így a továbbiakban csak a repcével és a napraforgóval foglalkozunk.

Az Európai Bizottság adatai szerint a világ napraforgómag-termelésének mintegy felét Ukrajna és Oroszország, egyötödét az Európai Unió, 7 százalékát Argentína, 5 százalékát pedig Kína adja. A globális napraforgómag termelés 2018-ban 52,5 millió tonna volt. A Bizottság előrejelzése szerint az elkövetkező években is a termelés lassú növekedése várható, és a világ napraforgómag termelése 2027-ben elérheti az 55,5 millió tonnát. Az EU-ban is növekedni fog a termelés, de valamivel mérsékeltebb ütemben, így az unió globális termelésből való részesedése közel egy százalékkal csökkenhet.

A 2013/2014. gazdasági évig töretlenül nőtt a világ repce iránti igénye. Ekkor az előállított repce mennyisége már megközelítette a 70 millió tonnát, ami 19 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbi mennyiséget. Ezután, a folyamatos csökkenést követően, 2016-ban 63 millió tonna repcét takarítottak be. Az Európai Unióban azóta is folytatódik a repcetermelés évek óta tartó csökkenése, jelenleg évi 21-23 millió tonna körül alakul. A világ hat vezető repcetermelő országának vagy ország-csoportjának – Európai Unió, Kanada, Kína, India, Ausztrália és Ukrajna – kibocsátása a világtermelés 50 százalékát képviseli.

Európai vezető szerepben

A hazai növénytermesztésben a gabonaágazat után az olajos növények termesztése a meghatározó és hosszabb távon is az marad. Lényeges szempont az eredményesség, márpedig a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után – az évek átlagában – jóval meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot. Az pedig nem valószínű, hogy a szántóterületért versenyző más ágazatok helyzete jelentősen erősödne az elkövetkező években. Az olajnövény ágazat pozícióját és stabilitását erősíti, hogy termesztése a kiépült eszközparkhoz illeszthető, valamint a nagyobb gazdaságoknál rendelkezésre áll a megfelelő szakismeret is.

Az EU mezőgazdaságán belül a vizsgált két növényfaj hazai termelése jóval nagyobb részesedéssel bír, mint a magyar mezőgazdaság egésze. Míg a magyarországi mezőgazdasági termékek az EU mezőgazdasági kibocsátásából 2018-ban 1,9 százalékkal részesedtek, az olajos magvak 6,8, ezen belül a napraforgó 18, a repce pedig 2,6 százalékkal. Az Európai Unióban az elmúlt években a második legnagyobb napraforgó-termesztők voltunk a tagországok között.

Magyarországon a napraforgó vetésterülete az elmúlt tíz évben 524 ezer hektár és 704 ezer hektár közt változott és növekvő tendencia volt megfigyelhető. Ugyancsak növekedett a repce vetésterülete, 167 ezer hektárról 307 ezer hektárra. E növények forgalmát a keresleti piac jellemezte.

Az olajnövények magyarországi átlaghozamai a két-három évtizeddel ezelőtti szinthez képest határozottan növekedtek. Az uniós csatlakozás előtti évtizedekben csupán négy olyan év akadt (1981,1986, 1987 és 1991) amikor a napraforgó, és két olyan (1986 és 1988), amikor a repce hektáronkénti terméshozama meghaladta a két tonnát. 2004 után azonban már csak a napraforgó esetében volt egy év (2010), amikor a termésátlag két tonna alatt maradt, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban a napraforgó hektáronkénti hozama megközelítette, illetve elérte a 3 tonnát, a repcéé pedig 3,6, 3,1 és 3,0 tonna volt. Megfigyelhető, hogy hazánkban az olajos növények átlagtermése – a gabonafélékkel ellentétben – lépést tartott a világban tapasztalható hozamnövekedéssel.

Ezekben a kiváló eredményekben kétségtelen szerepe volt a genetikának, a fajtaváltásnak. A napraforgó magyarországi vetőmagpiaca az elmúlt 10 évben a linolsavas, konvencionális hibridek (LO) mellett megjelenő, magas olajsavas (HO) és a különböző herbicid toleráns (HT) vetőmagvak megjelenésével bővült, így a minőségben a világ élvonalába sorolható. Az utóbbi évek nemesítési eredményeinek köszönhetően jelentős változások következtek be a repcetermelés biológiai alapjaiban is, vagyis a genotípus előállítási módjában és értékmérő tulajdonságaiban. A hibridrepcék egyre nagyobb területet foglalnak el a vetésterületből nemcsak az EU-ban, hanem Magyarországon is, meghaladva a 80 százalék feletti részesedést.

Technológiai hiányok miatti termésingadozás

A nemzetközi tendenciák ugyanakkor azt mutatják, hogy a termésátlagok emelkedésével növekszik a termésingadozás, ami hazánk esetében egyébként is meghaladja az időjárási hatásokkal magyarázhatót. Ez kockázati tényezőt jelent! Az elmúlt évtizedben a napraforgó és a repce hozama hektáronként 1,9 – 3,0 tonna, valamint 2,1 – 3,6 tonna között alakult. Ez az ingadozás magasabb az Európai Unió régebbi, tehát 2004 előtt csatlakozott tagállamainak átlagában tapasztaltnál, de elmarad a gabonaágazat növényfajainál megfigyelhetőtől. Következménye azonban mindenképpen a jövedelem-instabilitás.

A hozamingadozásokban az időjárási tényezők mellett egyéb hatások, főleg a technológiai hiányosságok játszottak szerepet. Egyrészt az indokoltnál alacsonyabb szintű a műtrágya-felhasználás, de a növényvédelem hatékonysága is elmarad a megkívánttól. Így a kedvezőtlen időjárás negatív hatásai könnyebben érvényesülhettek. A kisebb méretű egyéni gazdaságok esetében gondot jelentett a speciális szaktudás hiánya is, amely növeli a termelés kockázatát. Mindezek alapján úgy véljük, hogy az időjárási hatásokkal nem magyarázható hozameltérések a technológiai fegyelem szigorításával, a szakmai felkészültség erősítésével, illetve a még jobb genetika használatával mérsékelhetők.

A jövedelemkockázatban szerepet játszanak az értékesítési árak ingadozásai is. Az olajmagvak és származékaik piaci árait alapvetően a készletek és a főbb termelő és exportőr országok terméskilátásai, valamint a növényi olajok iránti globális kereslet alakítja. Piaci előrejelzések ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a következő években nem számíthatunk az árak olyan nagy kilengéséire, mint az előző évtizedben.

Az olajos magvak árában az elmúlt 3-4 év során összességében csökkenő tendencia volt megfigyelhető. A repcemag esetében a tőzsdei árak határozzák meg a hazai áralakulást. A napraforgómagot nem jegyzik a nemzetközi jelentőségű árutőzsdéken. A magyarországi árak elsősorban más olajmagvak és növényolajok határidős jegyzéseihez, valamint a feldolgozott termékek fekete-tengeri és rotterdami exportáraihoz igazodnak.

Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a napraforgómag a 2016. évinél 5 százalékkal volt olcsóbb 2017-ben, de az év első 25 hetében még így is stabilan 100 ezer forint felett voltak a tonnánkénti árak. 2018-ban azonban már csak 95 ezer forint körüli árak jellemezték a felvásárlást, ami az idei év eddig eltelt heteiben sem változott érdemben. A repce esetében a hazai felvásárlási áraknál inkább ingadozás volt megfigyelhető. Az elmúl négy évben a termelői árak jellemzően 100 és 120 ezer forint közt alakultak. Ez alól kivételt jelentett egy rövid időszak 2017. év elején, amikor a repcemag tonnánkénti ára meghaladta a 120 ezer forintot.

Ágazati költségelemzések azt bizonyítják, hogy a különböző termelők az olajos magvakat esetenként jelentősen eltérő költségen állítják elő. Az önköltségek szóródásának fokozatos növekedése a rendszerváltás óta megfigyelhető, amely összefügg az alacsonyabb színvonalon termelő egyéni gazdaságok térnyerésével. Az egyes olajnövény fajokon belül például akár két-háromszoros különbségek vannak a minimum és maximum értékek között.

A kistermelők helyzete nehezedhet

Az ágazat perspektívájának megítélésekor figyelembe kell venni a támogatási rendszert is. Az uniós támogatáspolitika kiemelt kedvezményezettje a szántóföldi növénytermesztés. A bőkezű támogatások ugyanakkor sokak szerint elkényelmesítik az ágazat szereplőit. Ez különösen a magasabb fajlagos támogatásokhoz jutó kisebb termelők esetében jelentett és jelent veszélyt, mert míg a kevesebb fajlagos támogatáshoz jutó nagyobb gazdaságok rákényszerültek (rákényszerülnek) az egyre takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodásra, a kisebb üzemek nem, így a támogatások elkerülhetetlen csökkenésekor – amit előrevetít az EU 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) tervezete – nehéz helyzetbe kerülhetnek.

A beruházási támogatási lehetőségeket leginkább a szántóföldi kultúrákat – így olajos növényeket is – termesztő gazdaságok használták ki. A mezőgazdaság egészében az uniós csatlakozástól kezdődően a traktorok állományának kW-kapacitása közel egyharmadával, míg a kombájnoké mintegy ötödével növekedett.

A napraforgó viszonylag jól tűri a szárazabb időjárást, de a repce esetében felvethető az öntözés szükségessége. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyeréséhez is elengedhetetlen az öntözésfejlesztés. A mezőgazdasági vízfelhasználásban azonban az elmúlt években sem történt érdemi előrelépés. A jelenlegi hazai öntözési helyzet nemzetközi összevetésben is tarthatatlan.

Az olajos növények termesztésével kapcsolatban is felmerül a termelés diverzifikálásának kérdése. A hazai agrárgazdaság termelési szerkezete meglehetősen egysíkú, a szántóföldi növénykultúrák 4,3 millió hektár területének mintegy felét a gabonafélék, közel egynegyedét pedig a repce és a napraforgó foglalja el. A hazai ökológiai és talajadottságok a jelenleginél sokkal strukturáltabb növénytermesztést is lehetővé tennének, a diverzifikálás a gazdaságpolitika egyik fontos feladata lehetne. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ez a folyamat csak lépésről-lépésre, több tényező egymásra hatása mellett történhet meg.

Bár a termelési szerkezet közel két évtizede folyamatosan szűkül, jelenleg a termelés diverzifikációja ellen hatnak az ágazati jövedelmezőségi viszonyok, a munkaerő, különösen pedig a képzett munkaerő hiánya, de a hazai birtokméret csökkentése is, amely növénytermesztés szerkezetét még inkább egysíkúvá (gabona- és olajnövény-túlsúlyossá) teszi. A kisebb területeken gazdálkodók jellemzően nem szereznek be többféle, egyéb kultúrák termesztését is lehetővé tevő speciális gépet, az uniós szabályrendszer keretein belül pedig még inkább egyszerűsítik a vetésszerkezetüket, ami így továbbra is a gabonafélék, a napraforgó és a repce irányába mutat.

Pozitívan hat az ágazat pici helyzetére és jövőbeli kilátásaira az is, hogy az elmúlt években a napraforgó hazai feldolgozása másfélszeresére (közel 600 ezer tonnával) nőtt, míg a repce exportlehetőségei javultak és így Magyarország repcekivitele csaknem megduplázódott.

Repce vetőmagpiaci áttekintés a 2019 őszi vetés előtt

2019. június 15. 16:58

A Kleffmann és Partner Kft. is szeretne tiszta vizet önteni abba a bizonyos pohárba.

Problémás évkezdet a mezőgazdaságban: reped a cseresznye, alig lesz meggy

2019. június 7. 09:28

A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.

Tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

2019. június 6. 13:01

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztesvirágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.

A klíma hatása a hibridválasztásra

2019. május 31. 13:00

2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű repcehibridekkel.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Terménypiac: itthon még lehet értékesíteni, de ki tudja meddig?

2018. február 5. 19:06

A következő hetekben várakozásom szerint nem fog élénkülni az export-kereslet, így minden belföldi lehetőséget érdemes kihasználnia annak, aki terménye értékesítését tervezi.

Soha ne legyen rosszabb évünk! - A magyar mezőgazdaság 2018. évi teljesítményének elemzése

2019. március 29. 13:46

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült.

Terményárak: megújuló remények – enyhe áremelkedéssel

2018. november 26. 08:02

A tőzsdei jegyzések mind az USA-ban, mind Európában olyan értékeket értek el, melyek korábbi minimumok közelébe kerültek és ez a korábbi eladási pozíciók lezárását vagyis vételi hullám elindulását eredményezte.