Bánó István erdőmérnök, a Kámoni Arborétum egykori igazgatója saját rododendron gyűjteményét az 1980-as évek elején kezdte el kialakítani a Kőszegi-hegység lábánál fekvő kiszsidányi hétvégi házának kertjében. Ezt az örökséget támasztotta fel unokája, Bánó Mátyás tájépítész mérnök.
Bánó Mátyás 2009-ben diplomázott okleveles tájépítész mérnökként, kertépítészeti műemlék szakirányon, kedvenc szakterülete a történeti kertek világa. Hét évig tanított szakmai tárgyakat a Hermann Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium parképítő technikusi képzésén. 2016-ban másoddiplomázott agrár-mérnöktanárként. Öt évig dolgozott együtt a szakmában az országos hírű Dr. Józsa Miklósnéval és szerezte meg önálló tervezési jogosultságát. Kevés szabadidejében kisebb kerttervezési munkákat vállal (fontosabb megvalósult koncepciói: 2009 – kőszegi evangélikus templom kertje, 2012 – büki főtér, 2019 – büki evangélikus templom kertje).
Bánó István gyűjteményébe mintegy 100 rododendron fajtát ültetett el, ebből mára 70 maradt meg. A 40 év körüli növények szépen díszlenek az északi kitettségű, szélvédett területen. 1995 és 2010 között az örökösök nyaralóként használták az ingatlant, de sajnos a kert ápolására, karbantartására, fejlesztésére nem maradt energia. A 2000 m2-es terület tisztítását, rendbetételét 2010-ben kezdte meg Bánó Mátyás, aki azóta is gondozza a visszavásárolt nagyapai örökséget. Az irtási (szeder, borostyán) munkák után az elszáradt fák kivágása jelentette a legnagyobb feladatot. 2012-ben nyitotta meg kapuit a Kiszsidányi Rhododendron Kert. Az üvegház felújítása után kezdett el foglalkozni a növények intenzív szaporításával. Három éve termeszt rododendronokat, kezdetben sok problémát kellett leküzdenie, annak ellenére, hogy édesapjától, Bánó Zoltántól készhez kapta a bevált családi termesztéstechnológiát.
Bánó Mátyás a családi hagyományok őrzőjeként elhivatott a rododendron (havasszépe) termesztésével kapcsolatban. Németországi szakmai tanulmányútjai során olyan meghatározó kertészeteket, rododendron ültetvényeket látogatott meg, mint például a szakmában etalonnak számító Bruns. 2018-óta a Kiszsidányi Rhododendron Kert ellenőrzött anyatelepként őrzi a különleges magángyűjtemény genetikai értékeit. Hivatalos szaporítóhelyként tagja lett a Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesületének (ma már Magyar Díszfaiskolások Egyesülete). Bánó Mátyás fő célja a magyar piac kiszolgálása. Jelenleg elenyésző a hazai termesztésű rododendron. A szaporítás felfuttatása után a kiváló alkalmazkodóképességű növényeket nagyobb tételben viszonteladóknak, kisebb mennyiségben díszfaiskoláknak, kertépítőknek tervezi értékesíteni. Jelenleg az idősebb törzsállomány gondozása mellett a rendelkezésre álló területet szeretné visszatelepíteni az eredeti száz növényre, a kedvező térállás kialakítása után.
A rododendron termesztés technológiában kiemelten fontos a helyes időzítés. A magok októbertől-decemberig gyűjthetők, a zárt termés folyamatosan nedvességet veszít, majd felnyílik. Az öt részre nyíló toktermésből januárban, februárban gyűjtik össze a magokat, tisztításuk után üvegfiolákban tárolva két évig biztosan megőrzik csíraképességüket. A rododendronok magját májusban, a talaj menti fagyveszély elmúlása után vetik. Természetesen fagymentes helyen, termesztő berendezésben, növényházban magvetésük előbb is lehetséges. A kiszáradt talajt kimondottan rosszul viseli ez a finom gyökérzetű, érzékeny növény. Az őszre megerősödő egyedeket következő tavasszal pikírozhatjuk.
Nem véletlen, hogy a Bánó család komoly kertészeti és díszfaiskolai hagyományokkal rendelkezik. A Nyugat-Dunántúl, de különösen Vas-megye és Szombathely környéke igazi ágazati központnak számít. Itt található a magyar díszfaiskolák mintegy 40%-a. A talajtani adottságokon és a kedvező, csapadékos éghajlati viszonyokon túl a felhalmozódott szaktudásnak köszönhető az erős szakirányú jelenlét. A nagy elődök között említhetjük a 19. századi botanika iránt érdeklődő és elkötelezett gyűjteményalapítókat, dr. Saághy Istvánt, (Kámoni Arborétum) gróf Ambrózy-Migazzi Istvánt, (Jeli Arborétum), báró Bajch Mihályt (Szelestei Arborétum) vagy a 20. század nagy formátumú szakemberét, dr. Józsa Miklóst, akinek vezetésével szellemi műhellyé váló cégek (Szombathelyi Kertépítő Vállalat, PRENOR) jöttek létre. A szombathelyi Hermann Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium sokáig a magyar kertészképzés fellegvárának számított, ma is neves képző intézmény. A Sárvári Arborétumban található a NAIK Erdészeti Kutató Intézetének egyik kísérleti állomása.
A rododendron a hangafélék (Ericacea) családjába tartozik. A növény útja Anglián át vezetett Európába. Az első kultúrába vont faj 1656-ból származik. A termesztésbe vont fajok száma a 19. század elejére már 40-re emelkedett. Következetes kutatása miatt ma már 800 faj és azok 8000 taxonja (faj, fajta, változat) ismeretes. A kiszsidányi magánkert fővirágzási időben, ingyenesen látogatható. Az érdeklődők fogadása szintén családi hagyomány, amit Bánó Mátyás is szeretne megtartani. Számára ez ugyanolyan fontos, mint a rododendron szaporítása. Egyelőre az évi néhány száz vendéget előre bejelentkezéssel fogadja. Később nyílt napokat szeretne tartani a kereskedőknek és a látogatóknak a Kiszsidányi Rhododendron Kert.