Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

Agrofórum Online

A szabályozások kora előtt az emberek kénytelenek voltak alkalmazkodni a természeti korlátokhoz és mivel Magyarország jelentős része ártér volt, alkalmazkodtak a változó vízviszonyokhoz és igyekeztek minél több hasznot hajtani a rendszeres áradásokból. Az Alföldön elterjedt volt a fokgazdálkodás, amikor az áradások vizét csatornákon elvezették, kontrolláltan öntötték el a területeket és hasznukra fordították a kaszálókat megtermékenyítő áradást, lehalászták a halakat. Az ártéri gyümölcsösök az árterek haszonvételének fontos részét képezték a legeltetés és a méhészet mellett, hosszú évszázadokon keresztül nyújtottak élelmet a falu apraja-nagyjának. Mára töredékük maradt meg, szép példaként, a legnagyobb területű dzsungelgyümölcsös Kisar területén található.

1. ábra: A Kárpát-medence vízborította területei a XVIII. század végén, a magyar vízszabályozási munkák megindítása és tervszerű végrehajtása előtt (Ihrig, 1973)

A folyók puhafás és keményfás ártéri ligeterdőibe természetes úton is keveredtek alma és egyéb gyümölcsfajok. A falvak népe felismerve a lehetőséget a középkortól kezdődően tudatosan nemesítették, válogatták a termékenyebb fajtákat. Az 1830-as évekig közösségi művelésben voltak az ártéri gyümölcsösök, a faluból bárki szüretelhetett itt. Azonban 1830-tól a tagosítás után a magántulajdon, a magángazdálkodás került előtérbe és visszaszorult a közösségi tulajdon. Sok erdőt, gyümölcsöst kivágtak.

Az ártéri erdőkben a gyümölcsfák növekedését a védett mikroklíma, jó vízellátás és az áradással érkező termékeny iszap segítette. Számos forrás, néprajzi kutatás tanúsítja az ártéri gyümölcsösök széleskörű hasznosítását évszázadokon át (lásd Andrásfalvy Bertalan kutatásai), sajnos mára csak töredékük maradt meg, a legnagyobb területű hazánkban a Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Területe a Felső-Tisza vidékén.

2019. augusztusában a VIII. Tájökológiai Konferencia keretében szervezett szakmai tanulmányúton szakértők (Csorba Péter, Debreceni Egyetem és Ebesfalvi Sarolta, Hortobágyi Nemzeti Park) mutatták be a résztvevőknek a Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Területet, ekkor fogott meg a gyümölcsös sajátos hangulata.

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak. A növénynemesítés fontos alanyai lehetnek (Kovács, 2015). Fontos lenne, ahogy a Dunántúlon indultak a régi gyümölcsfajták fennmaradását segítő Tündérkertek, hogy a megmaradt ártéri gyümölcsösöket is védjék, gondozzák. Sajnos ma már egyre kevesebben vannak akik fenntartsák ezeket a reliktumokat az elöregedő lakosság miatt, továbbá az élőhelyi feltételek is romlanak a süllyedő talajvízszint, az özönfajok térnyerése, hulladék és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt.

Mára Kisar térségében maradt fenn a legnagyobb területű ártéri gyümölcsös vagy ahogy sokan említik „dzsungelgyümölcsös” és természetvédelmi területként része a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetnek. A folyó megmaradt éles kanyarulata miatt, a gátak közé szorulva maradhatott fenn ez az erdei fákkal keveredő gyümölcsös, sajátos hangulatú légkört teremtve az odalátogatónak.

2. ábra: a Kisari dzsungelgyümölcsös (Kovács, 2015)

A táj, a terület fokozatos átalakulását szemléltetik a katonai térképek a 18. század végétől a 20. századig. A szabályozás előtti vadregényes állapot látható az I. katonai felmérés térképén (3. ábra), szemléltetve, hogy a Szatmár-Bereg mintegy 60%-át erdők borították és nagy arányban voltak mocsaras területek. A II. katonai felmérésen (4. ábra) már láthatók átvágások, lefűződő holtágak, de a III. katonai felmérés mutatja már a szabályozott állapotot (5. ábra). A térképen látható nevek gyakran utalnak a hasznosításra, tájkarakterre, a gyümölcsös létére utal a „Szilvás szeg” elnevezés. A területet a helyiek és a 19. század végi kataszteri térkép „Uszturó” névvel jelöli.

3. ábra: Magyarország (1782–1785) – Első Katonai Felmérés (Forrás: www.mapire.eu/hu)

4. ábra: Magyar Királyság (1819–1869) – Második katonai felmérés (Forrás: www.mapire.eu/hu)

5. ábra: Habsburg Birodalom (1869-1887) – Harmadik Katonai Felmérés (1:75000) (Forrás: www.mapire.eu/hu)

6. ábra: Magyarország Katonai Felmérése (1941) (Forrás: www.mapire.eu/hu)

Kovács István 2013-ban végzett vizsgálatokat a Kisari ártéri gyümölcsös állapotáról és jelentős leromlásról, a hagyományos fajok, fajták visszaszorulásáról számolt be (Kovács, 2015) a Földgöm folyóirat 2015 június-júliusi számában. Sajnos ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Felismertük ugyan, hogy a gátak, töltések már nem magasíthatók és a növekvő árvízszint ellen már másként kell védekezni, emiatt indult a Vásárhelyi terv, amely során mind a mai napig folyik az árapasztó tározók létesítése a Tisza mentén. Eredeti elképzelések szerint ezekben az árapasztó tározókban részben vissza lehetett volna hozni a hagyományos ártéri gazdálkodás egyes elemeit például az időszakos vízborítást tűrő ártéri gyümölcstermesztést /extenzív gyümölcstermesztést. Sajnos ezek az elképzelések nem tudtak megvalósulni, nagyon komplex feltételrendszernek kellett volna teljesülnie és többek között mára az EU agrárfinaszírozása is az intenzív termesztést támogatja. A tervek ellenére nem tudták a támogatási rendszerbe beépíteni ezt a lehetőséget, összefogni, ösztönözni a gazdálkodókat.

A tározók területén a rendszeres vízborításhoz alkalmazkodó területhasználat fenntartása lenne szükséges, ami egy sokkal extenzívebb, kevésbé profitábilis gazdálkodást enged meg, amit támogatásokkal kellene kompenzálni. Az ártéri gyümölcsösökben szüretelt gyümölcsök a piacon is kevésbé versenyképesek. A létrehozott árapasztó tározók ma főleg csak az árvíz levezetésére alkalmasak, a gazdálkodókat egyszeri kompenzációban részesítik. A klímaváltozás miatti egyenetlen csapadékeloszláshoz, az időjárási kilengésekhez azonban alkalmazkodnunk kell, lehet hogy ennek egy eszköze lehet az árterek tényleges rehabilitációja? Ez megmenthetné, teret adhatna az ártéri gyümölcsösöknek is.

7. ábra: Az ártéri gyümölcsös sajátos hangulata: erdő vagy gyümölcsös?

8. ábra: Az ártéri gyümölcsös a gátról, kirajzolódik a szilvafák szabályos sora

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált irodalom:

Ihrig Dénes (1973): A magyar vízszabályozás története, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest

Kovács István (2015): Pusztuló Uszturó; Már nem kert, de még nem erdő In: Földgömb, 2015 Június-Július

Ártéri gyümölcsészet, Bokartis füzetek, Kiadja a BOKARTISZ Kht., www.bokartisz.hu

www.tündérkertek.hu

 

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

2019. szeptember 11. 04:36

A zöldöv olyan, a városokat körülölelő földterület, ahol döntően erdők, mezőgazdasági területek vagy rekreációs területek helyezkednek el, és korlátozottak a beépítés lehetőségei. Bécs városa szigorú zöldövezeti szabályozással rendelkezik, aminek története több mint 100 évvel korábbra nyúlik vissza.

A Szarvasi Arborétum

2019. augusztus 29. 04:37

Több arborétumunk egyben történeti kert is, azaz olyan kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amely jelentős történeti vagy művészeti értékkel bír és önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként jelenik meg.

Nagyon sok a moníliás fertőzés

2018. szeptember 13. 07:00

Szeptember első dekádját a csendes, nyugodt nyárvégi időjárás jellemezte. A nappali hőmérséklet általában 25-30 0C között mozgott, éjszakánként viszont már nem volt több 10-15 0C- nál. A levegő magas páratartalma miatt éjszakánként erős harmatképződést lehetett tapasztalni. A kedvező időjárás nem akadályozta a mezőgazdasági munkákat. Jó ütemben halad a szőlő szürete és a téli alma betakarítása.

Rákellenes vegyületeket tartalmazó zöldségek és gyümölcsök

2019. augusztus 4. 05:38

Ami a gyümölcsöket és a zöldségeket a rákellenes gyógyszerekben található vegyületekhez hasonlóvá teszi, az a flavonoidoknak nevezett antioxidánsok bősége.

Kapacitásbővítő fejlesztés valósult meg Nyírlugoson

2019. június 4. 08:33

A feldolgozási kapacitás növekedését szolgálta a technológiai gyártóvonalak fejlesztése, az új fagyasztóalagút telepítése és az azt támogató új hűtési rendszer integrációja a meglévő rendszerükbe.

Őszi terméshatározó I. rész – galagonya, csipkerózsa és húsos som

2019. szeptember 26. 04:36

Ilyen tiszta, gyönyörű őszi időben érdemes beiktatni egy-egy kirándulást a varázslatos hazai erdőkben. Lépten-nyomon színpompás növényekre bukkanhatunk, amik ezekben a hetekben nemcsak tarka leveleikkel tűnnek fel. Értékes beltartalmú, nem ehető vagy éppen mérgező terméseket hozó növényekre bukkanhatunk. Tekintsük át a cikksorozatban, vajon milyen növényfajokat keresztezhet az utunk az őszi kirándulások alkalmával!