Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Hogyan jött létre a Londoni zöldöv?

Hogyan jött létre a Londoni zöldöv?

Agrofórum Online

Korábbi cikkben írtam a nagyvárosi terjeszkedéshez kapcsolódó problémák kezelésének egy lehetséges eszközéről, a zöldövről. Nemzetközi szinten is kiemelkedően fontos példaként említettük a Londoni zöldövet, ebben a cikkben a Londoni zöldöv kialakulásáról szeretnék írni, röviden a legfontosabb mérföldkövekre fókuszálva.

A Londoni zöldöv komoly múltra tekint vissza, már a 16. században is felmerült az építés korlátozása, ekkor természetesen még nem tájvédelmi céllal, hanem egészségügyi szempontból. 1580-ban I. Erzsébet a város körül 3 mérföldes zónában meg akarta tiltani az építkezést a pestis terjeszkedésének megakadályozása érdekében.

 

  1. ábra A 16. századi London (http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/)

A következő mérföldkő a zöldöv történetében a 19. századra tehető. Az ipari forradalom hatására romló városi környezetminőség következtében ekkor erősödnek fel a városi terjeszkedés kontrollját, szabályozását hirdető tervek. John Claudius Loudon 1829-es terve nagy hatással volt a később világhírűvé vált Ebenezer Howard féle kertvárosi-ideálmodellre.  Már Loudon is a város körül koncentrikusan elhelyezkedő „vidéki zónákat”, „lélegző zónákat” képzelt el. De a zöldöv mozgalomra legjelentősebb hatással Howard kertvárosi koncepciója volt.

  1. ábra John Claudius Loudon 1829-es terve és Ebenezer Howard kertvárosi ideálmodellje http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/

A Howard által elképzelt Kertváros mintegy 1000 holdon terült el, tervei szerint 30 000 embernek adott otthont, és koncentrikus körök szerint épült fel, 6 egyenlő részre osztva a 6 fő Körút mentén. A központot jelentő kert körül helyezkedtek el a közintézmények (Városháza, könyvtár), amelyeket a “Central park” vesz körül, ami átmegy a ‘Crystal Palace’ (Kristálypalota) fedett üzletsorába. Ezután körutakkal elválasztva helyezkedik el a lakóházak körgyűrűje és a “Grand Avenue” az iskolákkal és templomokkal. A városmodell szélére települnek az ipari területek, amelyeket vasút kapcsol össze a szomszédos területekkel. A várost egy mezőgazdasági öv veszi körül.

A következő javaslatot 1910-ben Dame Henrietta Barnett dolgozta ki, 5 mérföld széles Zöldöv létesítését javasolta London körül. A koncepció támogatás hiányában nem valósulhatott meg.

Ebenezer Howard kertváros modellje ihlette a London Society szervezet által kidolgozott fejlesztési koncepciót 1919-ben.

A következő komoly terv Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója volt, amelyben a beépített terület fejlesztését policentrikusan, zöld gyűrűbe ágyazva képzelte el.

 

  1. ábra, Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója, ahol az alap a zöldgyűrű és benne policentrikus rendszerben fejlődnek a városi területek http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/unwin_green_girdle_jan1536dd/

A jogszabályi alapot az 1938-as Green Belt Act (Zöldöv törvény) biztosította és lehetővé tette a Londoni Városi Tanács számára, hogy földet vásároljon a várost övező zöldgyűrű megvalósításához. 1939-ig megvásároltak 8 000 ha földterületet majd a II. világháború után újabb 12 150 hektárt, azzal a céllal, hogy biztosítsák a terület beépítés-mentességét.

A következő fontos mérföldkő a zöldöv fejlődésében Sir Patrick Abercrombie Nagy-London terve (Greater London Plan), amelyben zöldfelületek összefüggő hálózatát tervezte meg, amely a városközponttól London peremterületén található zöldövig vezettek. A zöldövön túl Abercombie új városok létrehozását is tervezte. Azért rendkívül figyelemreméltó ez a terv, mert Abercombie volt az első tervező, aki a tájépítészeti, tájvédelmi szempontoknak nagy hangsúlyt adott a várostervezésben.

Majd 1947-es várostervezési törvény további rendelkezéseket hozott a zöldövhöz kapcsolódóan és ekkortól kezdett tulajdonképpen a zöldöv London terjeszkedésének korlátjaként működni. Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy napjainkban hogyan működik a zöldöv, milyen kedvező hatásai vannak és milyen konfliktusok merülnek fel a zöldövhöz kapcsolódóan.

 

  1. ábra Sir Patrick Abercrombie a várost és térségét átszövő, összekötő zöldhálózatot tervezett 1943-44 http://www.landscapearchitecture.org.uk/wp-content/uploads/2016/01/abercrombie_london_open_space_plan.jpg

Felhasznált irodalom:

https://londongreenbeltcouncil.org.uk/about-londons-green-belt/

The Metropolitan Green Belt and sustainable landscape planning for a greener 21st century London

http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

2019. szeptember 17. 04:36

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak.

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

2019. szeptember 11. 04:36

A zöldöv olyan, a városokat körülölelő földterület, ahol döntően erdők, mezőgazdasági területek vagy rekreációs területek helyezkednek el, és korlátozottak a beépítés lehetőségei. Bécs városa szigorú zöldövezeti szabályozással rendelkezik, aminek története több mint 100 évvel korábbra nyúlik vissza.

Felhagyott vasútvonal, mint a városmegújítás eszköze: a „High Line” New Yorkban

2019. március 21. 13:51

A városi térségekben elhelyezkedő, alulhasznosított területek, amelyek korábban gyárként, raktárként stb. használtak, általában kiválóan újrahasznosíthatóak közparkként, vagy egyéb kulturális, rekreációs céllal, jelentősen javítva a térségben élők rekreációs lehetőségeit és egyben pozitív hatást gyakorolva a környező ingatlanok értékére.

Agrár – Táj

2019. március 1. 13:40

Sokan szeretik vonatút közben az elsuhanó tájat fürkészni. A gondolataink ilyenkor szabadon cikázhatnak, beleképzelhetjük magunkat a tovaszáguldó utcák lakosainak helyébe, elgondolkodunk, vajon mivel telhet a nyájat a fa árnyékából őrző juhász napja, vagy irigykedhetünk a földutakon bicikliző kirándulókra. Szinte minden esetben kellemes és pihentető tevékenység a minket körülvevő tájban elmerülni, de egy esetben biztosan nem: ha az ember tájépítész.

Superkilen Park, Koppenhága – városi tájépítészet a sokszínűség jegyében

2019. május 30. 04:36

A dánok létrehoztak egy olyan parkot, mely a multikulturalizmust erényként igyekszik kommunikálni. A játszóterekkel, pihenőzónákkal, köztéri műalkotásokkal teli terület berendezési tárgyai a világ különböző pontjairól származnak.

Tájépítészként Zhengzhou-ban, Kínában

A kínai emberek egészen másként viszonyulnak a városi parkok használatához: számukra fontos közösségi tér, a mindennapi élet színtere.