Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Mi az a zöldöv? Korlátozható-e a nagyvárosok növekedése?

Mi az a zöldöv? Korlátozható-e a nagyvárosok növekedése?

Agrofórum Online

A nagyvárosok terjeszkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik az egész világon. Azonban a városi terjeszkedés az egyik legjelentősebb a természeti erőforrásokat, élőhelyeket veszélyeztető, felemésztő folyamat.

Számos kutatás született a városi szétterülés /„urban sprawl” kedvezőtlen hatásairól, számos definíció magyarázza a fogalmat.  A városi szétterülés fogalma egyrészt leírja magát a folyamatot, a beépített területek növekedését, másrészt utal arra a jelenségre, hogy egyre nagyobb területet foglalnak el az alacsony beépítési sűrűségű pl. kertvárosias területek (Jaeger et al., 2010).

1. ábra. A városi szétterülés jelensége – alacsony népsűrűségű beépítés a Budapesti agglomerációban

Jaeger és társai szerint a városi terjeszkedés különböző definíciói között a következő közös jellemzőket találjuk:

  • a beépített területek növekedése;
  • terület-pazarló, szétterülő növekedés, ami a beépített területek mozaikjellegű szétterülését eredményezi a tájban;
  • magas egy főre jutó földhasználati érték.

Nemcsak olyan kedvezőtlen környezeti hatással jár a beépített területek burjánzó növekedése, mint élőhelyek eltűnése, talaj- vízi ökoszisztémák sérülése, a megnövekedő forgalom okozta szennyezés, de jelentősen megdrágítja a növekvő távolságok miatt az infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának költségét, a tömegközlekedés költségét, hat az életünkre az utazási idő növekedésével stb.

A fejlett világban több nagyváros is alkalmaz zöldöv jellegű szabályozást a városi szétterülés mérséklésére. De mi is az a zöldöv? A zöldöv általában nagyvárosok körüli olyan földterület, térség, ahol korlátozzák a beépítést, tehát elsősorban erdők, rétek, legelők, mezőgazdasági területek és egyéb rekreációs célú területek találhatók. A beépített területek gombamód történő terjedésének, a vidéki tájkarakter megőrzésének fontos eszköze a zöldöv.

Európában az ipari forradalom hatására romló városi környezetminőség következtében már a 19. század közepétől megjelentek a városi terjeszkedés kontrollját, szabályozását hirdető tervek, fő célként a települések összenövésének megakadályozását szolgálta a zöldöv koncepció. John Claudius Loudon 1829-es terve nagy hatással volt később világhírűvé vált Ebenezer Howard féle kertvárosi-ideálmodellre (a Londoni zöldöv kialakulásának története kapcsán a következő cikkünkben részletsebben bemutatjuk).  Bécs hozta létre a világon első zöldövek egyikét. Nagy-Britanniában a zöldöv egy hagyományos és rendkívül erős területrendezési eszköz, így a nagyvárosok többsége körül létrehoztak zöldövet (Green belt). A német nagyvárosok is létrehozták a vidéki táj védelme érdekében a „Grüngürtel”-t. Az USA-ban a 20. század első felében vált fontossá az ökológiai szemlélet és a New Deal keretében több város körül hoztak létre zöldövet.

2. ábra, Angliai zöldövek (narancs a kijelölt zöldöv, lila a beépített terület) https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/745368/Green_Belt_Statistics_England_2017-18.pdf

Angliában nagyon erős a zöldöv szabályozást támogató civil mozgalom, ennek köszönhetően Angliában 1,6 millió hektárt fednek le a nagyvárosok körül létrehozott zöldövek, amelyek Anglia területének 13%-át fedik le, és amelyek a „Vidéki Anglia védelméért” dolgozó civil szervezet (Campain to Protect Rural England CPR) honlapján kereshető: https://www.cpre.org.uk/what-we-do/housing-and-planning/green-belts.

Mindezek ellenére is csökkent az össz zöldöv terület Angliában, amely 2003-ban volt a csúcson. A Londoni agglomeráció zöldöve 94%-ban London városán kívül helyezkedik el, és mintegy 65 km szélességben nyúlik el a várostól. Nagyon érdekes és hosszú múltra nyúlik vissza a Londoni zöld öv története, következő cikkünkben ismertetjük a várostervezési és területfejlesztési szempontból is érdekes történetet.

A zöldöv létesítésének céljai:

  • nagy kiterjedésű beépített területek növekedésének szabályozása;
  • a szomszédos települések összenövésének megakadályozása;
  • a vidéki táj karakterének, egyediségének védelme;
  • a hagyományos településkép védelme; és
  • az alulhasznosított városi területek revitalizációjának ösztönzése.

A kanadai főváros, Ottawa körül 20 000 ha zöldöv terül el, amely jelentős része mezőgazdasági terület, továbbá erdők, homokdűnék, vizes élőhelyek, mocsarak alkotják. Fontos szempont rekreációs ehetőségek biztosítása a lakosság számára a mezőgazdasági területeken pedig a környezetbarát gazdálkodás ösztönzése.

3. ábra. Az Ottawai zöldöv interaktív térképe, keresője (Forrás: https://ncc-ccn.maps.arcgis.com/apps/MapTour/index.html?appid=78ef7172cbd84cc79c0544dd3eb6d8d9)

Hazánkban a zöldöv nem jelenik meg mint önálló szabályozási eszköz, azonban a Budapesti agglomeráció területrendezési tervéhez kapcsolódóan évekkel korábban volt egy kezdeményezés zöldövezet kialakítására. Sajnos az övezet nem került be önállóan a szabályozásba, de a Budapesti agglomeráció területrendezési tervének (mára közös törvénybe került az országos Területrendezési Tervvel a 2018. évi CXXXIX. törvény a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről elfogadásával) több szabályozási eleme célozza a beépített területek növekedésének korlátozását és a természeti értékek védelmét.

Felhasznált irodalom:

Jaeger, J. A. G., Bertiller, R., Schwick, C., and Kienast, F., (2010). ‘Suitability criteria for measures of urban sprawl’, Ecological Indicators 10(2), 427–441

TÁJMŰHELY Táj- és Környezetkutató, Tervező és Tanácsadó Kft.(2017): Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése, a zöldinfrastruktúra-hálózat felmérésével és fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok/jó gyakorlatok feldolgozása, adatigények meghatározása, Megbízó: Földművelődésügyi Minisztérium

Ministry of Housing, Communities and Local Government (2018): Planning Authority Green Belt: England 2017/18

https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads
/attachment_data/file/745368/Green_Belt_Statistics_England_2017-18.pdf

https://www.cpre.org.uk/what-we-do/housing-and-planning/green-belts

ccn.maps.arcgis.com/apps/MapTour/index.html?appid=78ef7172cbd84cc79c0544dd3eb6d8d9

Tájépítész szemmel a Felvidéken – hogyan látjuk a tájat?

2019. december 5. 04:36

A következőkben egy rövid kitekintést kaphat az Olvasó a felvidéki tájról – tájépítész szemmel.

Ökológiai folyosók, nagyragadozók a Kárpátok régiójában

2019. november 8. 04:36

A ConnectGREEN projekt a Kárpátok régiójára fókuszál, amely Európa egyik legnagyobb nagyragadozó állományának ad otthont. A projekt célja feltérképezni a potenciális ökológiai folyosókat a magterületek között és három célterületen helyreállítani a kapcsolatokat.

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is.

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Agrár – Táj

2019. március 1. 13:40

Sokan szeretik vonatút közben az elsuhanó tájat fürkészni. A gondolataink ilyenkor szabadon cikázhatnak, beleképzelhetjük magunkat a tovaszáguldó utcák lakosainak helyébe, elgondolkodunk, vajon mivel telhet a nyájat a fa árnyékából őrző juhász napja, vagy irigykedhetünk a földutakon bicikliző kirándulókra. Szinte minden esetben kellemes és pihentető tevékenység a minket körülvevő tájban elmerülni, de egy esetben biztosan nem: ha az ember tájépítész.

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

Zöldinfrastruktúra és tájtörténet – a múlt „zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. augusztus 10. 04:36

A történeti térképek elemzése érdekes feladat, nincs két hasonló területegység. Mindig kiderülnek apró részletek, melyek az adott település, térség, illetve a táj változásának értelmezését megkönnyítik vagy éppen tarkítják.