Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

Agrofórum Online

Bécs városa élhetőségéről, magas színvonalú zöldfelületeiről folyamatosan a hírekben van. Az osztrák főváros része a CENTROPE régiónak, a gyorsan fejlődő, határokon átnyúló integrációs övezetnek, amely Bécs, Pozsony és Győr agglomerációs övezeteit foglalja magában. Bécs dinamikusan fejlődő város, emiatt rendkívül nagy figyelmet szentelnek a beépített területek növekedésének kontrolljára, a zöldfelületek minőségére. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a zöldöv jelentőségével a nagyvárosi terjeszkedés szabályozásában, bemutattuk a Londoni zöldövet, most egy szomszédos főváros szintén kiemelkedő kezdeményezéséről írunk. A Bécsi zöldöv kezdeményezés a világon az elsők között volt, ezért cikkünkben nézzünk egy kicsit a történelmi kulisszák mögé és kövessük végig nagyvonalakban a Bécsi zöldöv kialakulását.

Mielőtt a külső zöldgyűrűvel foglalkoznánk, többé kevésbé felfedezhető egy belső gyűrű is a városban, az egykori középkori városfalak, ma a Ringstrasse mentén. Bécsben ugyanis a 19. századig fennmaradtak a középkori városfalak és körülöttük a glacis – a védelmi okokból hatalmas beépítetlen terület körülvéve a külvárosok által. Bécs, ahogy más európai nagyvárosok a 19. században intenzív fejlődésen ment keresztül, a középkori város szűkké vált, ezért 1857-ben Ferenc József elrendelte a falak lerombolását. A felszabadult területen nagyvonalú sugárút rendszert építettek, amely körül nagyrészt zöldfelületek maradhattak. Így jött létre a Ringstrasse menti parkrendszer. A külső védelmi rendszer mentén egy újabb belső gyűrű jött létre a Gürtel mentén (INT-1).

1. ábra: Bécs látképe a városfalak lebontása előtt a „glacis” nyílt területével (INT-1)

2. ábra: A Ringstrasse tervei 1860 körül (INT-2)

A zöldöv olyan, a városokat körülölelő földterület, ahol döntően erdők, mezőgazdasági területek vagy rekreációs területek helyezkednek el, és korlátozottak a beépítés lehetőségei. Bécs városa szigorú zöldövezeti szabályozással rendelkezik, aminek története több mint 100 évvel korábbra nyúlik vissza. Már 1905-ben indult egy kezdeményezés a „Bécsi erdők és rétek övének” védelmére a Wienerwald erdőségeinek megvédésével. Ezután lépésről lépésre újabb és újabb területeket jelöltek ki védelemre és kapcsoltak be a Bécsi zöldövbe, amely a város területének ma a felét teszi ki. Nemcsak városi, de regionális szinten is számos stratégiát, tervet dolgoztak ki az ökológiai hálózat javítására és élőhelyfejlesztésre.

A Bécsi erdők és rétek övének” létrehozásának első lépései az osztrák császári birodalom gazdasági válságához köthetőek, a kincstár megszorult és elkezdte kiárusítani az állami vagyont. Ilyen állami vagyonnak számított a Wienerwald is, amit el akartak adni fakivágás céljából. Josef Schöffel újságíró későbbi polgármester (Möddling) a lakosság széles köreire ható kampányt indított a Wienerwald védelmében, lépéskényszerbe hozva a helyi tanácsot. 1872-ben érvénytelenítették az 1870-es törvényt, felmondták az erdő eladásáról szóló szerződést és megtiltották a fák kivágását. A Wienerwald megmentése lett így Ausztriában az első polgári kezdeményezés. A Bécsi erdőt a város „zöld tüdejeként” ismerték el és 1905-ben „Bécsi erdők és rétek övét” formálisan is védelem alá helyezték. Ez időben érte el Bécs városa a legmagasabb lakosságszámot: 2 080 000 fő élt itt, akik számára az „erdő és mező gyűrű” volt hivatott a friss levegőt biztosítani elsősorban a nyugati és az északi városhatárok felől. A déli városrészek voltak a legsűrűbben lakott területek, emiatt fontos volt, hogy erre is kiterjesszék a zöldövet, így itt fokozatosan új erdőket és réteket hoztak létre. A déli széleken mezőgazdasági területek voltak, itt nem hoztak korlátozó intézkedéseket, kivéve Lobau erdejét, amely már akkor is a zöldöv része volt (INT-3).

3. ábra: A Bécsi erdők és rétek övének terve 1905-ből (INT-4)

1918-tól Bécs megszűnt birodalmi főváros lenni, és ezután évtizedekig csökkent az urbanizációs nyomás, még a 2. világháború után is, amikor a városhoz közel létesült a vasfüggöny, alacsonyan tartva a földárakat. A gyűrűt további földvásárlással, erdősítéssel fejlesztették tovább, újabb és újabb zöldfelületeket helyeztek védelem alá. Az 1960-70-es években egy védett zónarendszert hoztak létre: „Erdő és mező gyűrű, Védett övezet”, további olyan zónákkal mint „Védett park és táj övezet”, „Mezőgazdasági területek”. A védett parkok és tájvédelmi területek körébe tartozott a Schönbrunni kastély parkja, az Auer Felsbach park (1922), Lanzer Tiergarten (1937), Laaerberg (1953), Bisamberg egyes részei (1965) és a Duna-sziget (1978) (INT-3).

1995 ismét kiemelkedő jelentőségű állomás a zöldöv fejlesztésében: igyekeztek „zárni” a gyűrűt további földvásárlással, tájvédelmi, élőhelyfejlesztési intézkedésekkel és a területek védelmét a területhasználat szabályozásával biztosítani (INT-3, Sallay et. al. 2011).

4. ábra: A Bécsi zöldöv 1995-ös terve (INT-5)

A zöldöv legfontosabb részei egyben természetvédelmi területek, nagy kiterjedésű Natura 2000 területek (az Európai Unió által létrehozott közösségi jelentőségű ökológiai hálózat) és Nemzeti Parkok veszik körül a várost. A Bécs körüli zöldöv magterületeit képezi a Donau-Auen Nemzeti Park (1996) és az UNESCO által 2005-ben Bioszféra rezervátumként elismert Wienerwald. A szigorúan védett területek mellett a zöldövet alkotják még Bisamberg szőlőskertjei és a „Heurigen”-nek, a Marchfeld síksága, amely a város éléskamrája, továbbá a Duna menti zöldfelületek (Duna-csatorna/ Duna-sziget, Öreg-Duna) és a teraszvidék a várostól délre (Goldberg, Laarberg, Wienerberg).

Érdemes röviden kitérni a Duna-szigetre, amely egy hosszú keskeny mesterséges sziget a város közepén, amelyet az árvízvédelmi intézkedések keretében hoztak létre az 1970-es években. A Dunát először a 1870-1875 között szabályozták, azonban az északi partra rendszeresen kiöntött a folyó. Az 1970-ben született terv alapján az árterületen építettek egy csatornát az árvizek levezetésre, a létrejött szigetet pedig rekreációs céllal őrizték meg és fejlesztették (INT-8).

5. ábra: Bécs és térsége zöldhálózat fejlesztési és védelmi koncepció (STEP 2005) (INT-6)

6. ábra: Natura 2000 területek a főváros körül (INT-7)

Nagyon jól érzékelhető, hogy tudatosan, lépésről lépésre fejlesztették, bővítették a főváros körüli zöldövet. A mai zöldfelület-rendszer több évtizedes odafigyelés, tudatos hozzáállás eredménye. Hosszútávú cél, hogy regionális szintű együttműködéssel is biztosítsák a zöldfelületek védelmét.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált irodalom:

INT-1 Vienna and Paris, 1850-1930: The Development of the Modern City, http://mprapeuro.weebly.com/uploads/2/9/3/0/29308547/vienna_paris_documents.pdf

INT-2 The “Ringstrasse”-period – History of Vienna https://www.wien.gv.at/english/history/overview/ringstrasse.html

INT-3 Meinhard Breilingd, Gisa Ruland: Vienna Greenbelt: From Localized Protection to Regionalized Concept http://www.breiling.org/publ/vienna_green_belt.pdf

INT-4 Wald- und Wiesengürtel 1905 und Wiener Höhenstraße https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/projekte/landschaft-freiraum/landschaft/gruenraum/entwicklung/gruenguertel/1905.htm

INT-5 Grüngürtel Wien 1995 https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/projekte/landschaft-freiraum/landschaft/gruenraum/entwicklung/gruenguertel/gruenguertel95.html

INT-6 Bécs és térsége zöldhálózat fejlesztési és védelmi koncepció, STEP 2005 https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/strategien/step/step05/download/pdf/step-kapitel4-5.pdf

INT-7 http://natura2000.eea.europa.eu

INT-8 http://www.greenstructureplanning.eu/COSTC11/Vienna.htm

Sallay Á.: Green belt/ Zöldöv (Zöldgyűrű) In: Sallay et. al. (Szerk.): Tájtervezés és Területfejlesztés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

 

 

 

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

2019. szeptember 17. 04:36

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak.

A Szarvasi Arborétum

2019. augusztus 29. 04:37

Több arborétumunk egyben történeti kert is, azaz olyan kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amely jelentős történeti vagy művészeti értékkel bír és önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként jelenik meg.

Zöldinfrastruktúra és tájtörténet – a múlt „zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. augusztus 10. 04:36

A történeti térképek elemzése érdekes feladat, nincs két hasonló területegység. Mindig kiderülnek apró részletek, melyek az adott település, térség, illetve a táj változásának értelmezését megkönnyítik vagy éppen tarkítják.

Őserdőben jártunk – a Badínsky erdő

2019. augusztus 1. 04:36

Mára erdeink alapvetően az emberi tevékenység nyomait tükrözik, hiszen évszázadok óta kezeljük, fenntartjuk, az erdők javait hasznosítjuk. Milyen lehet az ember által érintetlenül hagyott erdő? Erre a kérdésre kapunk választ az őserdőkben.

Érthetetlen vandalizmus a Hármashatár-hegyen - Az erdészet a lakosság segítségét kéri

2019. május 10. 05:38

A turistajelzéseket teszi tönkre valaki a Hármashatár-hegy környékén. Az ismeretlen elkövető baltával hasítja le a fák kérgére festett Kék Túra és kék háromszög jelzéseket.

Megszűnt a tűzgyújtási tilalom Bács-Kiskun és Csongrád megyében

2018. szeptember 5. 11:07

Szeptember 5-től feloldják a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén fekvő erdőkre és fásításokra, valamint az erdőterületek, illetve fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat.

Február 1-től ismét igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló támogatás

2019. január 22. 11:33

A VP5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek pályázati felhívás célja az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat.

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel

2018. július 24. 10:16

A biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel.