Növényvédelem
Növényvédelem

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

Agrofórum Online

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.

A kórokozó jelentősége

A száznál is több haszon- és dísznövényfajt megfertőzni képes Xylella fastidiosa Wells et al. (Xf) nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel különféle tüneteket vált ki, köztük a levélszél-perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülést, súlyos fertőzéskor fapusztulást. Nagy veszteségeket okozhat szaporítóanyag-előállításban, szőlő és csonthéjas gyümölcsök termesztésében, de fertőzése számos fás- és félfás szárú dísznövény fajt is fenyeget.

Számunkra legismertebb a szőlő Pierce betegsége néven ismert száradás, melyet először a kaliforniai ültetvényekben okozott károk nyomán írtak le a 19. század végén. Közel húsz éve Dél-Kaliforniában az ültetvényekben tapasztalt kár átlagosan 40%-os volt, a fertőzött tőkéknél ez elérte a 100%-ot. A baktérium fertőzésekor őszibaracknál a gyümölcs méretének és a termés mennyiségének csökkenésével, szilvánál levélperzseléssel, lucernán törpüléssel számolhatunk. A citrusféle növények tarka klorózisnak nevezett betegsége az egész növényre kiterjedő kártétellel, különösen a narancsnál, a Földközi-tenger melléki országok számára jelent fenyegetést.

Előfordulása

Az Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonos baktériumfajnak négy alfaja ismert (Xf subsp. pauca, multiplex, fastidiosa és sandyi), melyek gazdanövény köre és éghajlati igénye eltérő.

A Xylella fastidiosa alapvetően melegigényes baktérium, az alfajok többsége szubtrópusi eredetű. A Xf pauca kivételével azonban előfordulnak az USA hűvösebb területein is, ha nem is okoznak olyan súlyos károkat, mint az ország déli részein. Az egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot, a globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a kórokozónak térségünkben. Amerikán kívül Tajvanon észleltek fertőzést nashi-körtén, majd szőlőn a Pierce-betegséget.

Európában először 2013-ban azonosították a baktériumot, annak a pauca alfajához tartozó új, CoDiRO törzsét a dél-olaszországi Puglia tartományban nyolcezer hektárnyi olajfa hirtelen száradásának fő kiváltójaként (1. kép). Ez egyszerre jelent óriási gazdasági, környezeti és társadalmi veszteséget. A kár annál is inkább megdöbbentő volt, mert korábban csak Dél-Amerikában, ott is csak elenyésző mértékű fertőzést tapasztaltak olajfákon. A kórokozót feltételezések szerint dísznövénnyel, leanderrel hurcolhatták be Közép-Amerikából Olaszországba. Mára már egy és három millió közé tehető a fertőzött olajfák száma. Mellettük cseresznye- és mandulafák, valamint dísznövények is károsodtak.

1. kép Pusztuló olajfák Olaszország Puglia tartományában
(Fotó: Pataki György)

A fenyegetés európai méretekben akkor jelentkezett, amikor 2015-ben Korzikán, majd Dél-Franciaországban, Nizza környékén újabb, kevés kivétellel multiplex alfaj okozta fertőzési gócok alakultak ki. Eddig ott elsősorban dísznövények (pacsirtafű, veronikacserje, muskátli levendula, rozmaring stb.) fertőződtek a baktériumtól (2. kép). A kontinensen még reményteli a küzdelem, de a szigetet már uralja a fertőzés.

2. kép Korzikán gyakori látvány a perzselt levelű pacsirtafű
(Fotó: Bruno Legendre, Anses Növényegészségügyi Laboratórium, Angers)

Határkő volt a fertőzések történetében az, amikor 2016 júniusában Németország cseh határ közelében lévő kisvárosában egy növényházban teleltetett leanderen mutatták ki a Xylella fastidiosa fastidiosa alfaját, mely a szőlő rettegett Pierce betegségének is okozója (3. kép). A legfőbb gond az, hogy a magánszemély birtokában lévő növény ismeretlen eredetű és már legalább négy éve nevelte kertjében, a szabadban!

3. kép Az ismeretlen eredetű, fertőzött leander Németországban
(Fotó: https://www.landwirtschaft.sachsen.de/landwirtschaft/40419.htm)

Az olaszországi krízishelyzet elsősorban az olívatermesztés jövője iránti aggodalmakat váltotta ki az egész mediterrán térségben, így Spanyolországban is. Ott 2016 őszén azonosították először a kórokozót, de nem olajfán, hanem faiskolai árudában tartott cseresznye oltványokban, Mallorca szigetén. Aztán észlelték a betegséget olajfákon is, de ma a fertőzött növények közel 40%-át a mandula teszi ki. A Pierce betegséget is e szigeten mutatták ki először, 2017 májusában egy húszéves csemegeszőlő tőkéből (4. kép). Egyelőre ez az egyetlen hely Európában, ahol a szőlőn azonosították a kórokozót. Mára már a szomszédos Ibizán és Menorcán is végérvényesen megtelepedett a baktérium, ott elsősorban olajfán. Egy év alatt meghétszereződött a fertőzöttnek talált növények száma a Baleár-szigeteken, jelen van az Európában azonosított mindhárom alfaj: a multiplex, pauca és a fastidiosa is.

4. kép Eddig az egyetlen hely Európában, ahol a Pierce betegséget kimutatták, Mallorca szigete
(Fotó: http://www.mallorcazeitung.es/report/2017/11/27/feuerbakterium-verzweifelte-suche-ubeltater/55862.html)

2017 nyarán már Spanyolország szárazföldi részén, a Valencia tartománybeli Alicante megyében is kimutatták a kórokozót, annak multiplex alfaját, kivétel nélkül mandulafákon!

A fentiek tükrében is megállapítható, hogy több, egymástól független behurcolás történhetett a múltban.

A kórokozó és terjesztői

A Xanthomonas-fajokkal egy családba tartozó Xylella fastidiosa baktérium, mint nemzetségneve is utal rá, a faszövethez (xylemhez) kötődve él, abban megtelepedve okoz zavart a víz és az ásványi anyagok áramlásában (5. kép).

5. kép A száradásos tünetek forrása: a baktérium elzárja a faszöveti víz- és tápanyagszállítást – a Xylella fastidiosa baktérium elektronmikroszkópos képe
(Fotó: E. W. Kitajima /ESALQ/USP/Brazília)

A baktériumra fogékony több száz növény közül a fásszárúaknál (csonthéjas gyümölcsűek, szőlő, citrusfélék, lombos fák és díszcserjék) okoz megbetegedést, pusztulást. A lágyszárúakat tünetmentesen fertőzi, de éppen az ilyen növények behozatala rejti magában a továbbfertőzés komoly veszélyét!

A kórokozó ferőzött szaporítóanyaggal nagy távolságra juthat el, maggal viszont nem terjed. Természetes módon a fertőzött növények faszöveti nedveiből táplálkozó kabócák terjesztik, főként a tajtékoskabócák, kisebb mértékben a mezeikabócák. A fehér telepeket képező lepkekabóca a háncsszövetből táplálkozik, így a Xf terjesztésében nem vesz részt. A kabócák általában kis távolságra repülnek, de szél segítségével messzebbre is eljutnak. A kórokozó a kabóca bélcsatornájában marad fenn, a kifejlett egyedek a fertőzött növényen táplálkozva veszik fel és azonnal képesek terjeszteni a baktériumot a tenyészidőben.

Az Amerikában oly hatékonynak bizonyult vektor, a Homalodisca coaulata nincs jelen Európában, de gyakorlatilag bármely, faszövetből táplálkozó rovar átviheti a fertőzöttről más növényre a baktériumot. Az Olaszországban főszerepet játszó Philaenus spumarius tajtékoskabóca (6. kép) elterjedt Európában, Magyarországon is. Rajta kívül még legalább négy potenciális vektor előfordul hazánkban.

6. kép A betegséget terjesztő egyik rovar: a Philaenus spumarius tajtékoskabóca
6a: a lárvák a kilégzésükkor habosra felfújt nyálburokban, a „tajték”-ban fejlődnek
(Fotó: David Riley, University of Georgia, Bugwood.org)
6b: kifejlett kabóca
(Fotó: Cheryl Moorehead, Bugwood.org)

A főbb tünetek a különböző gazdanövényeken

A tünetek a gazdanövénytől és annak fogékonyságától függően változóak, de közös a levélszél barnulás, levélhervadás és fás szárú növényeknél ágszáradás. Gyümölcstermő növényeink közül a csonthéjasokat fenyegeti a betegség (7-11. kép). Nemrégiben dión is azonosították a kórokozót Spanyolországban.

7. kép Dél-Olaszországban fertőzött cseresznyefa
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)

8. kép A Mallorcán fertőzöttnek talált cseresznyefa keresztmetszeti képe
(Fotó: http://cadenaser.com/emisora/2016/11/10/radio_mallorca/1478804172_551780.html)

9. kép Fertőzött mandulafa Dél-Olaszországban
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari)

10. kép Jellegzetes tünet az egészséges és a beteg levélrész közötti sárga csík
(Fotó: http://www.agroinformacion.com/la-deteccion-del-primer-brote-xylella-almendros-alicante-provoca-la-alarma-la-necesidad-se-tomen-medidas/)

11. kép Mandula táblák tucatjai fertőzöttek a spanyolországi Valencia tartományban
(Fotó: http://valenciafruits.com/wp-content/uploads/2017/12/Xylella.jpg/)

Szőlőn a betegség tünetei gyakran nem specifikusak, összetéveszthetők más betegséggel (Esca, szürkerothadás, baktériumos elhalás, szőlőorbánc stb.), vagy élettani elváltozással, pl. klorózissal.

A szőlő Pierce betegségére jellemző a levélelhalás és a perzselődés, mely elvezethet a levélvesztéshez, hajtásrövidüléshez és a fürtök elszáradásához (12. kép). A tőkék csökkent növekedésűvé és terméketlenné válhatnak, el is pusztulhatnak. A fürtök részlegesen vagy teljesen száradnak és zsugorodnak. A fertőzött levelek deformálódhatnak, de ez esetleges.

12. kép A szőlő Pierce betegsége már jelentős veszteségeket okozott Kaliforniában
(Fotó: J. Louis R. Miller Lab. Entomology UCR, US) https://volantepost.wordpress.com/vinos/la-bacteria-xilella-fastidiosa-menaza-de-vinedos-de-baja-california/

A száradás a teljes levélre átterjed, mely utána letörve lehullik, míg a levélnyél a hajtáson marad (13. kép), ez jellemző a Pierce betegségre.

13. kép A szőlő Pierce betegségének egyik tünete a levelek lehullása után a vesszőn maradó levélnyelek
(Fotó: J. Clark & A.H. Purcell, University of California, Berkeley, US)

A fertőzött vesszők beérése egyenetlen, váltakoznak benne a jól és hiányosan fásodott szakaszok, a szárcsomónál is (14. kép). Kaliforniai vizsgálatok alapján a nálunk is termesztett fajták közül nagyon fogékony a Chardonnay és a Pinot noir, kevésbé fogékony a Cabernet sauvignon, a Merlot és a Sauvignon blanc, toleránsnak pedig a Zöldszilváni és a Rajnai Rizling mutatkozott.

14. kép A Pierce betegség egyik tünete, a vesszők egyenetlen beérése a szárcsomóknál is jellemző
(Fotó: J. Clark, University of California, Berkeley, US)

A dísznövények is jelentős gazdanövényei a kórokozónak, Franciaországban eddig főként ilyenekből mutatták ki a fertőzést, a legtöbb esetben mirtuszlevelű pacsirtafűből. A leandereknél és más dísznövényeknél barnulnak a levélszélek, a levelek fakók, sárgák vagy sárgásfehérek, a levélcsúcs barnul. A levélszáradás itt sem specifikus, összetéveszthető számos más kórokozó, kártevő vagy éppen élettani, tápanyag-ellátottsági tényező kiváltotta, hervadásos vagy levélszáradási tünettel. Különbség, hogy a Xylellánál a levelek a szélüktől kiindulva kezdenek sárgulni a közepük felé (15. kép), míg a víz stressznél a sárgulás középen kezdődik és halad kifelé. Gyakran következik be a levél egy-egy részén elhalás, mely átterjed az egész levéllemezre.

15. kép Fertőzött leander Olaszországban
(Fotó: Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari, IT)

Erdei fáinkból eddig még nem mutatták ki a kórokozót Európában, de Amerikában már a tölgyeken is előfordul (16. kép). Számos esetben tünetmentes a Xylella fastidiosa-fertőzés, többször mutatták már ki a kórokozót teljesen egészségesnek tűnő kávécserjéből. A baktériumra fogékony lágyszárúakra különösen jellemző ez, így a betegség észrevétlen fenntartására szolgálhatnak!

16. kép Amerikában már kocsányos tölgyek is fertőzöttek – jól látható a sárgult sáv a tünetmentes és a perzselődött szövetek között
(Fotó: John Hartman, University of Kentucky, Bugwood.org)

Védekezési lehetőség híján – hatósági védelem kell a kórokozó ellen

A fentiekből kitűnik, hogy gazdaságilag vagy környezeti értékei miatt fontos növényeket veszélyeztető baktériumról van szó. A károsítók elleni védekezés része a termesztéstechnológiáinknak, most következne a Xylella elleni kezelési módszerek bemutatása. Csakhogy nem áll rendelkezésre ilyen. E baktériumra is igazak a karantén károsítók főbb ismérvei:

  • területünkön nem honos,
  • egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben fordulnak elő,
  • elterjedésük esetén, hosszú távon nagy gazdasági, környezeti károkat okozhatnak,
  • nem áll rendelkezésre ellenük a termelők számára alkalmazható védekezési eszköz: növényvédő szer, természetes ellenség, rezisztens fajták.

Ezért kell, hogy a hatóság korlátozó intézkedéseket alkalmazzon behurcolásuk és terjedésük megakadályozására. De csak azon károsítóknál indokolt ez, amelyek terjedése elsősorban emberi tevékenységhez – főként kereskedelemhez – kötött. Azokra nem lehet feltételeket szabni, amelyek elsősorban a természeti környezetben terjednek.

A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozója is karantén szervezet, de azzal egyszerűbb a helyzet. A szőlő háncsszövetét károsító fitoplazma ellen ott sincs a gyakorlat számára alkalmazható módszer, de a kórokozó csak egy termesztett növényt betegít meg, és hatékony terjesztőjének, az amerikai szőlőkabócának is ez az egyetlen ismert tápnövénye. Tehát a vektor elleni permetezéssel komoly esélyünk van a betegség terjedésének megakadályozására. A Xylella tápnövényeinek száma azonban több százra tehető és a számos, faszövetben táplálkozó kabóca faj széles körben jelen van természeti környezetünkben, „előre” nem lehet permetezni ellene. Mivel nincsenek a gyakorlatban alkalmazható védekezési módszerek, hatósági szabályozásra van szükség növényeink védelme érdekében.

Ezért született meg, a kórokozó olaszországi azonosítása után szinte azonnal az első EU-s határozat. A „gőzerővel” megindult kutatások alapján és tagállami szakértői viták során alakult ki a jelenleg érvényes jogszabályozás. A tagállamok védelmét a baktérium további behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében az unió eddigi legszigorúbb intézkedéseit elrendelő, 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgálja, melyet az újabb tapasztalatok és kutatási eredménynek birtokában időről időre felülvizsgálnak. Hazánkban az ezzel összhangban álló növényegészségügyi, 7/2001 (I.17.) FVM rendelet tartalmazza ezeket az előírásokat, melyek közül az alábbiakban szerepelnek a legfontosabbak. Ezek a kórokozótól megfertőződni képes növények szaporítóanyagaira vonatkoznak, a vetőmag kivételével, mivel azzal nem terjed.

A Xylella-jogszabályozással két növénykategória kapcsolatos. A kettő közötti megkülönböztetés oka nem kórtani, mert mindkettőhöz igazolt fertőzés kapcsolódik, de a növények fertőzése eltérő helyen következett be és a növénycsoportokra eltérő intézkedések érvényesek. Egyik a kórokozóra fogékonyként meghatározott növények listája, valamelyik alfajra a világban bizonyítottan „Xylellafogékony növények” jegyzéke. A 2015/789/EU szükséghelyzeti határozat I. mellékletében, a hazai növényegészségügyi rendeletnek pedig a 29. számú mellékletében szerepel, jelenleg ez 196 fajt és 33 nemzetséget tartalmaz.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02015D0789-20180301&qid=1521361449607&from=EN

A másik fontos növénycsoport az ún. „Xylella-gazdanövények-é, amelyeket az EU-ban azonosított fertőzésekből állítottak össze. A jegyzéket az EU Bizottsága azonnal frissíti, amint valamelyik tagállamban új növényfajon állapítottak meg fertőzést. A jelenlegi lista szerint összesen 63 faj és 6 növénynemzetség tartozik ide. Ezen belül alfajonként elkülönített listákat találunk, mert a Xylella többek között arról híres, hogy alfajonként (Xf fastidiosa, pauca, multiplex) eltérőek lehetnek a gazdanövények. De vannak alfajtól független gazdanövények is. Ennek az óvatossági kivágásnál lesz jelentősége.

https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/ph_biosec_legis_emergency_db-host-plants_update10.pdf

Intézkedések a kórokozó behurcolása ellen: behozatali feltételek és tilalom

Az EU-n kívüli országokból származó, „Xylella-fogékony”, ültetésre szánt növényekre (vetőmag kivételével) az alábbi behozatali korlátozások vonatkoznak.

  • A kávécserje (Coffea) fajok importja Costa Ricából és Hondurasból tilos, mert e két országból származó növényeken többször is kimutattak Xylella fastidiosa-fertőzöttséget.
  • Csak olyan országból hozható be az EU területére „Xylella-fogékony növény”, mely előzetesen elküldte nyilatkozatát az EU Bizottságának területi mentességéről – jelenleg csak 34 ilyen ország van, valamint az USA-ban, Argentínában és Kínában vannak károsítómentesnek nyilvánított területek.

https://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa/declarations-non-eu_en

Milyen intézkedéseket kell hozni, ha bekövetkezik egy Xylella-fertőzés?

A karantén károsítók jelenlétére nincs elfogadott tűréshatár. Ezért sem jöhet szóba esetükben önálló intézkedésként a növényvédő szeres védekezés, hiszen az nem tud 100%-os eredményt adni. Helyette átfogó, nagyobb területre kiterjedő intézkedések kellenek a károsító terjedésének megakadályozására és felszámolására.

1. ábra A Xylella fastidiosa elleni intézkedések alapegysége: a fertőzés miatt körülhatárolt terület (NÉBIH)

  1. A körülhatárolt terület kijelölése
    Az ezt célul kitűző, utóbbi időben megjelent szükséghelyzeti határozatoknál az intézkedési egység a fertőzésre körülhatárolt terület (1. ábra). Ez a fertőzöttként azonosított területből és az ezt körülvevő, az adott károsítótól mentesnek ismert biztonsági övezetből (pufferzónából) áll. A fertőzött területbe tartozik minden fertőzött és minden, Xylella-tünetet mutató növény, valamint a fertőzött növények közvetlen közelében lévő vagy azoktól származó, így potenciálisan Xylella-fertőzött növények. A pufferzóna 5 km szélességű. Ezt a fertőzés tényének megerősítésekor azonnal ki kell jelölni, legalább 5 évre.
  2. Tarvágás
    A karantén intézkedéseknél a legnehezebben belátható és végrehajtható az óvatossági kivágás. Annak érdekében, hogy a kórokozó jelenlétét nagy valószínűséggel fel lehessen számolni, a fertőzött növénytől számított 100 méteres körzetben meg kell semmisíteni az adott fertőzési esetnél azonosított alfaj ismert gazdanövényeit, akkor is, ha azok egészségesek. Rajtuk kívül a fertőzött növények környezetében azokat is, amelyek a tüneteket mutatnak, vagy a fertőzött növényekkel azonos forrásból vagy azoktól származnak.
  3. Forgalmazási tilalom elrendelése a körülhatárolt terület minden faiskolájából, forgalmazóhelyéről, legalább öt évre. A „Xylella-fogékony növények” csak akkor szállíthatók a körülhatárolt területen belül vagy hagyhatják el azt, ha fizikai védelmet biztosító körülmények között (rovarbiztos háló alatt) tartották őket és a Xylella fertőzésétől megóvó egyéb körülményeket is megteremtették számukra. Eddig még egyetlen olyan szaporítóanyag-termelő vagy forgalmazó hely sincs az EU területén, amely tudta volna biztosítani a felsorolt a feltételeket.

Ha lesznek ilyenek – az EU Bizottság honlapján fogja közzétenni – az azokból származó „Xylella-fogékony növények”-et a végfelhasználóig kell kísérnie növényútlevélnek. A nyomon követés és a célzott ellenőrzések lehetővé tétele érdekében az ilyen területekről származó szállítmányok adatait nyilván kell tartani és azokról értesíteni kell a területileg illetékes kormányhivatalt. A nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

A Xylella fertőzés miatt körülhatárolt területek (jelenleg: Olasz-, Francia-, Német- és Spanyolországban) listája az alábbi honlap oldalon található:

http://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/ph_biosec_legis_list-demarcated-union-territory_en.pdf

  1. Rovarölő szeres védekezés – célzottan, a Xylella fastidiosa baktériumot terjesztő kabócák ellen a körülhatárolt területen.
  2. Tesztelés tünetmentes növények esetleges fertőzöttségének kimutatására, újabb esetleges gazdanövények azonosítására.

Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a körülhatárolás, ha az éves felderítések alapján legalább öt évig nem mutatták ki a károsító jelenlétét a fertőzött területen.

Intézkedések a kórokozó-mentesség fenntartása érdekében: felderítés és ellenőrzött forgalmazás

A felderítés járul hozzá a károsító korai észlelését követő eredményes fellépéshez. Ez teszi lehetővé, hogy a nagy volumenű világkereskedelem és az EU-n belüli szabad árumozgás kereskedelmi és fogyasztói előnyeinek hasznosítása mellett, a kötelező növényegészségügyi vizsgálatokat kiegészítve biztosíthassuk hazai termesztésünk és természeti környezetünk hosszú távú védelmét a nem-honos károsítók okozta veszteségektől. A kormányhivatalok a NÉBIH által tervezett és irányított országos program szerint végeznek helyszíni ellenőrzéseket a szőlő- és csonthéjas ültetvényekben, faiskolákban, árudákban, elsősorban a külföldi eredetű növényanyagot keresve, gyanú esetén mintát vesznek laboratóriumi vizsgálatra.

Forgalmazás Xylella-mentes területről

A „gazdanövények”, azaz az unió valamely tagállamában fertőzöttként azonosított növényfajok és több tagállam által Xylella-fertőzöttség miatt feltartóztatott kávécserje (Coffea) ültetésre szánt növényei (a vetőmag kivételével) az EU egész területén csak érvényes növényútlevéllel szállíthatók, egészen a kiskereskedőig, igazolva azt, hogy a betegségtől mentes területről származnak. A kiállítás feltétele az éves helyszíni szemle és az azt kiegészítő mintavételt követő laboratóriumi vizsgálat. Ez a gazdanövények többségénél gyanú alapján történik. A kiemelt kockázatú gazdanövényeknél – kávé, francia levendula, leander, olíva, pacsirtafű és mandula – ez kötelező.

A bizottsági jegyzékben szereplő növények termelőinek, előállítóinak, gyűjtőraktározóinak és nagykereskedelmi forgalmazóinak be kell jelentkezniük a területileg illetékes kormányhivatalnál a növényegészségügyi nyilvántartásba vételük érdekében. A kormányhivatal megadja a további tájékoztatást a forgalmazáshoz és elvégzi a szükséges ellenőrzéseket. Ezek a növényegészségügyi ellenőrzések biztosíthatják a kórokozó esetleges jelenlétének korai észlelését és továbbterjedésének megelőzését.

A Xylella terjedésének megakadályozásában fontos szerepet játszik a szállítások nyilvántartása az eladónál és a fogadónál. A körülhatárolt területen nevelt fogékony növényekhez hasonlóan a kórokozó-mentes területekről származó, kiemelt kockázatú gazdanövények forgalmazásáról naprakész, elkülönített nyilvántartással kell rendelkezni a nyomon követhetőség érdekében.

Helyes gyakorlat a károsító-mentesség fenntartása érdekében

A Xylella fastidiosa terjedésének megelőzéséhez szükséges, hogy a termelő és a forgalmazó az alábbi gyakorlatot kövesse:

  • Ellenőrizze, hogy a más tagállamból vagy hazai árutermelőtől hozzá érkező növényeket kíséri-e növényútlevél és azok megfelelőek-e, valamint őrizze meg a növényútleveleket, lehetővé téve az esetlegesen szükségessé váló visszaellenőrzéseket.
  • Jelentse be a kormányhivatalnak, ha valamely gazdanövény növényútlevél nélkül, tehát nem ellenőrzött forrásból érkezett hozzá.
  • Szerezze be növényanyagát ismert hazai szállítóktól vagy személyes látogatással győződjön meg róla, hogy beszállítói megfelelő növényegészségügyi gyakorlatot folytatnak-e vagy sem.

Ellenőrizze, hogy külföldről behozott, meghatározott fogékony növények Xylella-mentes területekről származnak-e avagy sem (az EU-ban Xylella-fertőzésre körülhatárolt területek és Xylella-mentes országok listája).

  • Címkézze fel és tartsa nyilván a máshonnan beszerzett növényeket, megjelölve azok forrását és idejét a nyomon követhetőség érdekében.
  • Jegyezze be az elvégzett növényvédő szeres kezeléseket a permetezési naplóba.

Az országban minden lakosra vonatkozó kötelezettség: ha észleli a betegség valamilyen tünetét vagy annak gyanúját, haladéktalanul jelentse be az illetékes kormányhivatalnak az alábbi linken elérhető űrlapon: http://portal.nebih.gov.hu/-/bejelenetes-kotelezett-karositok

A kórokozóra jogszabályban meghatározott fogékony növények és gazdanövények forgalmazására adottak az előírások. Nem hagyható azonban figyelmen kívül e növények nem kereskedelmi célú szállítása sem. Ismeretlen eredetű, gyakran tünetmentes növényekkel behurcolt kórokozó okozta fertőzés veszélyezteti egy térség szőlő-, gyümölcs- és dísznövénytermelőinek, forgalmazóinak megélhetését!

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem véletlen, hogy a fentiekben vázolt szigorú intézkedéseket kell alkalmazni a kórokozó bekerülése, megtelepedése, vagy ha ez már megtörtént, a terjedése ellen, melynek végcélja a felszámolás. Erre ad jó esélyt a tagállamok számára kötelezően előírt Xylella fastidiosa-készenléti terv. Felkészülésül szolgál egy bekövetkező fertőzésre történő eredményes fellépéshez, megadva, hogy az országban mely hatóság, szervezet, intézmény miért felelős és mit kell tennie a veszély elhárítása érdekében. Hazánkban a NÉBIH feladata e védelmi stratégia kidolgozása, bevonva a társhatóságokat, elméleti és gyakorlati szakembereket, szakmai érdekképviseleti szervezeteket. Sikeres megvalósításához azonban az egész termelői-forgalmazói szektor, valamint a lakosság együttműködése szükséges.

További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról az alábbi anyagok:

  • NÉBIH:
    http://portal.nebih.gov.hu/-/xylella-fastidiosa-nevu-bakterium-terjedesenek-megakadalyozasarol
  • EU Bizottság:
    EU-s programok ismertetése https://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa_en
  • EU-s szükséghelyzeti határozat: 2015/789/EU
    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02015D0789-20180301&qid=1521361449607&from=EN
  • Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisa
    https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA
    https://www.eppo.int/QUARANTINE/special_topics/Xylella_fastidiosa/Xylella_fastidiosa.htm
  • EU Élelmiszer-biztonsági Hatósága (EFSA) kockázat értékelése:
    http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3989
  • EFSA vizsgálata a világban előforduló Xyella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről
    http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4061/epdf
  • Szőlőfajták fogékonysága
    http://draaf.pays-de-la-loire.agriculture.gouv.fr/IMG/pd
    /Fiche_aide_a_la_reconnaissance_maladie_de_Pierce_-_DGAl_cle0badcd.pdf

Szakmázzunk a Bayer-rel! - A repce keléséhez kedvező időjárás a kártevőknek is kedvez

2019. november 4. 10:23

A kelő és a fiatal repceállományoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a kártevők elleni védelemre.

A repce őszi fejlődésének veszélyei

2019. október 27. 06:36

A repce korai vetése esetén a gazdálkodók mesterségesen megnyújtják a repce vegetációs időszakának őszi szakaszát. Ennek eredményeként hatalmas, akár 13-17 levéllel rendelkező repcenövények állománya alakulhat ki.

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

2019. október 26. 06:38

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben.

Késő őszi rovartani problémák a repcében

2019. október 25. 09:36

Az egyre inkább nyár végére emlékeztető őszi időjárás, a korábbi időszakoknál melegebb és hosszabb „vénasszonyok nyara” a fiatalkori károsítók leküzdése után még egy újabb kihívás elé állítja a repcét termesztő gazdákat.

Kötelező bejelenteni időszakos műszaki felülvizsgálatra a növényvédelmi gépeket!

2019. október 22. 09:03

Az uniós előírás szerint az árutermelésben, illetve szolgáltatásban alkalmazott permetező gépet, valamint a növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat 3 évenként kötelező felülvizsgálni.

Gabonáink egészségére!

2019. március 25. 09:49

Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.

A borsó-aknázólégy

2019. január 19. 05:38

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.

Megjelentek a Nufarm 2019-es növényvédelmi kiadványai

2019. február 25. 09:16

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2019, a Szántóföldi kultúrák, valamint a Szőlő- és gyümölcsültetvények növényvédelme 2019 is. Kibővült termékpalettánk részletes bemutatásával szeretnénk a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolásához segítséget nyújtani Önnek.