Növénytermesztés
Növénytermesztés

Talajjavítás növényekkel

Talajjavítás növényekkel

Agrofórum Online

Az elmúlt évtizedben hazánkban is a modern mezőgazdasági gyakorlat szerves részévé vált a köztesnövények vetése. A zöldtrágyázás jelentősége megkérdőjelezhetetlen, az ideális keverék kiválasztása azonban nem is olyan könnyű. A főbb nézőpontok következnek.

A zöldtrágyázás meghatározott növényekkel történő talajjavítást jelent. Ezeket a növényeket zöldtrágya növénynek, köztesnövénynek, takarónövénynek egyaránt hívhatjuk, a lényeg, hogy érdemes beterveznünk a vetésforgónkba őket. A köztesnövény elnevezés jól mutatja, hogy két fő kultúra közé vetett fajokról beszélünk. Ezeket a növényeket jellemzően nem takarítjuk be, a maghozást megakadályozva méreten tartjuk őket, majd megsemmisítésre kerülnek (terminálás) mulcsozással, hengerezéssel, kaszálással, a főnövény vetése előtt időben a talajba dolgozva őket.

Az ideális növényeknek egyszerre több feltételnek kell megfelelniük. A fajok kiválasztásánál és a vetőmag-keverékek összeállításánál két fontos szempont élvez elsőbbséget. A jól kiválasztott növények segítenek az utóvetemény igényeinek, szükségleteinek kielégítésében, figyelembe véve az adott terület adottságait, sajátosságait. A leggyakoribb fajok: mustár, olajretek, facélia, bíborhere, pohánka, tavaszi bükköny, csillagfürt, homoki zab, rozs. A régi klasszikusok mellett a vetett növények száma évről évre növekszik: alexandriai here, perzsa here, meliorációs retek, sziki kender, etióp mustár, indiai köles, négermag stb.

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit. A növények fajgazdagságot biztosítanak, tápanyagokat kötnek meg (pillangósok – nitrogén, keresztesvirágúak – kén, bór), megakadályozzák az eróziót (víz és szél) és a tápanyagok lemosódását, csökkentik a felszín alatti vizek nitrát terhelését. Gyökérzetükkel javítják a talajt és segítenek a talajbetegségek megelőzésében, javítják a hasznos talajlakók életterét (giliszták, gombák, baktériumok). Megszakítják a kórokozók, kártevők életciklusát (vírusok, fonálférgek), hozzájárulnak az optimális vetésforgó kialakításához. Csökkentik a gyomosodást, lehetővé tehetik a növényvédő szer felhasználás csökkentését. Biomasszát adnak, a humuszképződés forrásául szolgálnak. Néhány növény takarmánynövényként is hasznosítható az állattartóknak. A legtöbb faj kiváló nektárforrás a megporzó rovaroknak (méhlegelők) és időszakos élettér az apró és nagyvadaknak (vadlegelők).

Összességében a talajok termőképességének megőrzésében és javításában játszanak fontos szerepet. Beillesztésük a helyes gazdálkodási gyakorlatba, sikertényezője lehet az eredményes és fenntartható szántóföldi növénytermesztésnek. Ez nem csak az agrárreformoknak (zöldítés) és a társadalmi elvárásoknak, hanem a szakmai előnyöknek is köszönhető. A köztesnövények nem csodanövények, a helytelen agrotechnikát és termesztéstechnológiát nem ellensúlyozhatják, de okszerű használatuk sokat segíthet jövedelmező gazdálkodásunk és talajjavító, talajmegőrző céljainak elérésében. Fontos a rendszerszemlélet, a köztesnövények a megfelelő, vízmegőrző tarlóápolással, intenzív szárbontással és a forgatás nélküli műveléssel alkotnak igazán technológiát.

Végezetül nézzünk két közismert növényt és egy gyakori kombinációt. A mustár-olajretek keverék jól jöhet egy őszi búza és kukorica közé, de egy pillangós és egy gabona közé is szépen befér. Az olajretek erős karógyökere fellazítja a tömörödött talajrétegeket. A növények intenzív gyökeresedése gátolja a talajeróziót, visszaszorítja a gyomokat, aktiválja a talajéletet, javítja a talaj víz- és levegő-háztartását. A keverék nagy biomasszát ad. A mustár gyors kezdeti fejlődése lehetővé teszi a kései, akár szeptemberi vetést is. Kései felvirágzásuk szinte kizárja a maghozás esélyét, biztos kifagyásuk pedig megkönnyíti a tavaszi magágy előkészítést, mulcsvetést.

Válassza mindenki a céljainak és adottságainak megfelelő keveréket!

Szarvasgomba célú erdőtelepítés

2019. december 9. 07:12

Termeszthető a szarvasgomba? Hogyan? Mennyi bevételt lehet ebből realizálni? Jelenleg pályázat is fut rá! Érdemes belefogni? Ezekről beszélgettünk a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnökével, Ulrich Józseffel, az első erre a célra telepített erdőben.

Változó körülmények – alkalmazkodó napraforgóhibridek

2019. december 3. 08:33

Évről évre frissülő kínálatunkkal igyekszünk partnereink magas elvárásainak eleget tenni. Előttük nyitva áll az a lehetőség is, hogy cégünk egyedülállóan széles vetőmagkínálatával tervezzék meg egész éves vetésforgójukat, így biztosítva a magas minőség mellett az egyszerűbb adminisztrációt is.

Csúcshibridek, a magas termésszintek garanciái

2019. december 2. 11:02

Korunk egyre szélsőségesebb időjárási viszonyaira és partnereink magas szintű elvárásaira nyújtanak megoldást a SAATEN-UNION új kukoricahibridjei és kollégáink kiemelkedő szaktudása.

Agrár stresszoldás

2019. november 26. 16:47

A CAUSSADE kukorica és napraforgó vetőmagjaiból fejlődő állományok kedvezőbb víz- és tápanyaghasznosításuk révén intenzívebb és homogénebb virágzásúak.

A szabadföldön termesztett paradicsom integrált növényvédelme

2019. július 31. 05:37

Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem elveit a házikertünkben vagy hétvégi telkünkön? Mit tehetünk zöldségeink (pl.: a paradicsom) legteljesebb védelme érdekében? Ehhez nyújt segítséget egy egyetemi kutatás összegyűjtött anyaga.

Lényeges a talaj széntartalmának növelése

2018. november 19. 09:33

A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést.