Növényvédelem
Növényvédelem

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

Agrofórum Online

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.

A kórokozó jelentősége

A száznál is több haszon- és dísznövényfajt megfertőzni képes Xylella fastidiosa Wells et al. (Xf) nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel különféle tüneteket vált ki, köztük a levélszél-perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülést, súlyos fertőzéskor fapusztulást. Nagy veszteségeket okozhat szaporítóanyag-előállításban, szőlő és csonthéjas gyümölcsök termesztésében, de fertőzése számos fás- és félfás szárú dísznövény fajt is fenyeget.

Számunkra legismertebb a szőlő Pierce betegsége néven ismert száradás, melyet először a kaliforniai ültetvényekben okozott károk nyomán írtak le a 19. század végén. Közel húsz éve Dél-Kaliforniában az ültetvényekben tapasztalt kár átlagosan 40%-os volt, a fertőzött tőkéknél ez elérte a 100%-ot. A baktérium fertőzésekor őszibaracknál a gyümölcs méretének és a termés mennyiségének csökkenésével, szilvánál levélperzseléssel, lucernán törpüléssel számolhatunk. A citrusféle növények tarka klorózisnak nevezett betegsége az egész növényre kiterjedő kártétellel, különösen a narancsnál, a Földközi-tenger melléki országok számára jelent fenyegetést.

Előfordulása

Az Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonos baktériumfajnak négy alfaja ismert (Xf subsp. pauca, multiplex, fastidiosa és sandyi), melyek gazdanövény köre és éghajlati igénye eltérő.

A Xylella fastidiosa alapvetően melegigényes baktérium, az alfajok többsége szubtrópusi eredetű. A Xf pauca kivételével azonban előfordulnak az USA hűvösebb területein is, ha nem is okoznak olyan súlyos károkat, mint az ország déli részein. Az egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot, a globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a kórokozónak térségünkben. Amerikán kívül Tajvanon észleltek fertőzést nashi-körtén, majd szőlőn a Pierce-betegséget.

Európában először 2013-ban azonosították a baktériumot, annak a pauca alfajához tartozó új, CoDiRO törzsét a dél-olaszországi Puglia tartományban nyolcezer hektárnyi olajfa hirtelen száradásának fő kiváltójaként (1. kép). Ez egyszerre jelent óriási gazdasági, környezeti és társadalmi veszteséget. A kár annál is inkább megdöbbentő volt, mert korábban csak Dél-Amerikában, ott is csak elenyésző mértékű fertőzést tapasztaltak olajfákon. A kórokozót feltételezések szerint dísznövénnyel, leanderrel hurcolhatták be Közép-Amerikából Olaszországba. Mára már egy és három millió közé tehető a fertőzött olajfák száma. Mellettük cseresznye- és mandulafák, valamint dísznövények is károsodtak.

1. kép Pusztuló olajfák Olaszország Puglia tartományában
(Fotó: Pataki György)

A fenyegetés európai méretekben akkor jelentkezett, amikor 2015-ben Korzikán, majd Dél-Franciaországban, Nizza környékén újabb, kevés kivétellel multiplex alfaj okozta fertőzési gócok alakultak ki. Eddig ott elsősorban dísznövények (pacsirtafű, veronikacserje, muskátli levendula, rozmaring stb.) fertőződtek a baktériumtól (2. kép). A kontinensen még reményteli a küzdelem, de a szigetet már uralja a fertőzés.

2. kép Korzikán gyakori látvány a perzselt levelű pacsirtafű
(Fotó: Bruno Legendre, Anses Növényegészségügyi Laboratórium, Angers)

Határkő volt a fertőzések történetében az, amikor 2016 júniusában Németország cseh határ közelében lévő kisvárosában egy növényházban teleltetett leanderen mutatták ki a Xylella fastidiosa fastidiosa alfaját, mely a szőlő rettegett Pierce betegségének is okozója (3. kép). A legfőbb gond az, hogy a magánszemély birtokában lévő növény ismeretlen eredetű és már legalább négy éve nevelte kertjében, a szabadban!

3. kép Az ismeretlen eredetű, fertőzött leander Németországban
(Fotó: https://www.landwirtschaft.sachsen.de/landwirtschaft/40419.htm)

Az olaszországi krízishelyzet elsősorban az olívatermesztés jövője iránti aggodalmakat váltotta ki az egész mediterrán térségben, így Spanyolországban is. Ott 2016 őszén azonosították először a kórokozót, de nem olajfán, hanem faiskolai árudában tartott cseresznye oltványokban, Mallorca szigetén. Aztán észlelték a betegséget olajfákon is, de ma a fertőzött növények közel 40%-át a mandula teszi ki. A Pierce betegséget is e szigeten mutatták ki először, 2017 májusában egy húszéves csemegeszőlő tőkéből (4. kép). Egyelőre ez az egyetlen hely Európában, ahol a szőlőn azonosították a kórokozót. Mára már a szomszédos Ibizán és Menorcán is végérvényesen megtelepedett a baktérium, ott elsősorban olajfán. Egy év alatt meghétszereződött a fertőzöttnek talált növények száma a Baleár-szigeteken, jelen van az Európában azonosított mindhárom alfaj: a multiplex, pauca és a fastidiosa is.

4. kép Eddig az egyetlen hely Európában, ahol a Pierce betegséget kimutatták, Mallorca szigete
(Fotó: http://www.mallorcazeitung.es/report/2017/11/27/feuerbakterium-verzweifelte-suche-ubeltater/55862.html)

2017 nyarán már Spanyolország szárazföldi részén, a Valencia tartománybeli Alicante megyében is kimutatták a kórokozót, annak multiplex alfaját, kivétel nélkül mandulafákon!

A fentiek tükrében is megállapítható, hogy több, egymástól független behurcolás történhetett a múltban.

A kórokozó és terjesztői

A Xanthomonas-fajokkal egy családba tartozó Xylella fastidiosa baktérium, mint nemzetségneve is utal rá, a faszövethez (xylemhez) kötődve él, abban megtelepedve okoz zavart a víz és az ásványi anyagok áramlásában (5. kép).

5. kép A száradásos tünetek forrása: a baktérium elzárja a faszöveti víz- és tápanyagszállítást – a Xylella fastidiosa baktérium elektronmikroszkópos képe
(Fotó: E. W. Kitajima /ESALQ/USP/Brazília)

A baktériumra fogékony több száz növény közül a fásszárúaknál (csonthéjas gyümölcsűek, szőlő, citrusfélék, lombos fák és díszcserjék) okoz megbetegedést, pusztulást. A lágyszárúakat tünetmentesen fertőzi, de éppen az ilyen növények behozatala rejti magában a továbbfertőzés komoly veszélyét!

A kórokozó ferőzött szaporítóanyaggal nagy távolságra juthat el, maggal viszont nem terjed. Természetes módon a fertőzött növények faszöveti nedveiből táplálkozó kabócák terjesztik, főként a tajtékoskabócák, kisebb mértékben a mezeikabócák. A fehér telepeket képező lepkekabóca a háncsszövetből táplálkozik, így a Xf terjesztésében nem vesz részt. A kabócák általában kis távolságra repülnek, de szél segítségével messzebbre is eljutnak. A kórokozó a kabóca bélcsatornájában marad fenn, a kifejlett egyedek a fertőzött növényen táplálkozva veszik fel és azonnal képesek terjeszteni a baktériumot a tenyészidőben.

Az Amerikában oly hatékonynak bizonyult vektor, a Homalodisca coaulata nincs jelen Európában, de gyakorlatilag bármely, faszövetből táplálkozó rovar átviheti a fertőzöttről más növényre a baktériumot. Az Olaszországban főszerepet játszó Philaenus spumarius tajtékoskabóca (6. kép) elterjedt Európában, Magyarországon is. Rajta kívül még legalább négy potenciális vektor előfordul hazánkban.

6. kép A betegséget terjesztő egyik rovar: a Philaenus spumarius tajtékoskabóca
6a: a lárvák a kilégzésükkor habosra felfújt nyálburokban, a „tajték”-ban fejlődnek
(Fotó: David Riley, University of Georgia, Bugwood.org)
6b: kifejlett kabóca
(Fotó: Cheryl Moorehead, Bugwood.org)

A főbb tünetek a különböző gazdanövényeken

A tünetek a gazdanövénytől és annak fogékonyságától függően változóak, de közös a levélszél barnulás, levélhervadás és fás szárú növényeknél ágszáradás. Gyümölcstermő növényeink közül a csonthéjasokat fenyegeti a betegség (7-11. kép). Nemrégiben dión is azonosították a kórokozót Spanyolországban.

7. kép Dél-Olaszországban fertőzött cseresznyefa
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)

8. kép A Mallorcán fertőzöttnek talált cseresznyefa keresztmetszeti képe
(Fotó: http://cadenaser.com/emisora/2016/11/10/radio_mallorca/1478804172_551780.html)

9. kép Fertőzött mandulafa Dél-Olaszországban
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari)

10. kép Jellegzetes tünet az egészséges és a beteg levélrész közötti sárga csík
(Fotó: http://www.agroinformacion.com/la-deteccion-del-primer-brote-xylella-almendros-alicante-provoca-la-alarma-la-necesidad-se-tomen-medidas/)

11. kép Mandula táblák tucatjai fertőzöttek a spanyolországi Valencia tartományban
(Fotó: http://valenciafruits.com/wp-content/uploads/2017/12/Xylella.jpg/)

Szőlőn a betegség tünetei gyakran nem specifikusak, összetéveszthetők más betegséggel (Esca, szürkerothadás, baktériumos elhalás, szőlőorbánc stb.), vagy élettani elváltozással, pl. klorózissal.

A szőlő Pierce betegségére jellemző a levélelhalás és a perzselődés, mely elvezethet a levélvesztéshez, hajtásrövidüléshez és a fürtök elszáradásához (12. kép). A tőkék csökkent növekedésűvé és terméketlenné válhatnak, el is pusztulhatnak. A fürtök részlegesen vagy teljesen száradnak és zsugorodnak. A fertőzött levelek deformálódhatnak, de ez esetleges.

12. kép A szőlő Pierce betegsége már jelentős veszteségeket okozott Kaliforniában
(Fotó: J. Louis R. Miller Lab. Entomology UCR, US) https://volantepost.wordpress.com/vinos/la-bacteria-xilella-fastidiosa-menaza-de-vinedos-de-baja-california/

A száradás a teljes levélre átterjed, mely utána letörve lehullik, míg a levélnyél a hajtáson marad (13. kép), ez jellemző a Pierce betegségre.

13. kép A szőlő Pierce betegségének egyik tünete a levelek lehullása után a vesszőn maradó levélnyelek
(Fotó: J. Clark & A.H. Purcell, University of California, Berkeley, US)

A fertőzött vesszők beérése egyenetlen, váltakoznak benne a jól és hiányosan fásodott szakaszok, a szárcsomónál is (14. kép). Kaliforniai vizsgálatok alapján a nálunk is termesztett fajták közül nagyon fogékony a Chardonnay és a Pinot noir, kevésbé fogékony a Cabernet sauvignon, a Merlot és a Sauvignon blanc, toleránsnak pedig a Zöldszilváni és a Rajnai Rizling mutatkozott.

14. kép A Pierce betegség egyik tünete, a vesszők egyenetlen beérése a szárcsomóknál is jellemző
(Fotó: J. Clark, University of California, Berkeley, US)

A dísznövények is jelentős gazdanövényei a kórokozónak, Franciaországban eddig főként ilyenekből mutatták ki a fertőzést, a legtöbb esetben mirtuszlevelű pacsirtafűből. A leandereknél és más dísznövényeknél barnulnak a levélszélek, a levelek fakók, sárgák vagy sárgásfehérek, a levélcsúcs barnul. A levélszáradás itt sem specifikus, összetéveszthető számos más kórokozó, kártevő vagy éppen élettani, tápanyag-ellátottsági tényező kiváltotta, hervadásos vagy levélszáradási tünettel. Különbség, hogy a Xylellánál a levelek a szélüktől kiindulva kezdenek sárgulni a közepük felé (15. kép), míg a víz stressznél a sárgulás középen kezdődik és halad kifelé. Gyakran következik be a levél egy-egy részén elhalás, mely átterjed az egész levéllemezre.

15. kép Fertőzött leander Olaszországban
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari, IT)

Erdei fáinkból eddig még nem mutatták ki a kórokozót Európában, de Amerikában már a tölgyeken is előfordul (16. kép). Számos esetben tünetmentes a Xylella fastidiosa-fertőzés, többször mutatták már ki a kórokozót teljesen egészségesnek tűnő kávécserjéből. A baktériumra fogékony lágyszárúakra különösen jellemző ez, így a betegség észrevétlen fenntartására szolgálhatnak!

16. kép Amerikában már kocsányos tölgyek is fertőzöttek – jól látható a sárgult sáv a tünetmentes és a perzselődött szövetek között
(Fotó: John Hartman, University of Kentucky, Bugwood.org)

Védekezési lehetőség híján – hatósági védelem kell a kórokozó ellen

A fentiekből kitűnik, hogy gazdaságilag vagy környezeti értékei miatt fontos növényeket veszélyeztető baktériumról van szó. A károsítók elleni védekezés része a termesztéstechnológiáinknak, most következne a Xylella elleni kezelési módszerek bemutatása. Csakhogy nem áll rendelkezésre ilyen. E baktériumra is igazak a karantén károsítók főbb ismérvei:

  • területünkön nem honos,
  • egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben fordulnak elő,
  • elterjedésük esetén, hosszú távon nagy gazdasági, környezeti károkat okozhatnak,
  • nem áll rendelkezésre ellenük a termelők számára alkalmazható védekezési eszköz: növényvédő szer, természetes ellenség, rezisztens fajták.

Ezért kell, hogy a hatóság korlátozó intézkedéseket alkalmazzon behurcolásuk és terjedésük megakadályozására. De csak azon károsítóknál indokolt ez, amelyek terjedése elsősorban emberi tevékenységhez – főként kereskedelemhez – kötött. Azokra nem lehet feltételeket szabni, amelyek elsősorban a természeti környezetben terjednek.

A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozója is karantén szervezet, de azzal egyszerűbb a helyzet. A szőlő háncsszövetét károsító fitoplazma ellen ott sincs a gyakorlat számára alkalmazható módszer, de a kórokozó csak egy termesztett növényt betegít meg, és hatékony terjesztőjének, az amerikai szőlőkabócának is ez az egyetlen ismert tápnövénye. Tehát a vektor elleni permetezéssel komoly esélyünk van a betegség terjedésének megakadályozására. A Xylella tápnövényeinek száma azonban több százra tehető és a számos, faszövetben táplálkozó kabóca faj széles körben jelen van természeti környezetünkben, „előre” nem lehet permetezni ellene. Mivel nincsenek a gyakorlatban alkalmazható védekezési módszerek, hatósági szabályozásra van szükség növényeink védelme érdekében.

Ezért született meg, a kórokozó olaszországi azonosítása után szinte azonnal az első EU-s határozat. A „gőzerővel” megindult kutatások alapján és tagállami szakértői viták során alakult ki a jelenleg érvényes jogszabályozás. A tagállamok védelmét a baktérium további behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében az unió eddigi legszigorúbb intézkedéseit elrendelő, 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgálja, melyet az újabb tapasztalatok és kutatási eredménynek birtokában időről időre felülvizsgálnak. Hazánkban az ezzel összhangban álló növényegészségügyi, 7/2001 (I.17.) FVM rendelet tartalmazza ezeket az előírásokat, melyek közül az alábbiakban szerepelnek a legfontosabbak. Ezek a kórokozótól megfertőződni képes növények szaporítóanyagaira vonatkoznak, a vetőmag kivételével, mivel azzal nem terjed.

A Xylella-jogszabályozással két növénykategória kapcsolatos. A kettő közötti megkülönböztetés oka nem kórtani, mert mindkettőhöz igazolt fertőzés kapcsolódik, de a növények fertőzése eltérő helyen következett be és a növénycsoportokra eltérő intézkedések érvényesek. Egyik a kórokozóra fogékonyként meghatározott növények listája, valamelyik alfajra a világban bizonyítottan „Xylellafogékony növények” jegyzéke. A 2015/789/EU szükséghelyzeti határozat I. mellékletében, a hazai növényegészségügyi rendeletnek pedig a 29. számú mellékletében szerepel, jelenleg ez 196 fajt és 33 nemzetséget tartalmaz.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02015D0789-20180301&qid=1521361449607&from=EN

A másik fontos növénycsoport az ún. „Xylella-gazdanövények-é, amelyeket az EU-ban azonosított fertőzésekből állítottak össze. A jegyzéket az EU Bizottsága azonnal frissíti, amint valamelyik tagállamban új növényfajon állapítottak meg fertőzést. A jelenlegi lista szerint összesen 63 faj és 6 növénynemzetség tartozik ide. Ezen belül alfajonként elkülönített listákat találunk, mert a Xylella többek között arról híres, hogy alfajonként (Xf fastidiosa, pauca, multiplex) eltérőek lehetnek a gazdanövények. De vannak alfajtól független gazdanövények is. Ennek az óvatossági kivágásnál lesz jelentősége.

https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/ph_biosec_legis_emergency_db-host-plants_update10.pdf

Intézkedések a kórokozó behurcolása ellen: behozatali feltételek és tilalom

Az EU-n kívüli országokból származó, „Xylella-fogékony”, ültetésre szánt növényekre (vetőmag kivételével) az alábbi behozatali korlátozások vonatkoznak.

  • A kávécserje (Coffea) fajok importja Costa Ricából és Hondurasból tilos, mert e két országból származó növényeken többször is kimutattak Xylella fastidiosa-fertőzöttséget.
  • Csak olyan országból hozható be az EU területére „Xylella-fogékony növény”, mely előzetesen elküldte nyilatkozatát az EU Bizottságának területi mentességéről – jelenleg csak 34 ilyen ország van, valamint az USA-ban, Argentínában és Kínában vannak károsítómentesnek nyilvánított területek.

https://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa/declarations-non-eu_en

Milyen intézkedéseket kell hozni, ha bekövetkezik egy Xylella-fertőzés?

A karantén károsítók jelenlétére nincs elfogadott tűréshatár. Ezért sem jöhet szóba esetükben önálló intézkedésként a növényvédő szeres védekezés, hiszen az nem tud 100%-os eredményt adni. Helyette átfogó, nagyobb területre kiterjedő intézkedések kellenek a károsító terjedésének megakadályozására és felszámolására.

1. ábra A Xylella fastidiosa elleni intézkedések alapegysége: a fertőzés miatt körülhatárolt terület (NÉBIH)

  1. A körülhatárolt terület kijelölése
    Az ezt célul kitűző, utóbbi időben megjelent szükséghelyzeti határozatoknál az intézkedési egység a fertőzésre körülhatárolt terület (1. ábra). Ez a fertőzöttként azonosított területből és az ezt körülvevő, az adott károsítótól mentesnek ismert biztonsági övezetből (pufferzónából) áll. A fertőzött területbe tartozik minden fertőzött és minden, Xylella-tünetet mutató növény, valamint a fertőzött növények közvetlen közelében lévő vagy azoktól származó, így potenciálisan Xylella-fertőzött növények. A pufferzóna 5 km szélességű. Ezt a fertőzés tényének megerősítésekor azonnal ki kell jelölni, legalább 5 évre.
  2. Tarvágás
    A karantén intézkedéseknél a legnehezebben belátható és végrehajtható az óvatossági kivágás. Annak érdekében, hogy a kórokozó jelenlétét nagy valószínűséggel fel lehessen számolni, a fertőzött növénytől számított 100 méteres körzetben meg kell semmisíteni az adott fertőzési esetnél azonosított alfaj ismert gazdanövényeit, akkor is, ha azok egészségesek. Rajtuk kívül a fertőzött növények környezetében azokat is, amelyek a tüneteket mutatnak, vagy a fertőzött növényekkel azonos forrásból vagy azoktól származnak.
  3. Forgalmazási tilalom elrendelése a körülhatárolt terület minden faiskolájából, forgalmazóhelyéről, legalább öt évre. A „Xylella-fogékony növények” csak akkor szállíthatók a körülhatárolt területen belül vagy hagyhatják el azt, ha fizikai védelmet biztosító körülmények között (rovarbiztos háló alatt) tartották őket és a Xylella fertőzésétől megóvó egyéb körülményeket is megteremtették számukra. Eddig még egyetlen olyan szaporítóanyag-termelő vagy forgalmazó hely sincs az EU területén, amely tudta volna biztosítani a felsorolt a feltételeket.

Ha lesznek ilyenek – az EU Bizottság honlapján fogja közzétenni – az azokból származó „Xylella-fogékony növények”-et a végfelhasználóig kell kísérnie növényútlevélnek. A nyomon követés és a célzott ellenőrzések lehetővé tétele érdekében az ilyen területekről származó szállítmányok adatait nyilván kell tartani és azokról értesíteni kell a területileg illetékes kormányhivatalt. A nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

A Xylella fertőzés miatt körülhatárolt területek (jelenleg: Olasz-, Francia-, Német- és Spanyolországban) listája az alábbi honlap oldalon található:

http://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/ph_biosec_legis_list-demarcated-union-territory_en.pdf

  1. Rovarölő szeres védekezés – célzottan, a Xylella fastidiosa baktériumot terjesztő kabócák ellen a körülhatárolt területen.
  2. Tesztelés tünetmentes növények esetleges fertőzöttségének kimutatására, újabb esetleges gazdanövények azonosítására.

Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a körülhatárolás, ha az éves felderítések alapján legalább öt évig nem mutatták ki a károsító jelenlétét a fertőzött területen.

Intézkedések a kórokozó-mentesség fenntartása érdekében: felderítés és ellenőrzött forgalmazás

A felderítés járul hozzá a károsító korai észlelését követő eredményes fellépéshez. Ez teszi lehetővé, hogy a nagy volumenű világkereskedelem és az EU-n belüli szabad árumozgás kereskedelmi és fogyasztói előnyeinek hasznosítása mellett, a kötelező növényegészségügyi vizsgálatokat kiegészítve biztosíthassuk hazai termesztésünk és természeti környezetünk hosszú távú védelmét a nem-honos károsítók okozta veszteségektől. A kormányhivatalok a NÉBIH által tervezett és irányított országos program szerint végeznek helyszíni ellenőrzéseket a szőlő- és csonthéjas ültetvényekben, faiskolákban, árudákban, elsősorban a külföldi eredetű növényanyagot keresve, gyanú esetén mintát vesznek laboratóriumi vizsgálatra.

Forgalmazás Xylella-mentes területről

A „gazdanövények”, azaz az unió valamely tagállamában fertőzöttként azonosított növényfajok és több tagállam által Xylella-fertőzöttség miatt feltartóztatott kávécserje (Coffea) ültetésre szánt növényei (a vetőmag kivételével) az EU egész területén csak érvényes növényútlevéllel szállíthatók, egészen a kiskereskedőig, igazolva azt, hogy a betegségtől mentes területről származnak. A kiállítás feltétele az éves helyszíni szemle és az azt kiegészítő mintavételt követő laboratóriumi vizsgálat. Ez a gazdanövények többségénél gyanú alapján történik. A kiemelt kockázatú gazdanövényeknél – kávé, francia levendula, leander, olíva, pacsirtafű és mandula – ez kötelező.

A bizottsági jegyzékben szereplő növények termelőinek, előállítóinak, gyűjtőraktározóinak és nagykereskedelmi forgalmazóinak be kell jelentkezniük a területileg illetékes kormányhivatalnál a növényegészségügyi nyilvántartásba vételük érdekében. A kormányhivatal megadja a további tájékoztatást a forgalmazáshoz és elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Ezek a növényegészségügyi ellenőrzések biztosíthatják a kórokozó esetleges jelenlétének korai észlelését és továbbterjedésének megelőzését.

A Xylella terjedésének megakadályozásában fontos szerepet játszik a szállítások nyilvántartása az eladónál és a fogadónál. A körülhatárolt területen nevelt fogékony növényekhez hasonlóan a kórokozó-mentes területekről származó, kiemelt kockázatú gazdanövények forgalmazásáról naprakész, elkülönített nyilvántartással kell rendelkezni a nyomon követhetőség érdekében.

Helyes gyakorlat a károsító-mentesség fenntartása érdekében

A Xylella fastidiosa terjedésének megelőzéséhez szükséges, hogy a termelő és a forgalmazó az alábbi gyakorlatot kövesse:

  • Ellenőrizze, hogy a más tagállamból vagy hazai árutermelőtől hozzá érkező növényeket kíséri-e növényútlevél és azok megfelelőek-e, valamint őrizze meg a növényútleveleket, lehetővé téve az esetlegesen szükségessé váló visszaellenőrzéseket.
  • Jelentse be a kormányhivatalnak, ha valamely gazdanövény növényútlevél nélkül, tehát nem ellenőrzött forrásból érkezett hozzá.
  • Szerezze be növényanyagát ismert hazai szállítóktól vagy személyes látogatással győződjön meg róla, hogy beszállítói megfelelő növényegészségügyi gyakorlatot folytatnak-e vagy sem.

Ellenőrizze, hogy külföldről behozott, meghatározott fogékony növények Xylella-mentes területekről származnak-e avagy sem (az EU-ban Xylella-fertőzésre körülhatárolt területek és Xylella-mentes országok listája).

  • Címkézze fel és tartsa nyilván a máshonnan beszerzett növényeket, megjelölve azok forrását és idejét a nyomon követhetőség érdekében.
  • Jegyezze be az elvégzett növényvédő szeres kezeléseket a permetezési naplóba.

Az országban minden lakosra vonatkozó kötelezettség: ha észleli a betegség valamilyen tünetét vagy annak gyanúját, haladéktalanul jelentse be az illetékes kormányhivatalnak az alábbi linken elérhető űrlapon: http://portal.nebih.gov.hu/-/bejelenetes-kotelezett-karositok

A kórokozóra jogszabályban meghatározott fogékony növények és gazdanövények forgalmazására adottak az előírások. Nem hagyható azonban figyelmen kívül e növények nem kereskedelmi célú szállítása sem. Ismeretlen eredetű, gyakran tünetmentes növényekkel behurcolt kórokozó okozta fertőzés veszélyezteti egy térség szőlő-, gyümölcs- és dísznövénytermelőinek, forgalmazóinak megélhetését!

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem véletlen, hogy a fentiekben vázolt szigorú intézkedéseket kell alkalmazni a kórokozó bekerülése, megtelepedése, vagy ha ez már megtörtént, a terjedése ellen, melynek végcélja a felszámolás. Erre ad jó esélyt a tagállamok számára kötelezően előírt Xylella fastidiosa-készenléti terv. Felkészülésül szolgál egy bekövetkező fertőzésre történő eredményes fellépéshez, megadva, hogy az országban mely hatóság, szervezet, intézmény miért felelős és mit kell tennie a veszély elhárítása érdekében. Hazánkban a NÉBIH feladata e védelmi stratégia kidolgozása, bevonva a társhatóságokat, elméleti és gyakorlati szakembereket, szakmai érdekképviseleti szervezeteket. Sikeres megvalósításához azonban az egész termelői-forgalmazói szektor, valamint a lakosság együttműködése szükséges.

További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról az alábbi anyagok:

  • NÉBIH:
    http://portal.nebih.gov.hu/-/xylella-fastidiosa-nevu-bakterium-terjedesenek-megakadalyozasarol
  • EU Bizottság:
    EU-s programok ismertetése https://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa_en
  • EU-s szükséghelyzeti határozat: 2015/789/EU
    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02015D0789-20180301&qid=1521361449607&from=EN
  • Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisa
    https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA
    https://www.eppo.int/QUARANTINE/special_topics/Xylella_fastidiosa/Xylella_fastidiosa.htm
  • EU Élelmiszer-biztonsági Hatósága (EFSA) kockázat értékelése:
    http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3989
  • EFSA vizsgálata a világban előforduló Xyella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről
    http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4061/epdf
  • Szőlőfajták fogékonysága
    http://draaf.pays-de-la-loire.agriculture.gouv.fr/IMG/pd
    /Fiche_aide_a_la_reconnaissance_maladie_de_Pierce_-_DGAl_cle0badcd.pdf

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

2019. szeptember 16. 04:36

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

 PANTERA 40 EC - „türelmetlen gazdák türelmes” egyszikű gyomirtója

2018. március 29. 09:46

A graminicidek között egy kiváló lehetőség a Pantera 40 EC használata, ami az elmúlt években méltán vált alapvető készítménnyé a felhasználók körében.

Fainjektálás: gyümölcsfákon tilos!

2019. április 15. 09:02

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az időszerű közterületi növényvédelmi teendőket osztotta meg.

Gyomirtás: hatékonyan és kíméletesen a vonalakban is

2019. április 26. 06:16

Baranyában a bólyi gazdaság vetőmagtermesztés és -termeszttetés ágazatában viszonylag kis területen termesztett vetőmagok hatalmas értéket képviseltek, a bennük okozott esetleges kár nagyon nagy értékű lehetett. Az anya és apa vonalak fokozott, az árukukoricákat jelentősen meghaladó mértékű érzékenysége vizsgálatokat indokolt.

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

2018. május 23. 04:30

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni